Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

Az előadások a következő témára: "Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő"— Előadás másolata:

1 Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő 06 90 603 101
Jogszabályi változások évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

2 A 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011
A évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011.évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Kt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés "lép: (hatályba lép től) „(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből- köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát,valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel

3 A Kt. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (hatályba lép 2011.07.01-től)
,,(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.„ Módosult Kt. 79. § -a (hatályba lép től) A nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének megadási feltételei. Módosult Kt. 80. § -a (hatályba lép től) A nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény törvényességi ellenőrzési eljárására vonatkozó szabályai. A Kt. 81. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép től) „(8) Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos, vagy a pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését." A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép től) (5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével , nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel."

4 A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép 2011.07.01-től)
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e torvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést:' Kt § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (hatályba lép től) (A térítésí díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának) "b) öt-húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál; (volt :öt-tizenöt százalék) c) tizenöt-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés el pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;" (volt :tizenöt-harmincöt százalék)

5 A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46
A Kt § (1) bekezdése kiegészül a következő 46. ponttal: (Hatályba lép től) [(1) E törvény alkalmazásában] ,,46. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.„ A Kt.121.§-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel (Hatályba lép től) „(10) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet." Kt. 2.számú melléklet " A gyermekek, tanulók adatai" cím 1, a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Hatályba lép től) E törvény alapján nyilvántartott adatok:] "a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;"

6 d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok} .
Kt. 2. számú melléklet "A gyermekek, tanulók adatai" cím 1. d) pontja a második francia bekezdést követően a következő francia bekezdéssel egészül ki: (Hatályba lép től) d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok} . - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok" Kt § (6) bekezdésében a augusztus 31-éig" szövegrész helyébe a ,,2012. augusztus 31-éig" szöveg lép.(folytatás: „ valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt biztosítani kell.” (Hatályba lép től) A Kt. 37. § (2) bekezdésében a "Jegyzőnél, főjegyzőnél" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervnél" szöveg, 82. § (l) bekezdésében a "főjegyző gyakorolja" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv gyakorolja" szöveg. 82. § (2) bekezdésében a "főjegyző az illetékes" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv az illetékes" szöveg, 82. § (5) bekezdésében a "főjegyző ellátja" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv ellátja" szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a "főjegyző. továbbá a jegyző" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv" szöveg, 91. § (3) bekezdésében a "főjegyző elkészíti" szövegrész helyébe a működést engedélyező szerv elkészíti" szöveg. 91. § (6) bekezdésében a ,,(2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző" szövegrész helyébe a ,.(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző. főjegyző" szöveg, 93. § (5) bekezdésében a "jegyzőt, főjegyzőt" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervet" szöveg, 94. § (l) bekezdés n) pontjában a .,főjegyző nem helyi önkormányzati" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv nem helyi önkormányzati" szöveg. 94. § (3) bekezdés j pontjában a "jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki" szöveg, valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a "jegyző, főjegyző közoktatási" szövegrész helyébe a "jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási" szöveg lép. (Hatályba lép től)

7 (Hatályba lép 2011.január 1.-től ) (Hatályba lép 2011.július 1.-től )
A Kt. 30. § (7) bekezdésében. 35. § (4) bekezdésének nyolcadik mondatában, és 121. § (1) bekezdés 29. b) pontjában a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével" szöveg helyébe a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével" szöveg, a 121. § (1) bekezdés 29. a) pontjában a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével" szöveg helyébe a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével" szöveg lép. (Hatályba lép ) Hatályát veszti a Kt. 19. § (6) bekezdése. (közalkalmazott joga szakirodalom vásárláshoz) (Hatályba lép 2011.január 1.-től ) Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a "jegyzőnél. főjegyzőnél" szövegrész. (Hatályba lép 2011.július 1.-től ) Hatályba lép 2011.január 2.-tól A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi (XXII. törvény módosítása A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi (XXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,4/A. § A prémiumévek programban 201 O. január 1-jét megelőző időponttól részt vevő, és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének január l-jétől hatályos változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig." (2) A Péptv. 3. § (1) bekezdés ca) pontjában és 5. § (1) bekezdés bl pontjában a "Ktv. 17. § (1) bekezdés a)-cl pontjában" szövegrész helyébe a "Ktv. 17. § (1) bekezdésében" szöveg lép.

8 2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992
2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról Megjelent: MK.201.szám, hatályos 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)23.§ (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott.- a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető - a 90. §-ban, foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg 3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.

9 (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. (6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat -, kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni. (8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. (9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg. (10) A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni."

10 2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992
2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról 7. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva január 1-jétől kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. (2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából - e törvény hatálybalépésének napján - öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt (öt év) korlátozást nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a fenntartó döntése alapján január 1-je és február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetői, vezetői megbízás a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg - a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy - a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. § alapján új vezetői megbízást kell adni. - Az (1) bekezdés b)-c} pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege - a január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig - nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény illetménypótlék összegénél.

11 A Kjt. 25/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezéslép:
,,(5) A közalkalmazott - a (8) bekezdésben meghatározott esetet kivéve ,- a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához." A Kjt. 25/A. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni" 3. § A Kjt. 40. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közalkalmazottat] "a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal," [minősíteni kell.] (a kinevezett és a határozott szavak kikerültek)

12 A Kjt. 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak." Hatályát veszti - a Kjt. 20/A. § (6) bekezdés első mondatában a "munkakörre vagy" szövegrész, - a 20/A. § (8)-(9) bekezdése, § (3) bekezdés első mondatában a ,,(kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését)" szövegrész, - 21. § (4) bekezdése, /kinevezés módosítása következtében……./ - 23/B. § (8) bekezdésben az "a kinevezett és" szövegrész, - 43/A. § (2) bekezdésben a "kinevezett, illetve" szövegrész, - 46. § (7) bekezdés a) pontjában az" , illetve kinevezett magasabb vezető", b) pontjában az", illetve kinevezett vezető" szövegrész, - 47. § (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatában a "munkakört vagy" szövegrészek,

13 § (2) bekezdés a) pontjában a "munkakört vagy" szövegrészek, b) pontjában a "munkakört. illetve" szövegrész, - 55/A. § (1) bekezdése,/kinevezett vezető munkaidő beosztását maga…/ - 57/A. §-a, /kinevezett magasabb vezető,vezető alapszabadsága../ - 66/A. §-a, /a kinevezett vezető garantált illetménye../ - 76. § a) pontja, /nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért../ - 77/A. §-a, /kinevezett vezető prémium feladata…/ - 77/B. §-a, /a megbízott vezető részére prémiumfeladat tűzhető ki…/ - 77 /C. §-a, /a kinevezett vezetőre………nem alkalmazható/ § (2) bekezdés d) pontjában a "kinevezés, illetve" szövegrész, a 85. § (2) bekezdés e) pontja, 85. § (3) bekezdés ea) és fk) pontjában az "illetve munkakört," szövegrész, 85. § (4) bekezdés d) pontjában a "kinevezés, illetve" szövegrész, a 85. § (4) bekezdés e) pontja, valamint a 3. számú melléklete.

14 A Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent a MK. 198.szám A 307/2006.(XII.23.) Korm.rendelet „A Hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre" alcím alatt az alábbi 4/8. §-sal egészül ki: ,,4/8. § A Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatainak ellátására a Kormány a Hivatalt, valamint e rendelet 41-41/D. §-ában és külön jogszabályban foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki." Az 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal az ágazati irányítás keretében közoktatási állami ellenőrzés szerveként] "c) közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben." A 7. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [7. § A Hivatal a Kt. 95/A. §-a (2) bekezdésének cJ pontjában meghatározott feladatkörében továbbá] „ c) megbízza a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság elnökét, és ellenőrzi a vizsgabizottság tevékenységét; d) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott esetben másodfokon elbírálja a vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;" Az 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal első fokú döntést hoz] "a) a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről, illetve a tankönyvvé nyilvánítási kérelem elutasításáról, valamint a tankönyvjegyzékre való felvételről, illetve a tankönyvjegyzékre való felvétel íránti kérelem elutasításáról, a miniszter hatáskörébe nem tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei tekintetében a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;"

15 A13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
A Hivatal első fokú döntést hoz] "d) a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásáról;" Az 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal másodfokú döntést hoz] "a) a vizsgaszabályzatban meghatározott esetben az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;" Az a következő 40. §-sal, és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: ,.A fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre 40. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a Kt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott első fokú döntése elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el." A korm.rendelet a következő 41-41/D. §-sal egészül ki: 41. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására - hatósági ellenőrzés [Kt. 95/A. § (4) bekezdés]; - szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása [Kt. 95/ A. § (5) bekezdés].

16 (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal
a) közreműködik a Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében; b) ellátja a Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésévei kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. § (7) bekezdés]. 41/ A. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt:95/ A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörén belül az alábbi feladatok ellátására a) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökének megbízása, a vizsgabizottság tevékenységének ellenőrzése; b) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgák szervezésében való részvétel; c) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint érettségi vizsgabizottság működtetése. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal értesíti a Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában.

17 41 /B. § (1) A Kormánya fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására a) a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési terv, illetőleg a főváros, a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési tervének a minisztérium számára történő véleményezése; b) a miniszter megbízásából képviselet ellátása a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei (fővárosi) közoktatási közalapítvány munkájában; c) a regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában való részvétel. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásához - a főváros, megye közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítésére, a fővárost, megyét érintő intézkedések, programok, projektek és támogatási pályázatok összehangolására, a főváros, megye közoktatás-fejlesztését szolgáló pénzügyi források hatékony felhasználásának segítésére -- fővárosi, megyei közoktatási egyeztető fórumot működtet. 41/C § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal első fokú hatósági döntést hoz a) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, Kt. 95/C § (1) bekezdése szerinti megállapításáról; b) a Kt. 95/C § (2) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről; az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről; a Kt § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről; az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában .

18 (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja
a) a szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket; b) a szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket, e) a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal másodfokú döntést hoz - a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével - az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén az Szt. 14. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében. 41/D. § A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a Kt. 88. § (6) bekezdésében; /intézményátszervezés miatt szakértő kijelölése/ Kt § (5) bekezdés c) pontjában /távközlési eszközön történő tananyag elsajátítás osztályozó vizsga vizsgabizottság elnökének kijelölése/ a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal számára meghatározott feladatokat." 8. § Az R. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) január 1-je után a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök, és azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a korábban az Oktatási Hivatal szervezeti egységeként működött regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi működési területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szervezeti egységévé -- a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve január l-jén válik."

19 Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete
A rendelet január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba-lépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete Átmeneti rendelkezés 11.§ Az érettségi vizsgával kapcsolatos feladatok, az elnök megbízása, vizsgabizottság működtetése ,tevékenységének ellenőrzése, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről, a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezése; osztályindítási tilalom alóli felmentés,az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való hozzájárulás megadása tárgyában meghatározott feladatokat, az országos közoktatási mérések, versenyek és a középfokú felvételi eljárás szervezésében való részvételi feladatokat, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek diákigazolványaival összefüggő ügyek intézését, hatósági jogköröket a évi május-június hónapi érettségi vizsgaidőszakot illetően augusztus 31-ig a következő fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, a következő illetékességi területen: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: - Hajdú-Bihar megyére, - Jász-Nagykun-Szolnok megyére, - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő illetékességgel; 2011. szeptember 1-jén a feladat és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok az (1) bekezdésben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivataloktól a további megyei kormányhivatalok részére megállapodás szerint átadásra kerülnek.

20 Megjelent a MK·2010. évi 177. szám
2010.évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításról Megjelent a MK·2010. évi 177. szám A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása A Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: "d) a 22.§ (16) bekezdésében /nem megfelelt minősítés/ és a 25/A. § (1) bekezdésében /az alapító,munkáltató változik és az intézmény kikerül a Kjt. szabályozása alól/ meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik," A Kjt. a következő 25/D. §-sal egészül ki: ,,25/D. § Külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abban az esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) szervezeti vagy jogállás változása miatt a kormány tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerüL" A évi LXXIX. törvény a közoktatásról módosítása A évi LXXIX. törvény a közoktatásról 84.§ (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a” helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerve” szöveg ,34.§(1) bekezdésébe a „határozatban” szövegrész helyébe a „a határozatban vagy végzésben” szöveg lép.

21 A Kormány 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról Megjelent MK.200.szám A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos: „(5) Ha a (4) bekezdés alapján (pedagógus nyugdíjas)kiállított pedagógus igazolvány elveszik, megrongálódik, megsemmisül, vagy a feltüntetett adatok megváltoznak, a pedagógus igazolvány cseréjét a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) lehet kérni. A kormányhivatal akkor állít ki pedagógus igazolványt, ha az érintett a kormányhivatal előtt igazolja a személyazonosságát és azt, hogy pedagógus munkakörből ment nyugdíjba, írásban hozzájárul a személyes adatainak kezeléséhez, tárolásához, továbbá az Oktatási Hivatal igazolja, hogy az utolsó munkahelyként megnevezett munkáltató szerepel vagy szerepelt a KIR adatbázisában. A pedagógus igazolvány kiállításához szükség van továbbá egy igazolványképre és a (6) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. ” 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A kormányhivatal által kiállított pedagógus igazolvány igazgatási szolgáltatási díja, ha az igazolványt postai úton kéri kézbesíteni a jogosult, 1175 forint, ha személyesen veszi át, 875 Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással lehet befizetni.” 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos: [Az Oktatási Hivatal a KIR részeként nyilvántartja:] „h) a főjegyző, jegyző és a kormányhivatal által szolgáltatott adatokat,”

22 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző, főjegyző és a kormányhivatal közreműködik a KIR létrehozásához és működtetéséhez szükséges adatok, információk gyűjtésében, feldolgozásában. A főjegyző, együttműködve a kormányhivatallal, a fejlesztési terv alapján minden év szeptember 15-ig az adott év augusztus 31-ei állapot szerint az Oktatási Hivatal által meghatározott formában a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi körébe tartozó nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény milyen feladatellátásban , maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, mely önkormányzat helyett vagy azzal együttműködve, milyen feladat ellátási helyen, milyen jogcím alapján vesz részt a feladat ellátási kötelezettségben. Az Oktatási Hivatal az összegyűjtött adatokat jegyzék formájában a KIR honlapján közzéteszi.” 12/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos: „(5) A közoktatási intézmény megszűnését a (4) bekezdés a) pontjában /(4) a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okiratot, valamint a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló igazolást, meghatározott esetben a Magyar Államkincstár, a (4) bekezdés b) pontjában b) nem költségvetési szerv esetén a jogerősítő záradékkal ellátott megszüntető határozatot./ meghatározott esetben a közoktatási intézmény székhelye szerinti kormányhivatal – a megszűnést követő öt munkanapon belül – jelenti be, egyúttal az Oktatási Hivatal által meghatározott módon és formában közli a megszűnés módját, idejét, illetve a jogutód közoktatási intézmény nevét, székhelyét, valamint a fenntartó nevét. Módosult a 17/D.§ és 18/E.§-sal egészül ki. /A kormányhivatal illetékessége a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásában”/ Hatályba lépnek: a 17/D a 18/E /

23 A Kormány 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról Megjelent a MK.200.száma Hatályos: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottságok esetében az e szabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységének vezetője látja el.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait – az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül – a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató) a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.” (3) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.”

24 A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni a) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, b) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában vagy a kormányhivatalnál, c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115–116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását.”

25 A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az összesítő jelentés alapján a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal – a szabályzatban foglaltak szerint – megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát, b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és – a szabályzatban foglaltak szerint – megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).” (7) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.” (8) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a körzetközponti jegyzőnél a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.”

26 A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:] „n) a vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg, és a kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg,” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A kérdező tanár, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén, a Hivatal az írásbeli vizsgák befejezését követően;” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése b) pontjában a „követelményeket is.” szövegrész helyébe a „követelményeket is. A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a tételsorokat elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak.” szöveg lép. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 40/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:] a) a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,”

27 A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot – az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.” (A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a kormányhivatal által megbízott szakértőnek, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás jár.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/A. § helyébe a következő rendelkezés lép: „60/A. § (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette – a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. (2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

28 (3) A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsga jegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Az informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. üzemelteti. (4) A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).”