Munkahelyi egészségfejlesztés szakmai irányelvei Dr. Koós Tamás Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet TÁMOP-6.1.1.-12/1-2013-0001

Az egészségfejlesztési irányelvek a TÁMOP 6.1.1. kiemelt projektben A kiemelt projekt pályázati útmutatója alapján a projekt tevékenységei közé tartozik „Egészségfejlesztési minőségbiztosítási rendszer kialakítása a Konzorciumvezetőnél: · a minőségbiztosítási rendszerterv – ezen belül algoritmusok – kialakítása; · szakmai-módszertani anyagok, modell-program leírások kidolgozása; · a minőségbiztosítási rendszer területi felügyeleti/program-monitorozási feladataiban részt vevő egészségfejlesztési minőségbiztosítási szakemberek felkészítő tréningjeinek létrehozása és a tréningek lebonyolítása; · a minőségbiztosítási rendszer elindítása, működtetése.”

Az egészségfejlesztési irányelvek a Kormányzati intézkedésekben – NDS „4. 8. Munkahelyi színtér • A felnőtt népesség (és családtagjaik) elérése, a vállalati erőforrások bevonása a megelőző munkába, ezáltal a munkaerő versenyképességének fenntartása. • A munkahelyi megelőző programok elsősorban az egészségtudatos többségre összpontosítsanak, illetve már működő vállalati képzési és szociális programokhoz kapcsolódjanak. • A vállalatok besorolási rendszerének olyan irányú módosításának a kezdeményezése, amely a megelőzési programokat, a vállalati kultúrát, a munkavállalók egészségtudatosságát is figyelembe veszi. • A kormányzat és az önkormányzatok segítsék a vállalatok felelősségvállalási tevékenységét, másrészt – mint munkáltatók – megelőző programok kezdeményezésével mutassanak példát a magánszektor számára. • A munkavállalói érdekképviseletek a különböző megállapodások keretein belül (például kollektív szerződésben) kezdeményezzék az egészségfejlesztésre, megelőzésre irányuló programokat. • Jogszabályban szükséges rögzíteni a munkahelyeken megvalósítható drogpolitikák lehetséges tartalmait és a feltételeit.”

Az egészségfejlesztési irányelvek a Kormányzati intézkedésekben – NDS megvalósítását célzó akcióterv Az NDS megvalósításához kapcsolódó kormányzati akcióterv tervezete: „Ki kell dolgozni a munkahelyeken megvalósítható drogpolitikák szükséges tartalmi elemeit és feltételeit a munkahelyi egészségfejlesztés keretében, előzetes hatásvizsgálatok elvégzésével, minőségbiztosítási rendszer és megfelelési sztenderdek kialakításával.”

A szakmai irányelvek helye az egészségfejlesztés minőségirányításában A szakmai irányelvek több funkciót is betölthetnek az egészségfejlesztés minőségének, szakmaiságának fejlesztésében: megfogalmazhatnak szakmai követelményeket, (pl. mit tartunk megfelelőnek és mit nem). Különösen hangsúlyos a rendelkezésre álló evidenciák etikus felhasználása; Irányt mutathatnak a megvalósítók számára az erőforrás-tervezésben, megfelelő szakértelem biztosításához (kiket és milyen feladatokra, milyen szakértelemmel érdemes bevonnom)

A szakmai irányelvek helye az egészségfejlesztés minőségirányításában A szakmai irányelvek funkciói (folyt.) : támogathatják a megvalósító szervezeteket saját, belső céljaik megfogalmazásában (pl. mit reális elérni, mit érdemes elérni szervezeten belül); segíthetik az egészségfejlesztési munka külső és belső értékelését

A minőségirányítással kapcsolatos legfontosabb fogalmak Az alapkérdés: hol foglal helyet a NEFI egészségfejlesztési minőségfejlesztési irodája egy minőségirányítási rendszerben – hol vagyunk a térképen? A legfontosabb alapfogalmak (ISO 9000:2005 definíciós készlete alapján) Minőségirányítás (quality management): „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.”

A minőségirányítás legfontosabb elemei I. A 4 fő terület Minőségtervezés (quality planning): „a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.” Mi a megfelelő minőség? Mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük? Mibe kerül ez (ember, idő, pénz stb.) Minőségszabályozás (quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.” Teljesültek-e a minőségi kritériumok? Hogyan érem el a minőségi kritériumokat? Ellenőrzöm? Korrigálom?

A minőségirányítás legfontosabb elemei II. Minőségbiztosítás (quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” Hogyan előzöm meg a minőségi követelmények alatti helyzet kialakulását? Mit teszek azért, hogy teljesítsem a minőségi követelményeket? Hogyan teszem ezt láthatóvá? Van-e erre belső szabályozásom? Minőségfejlesztés (quality improvement): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.” Hogyan lehet képessé tenni a szereplőket arra, hogy teljesítsék a minőségi követelményeket?

A minőségirányítási rendszer A minőségirányítási rendszer: egy szervezet vezetésére és szabályozására irányuló folyamatok összessége a minőség szempontjából. Mint láttuk, több elemből áll, egyik sem helyettesíti vagy pótolja a másikat.

Szóval akkor most hol vagyunk? A NEFI-ben elindult egy egyelőre elemeiben létező nemzeti szintű minőségirányítási rendszer kialakítása a 3 fő színtérre; A különböző színtereken más-más utat jár be a fejlesztési folyamat Iskolai egészségfejlesztésben: megfelelőségi tanúsítvány kiadása előzetes ellenőrzés során, semmiképpen sem „akkreditáció” – minőségértékelési elemek. A tulajdonképpeni „akkreditáció”-s mozzanat az volt, amikor az OEFI-t jelölte ki a minisztérium erre a feladatra (értelemszerűen nem lege artis akkreditációról beszélünk) Munkahelyi egészségfejlesztésben: egyelőre minőségtervezési és minőségfejlesztési célok reálisak

A leggyakoribb problémák, egyelőre az iskolai egészségfejlesztés szakmai ajánlási rendszere alapján A Pareto-szabály itt is működik: azaz a hibatípusok 20%-a felelős az összes hiba/probléma 80%-áért és az összes többi lehetséges probléma felelős az összes hibák maradék 20%-áért. Mik is a vezető hibák? a célrendszer kidolgozatlansága, nem koherens célok és indikátorok; a célrendszerhez nem adekvát szakmai keretek és módszertan (pl. időtartam és eszközök diszkrepanciája); szolgáltató szempontú megközelítés dominanciája szemben a szolgáltatást igénybevevők szempontjainak érvényesítésével jogszabályi követelmények való nem megfelelés, különösen adatvédelem; hiba multiplikáció problémája,

A Munkahelyi egészségfejlesztés szakmai irányelvei Az irányelvek munkaváltozatban rendelkezésre állnak; Semmiképpen sem egyetlen szervezet belügye az irányelvek tartalma és minősége; Szakmai kommunikációs és legitimációs mozzanat egyidőben – egyeztetési folyamat a meghatározó szakmai érdekhordozókkal; A megvalósíthatóság (tárgyi, szervezeti, szakértelem, finanszírozás stb. szempontjai) és a legjobb elérhető evidenciák közötti összhang - és kompromisszumok - megteremtése a következő munkafázis célja

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!