„VÁLTOZÁSOK 2007” VÁLTOZÁSOK A SZOCIÁLIS SZFÉRA TERÜLETÉN.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
Advertisements

Kovácsné Kerepesi Márta felülvizsgálati referens
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Gyermekvédelmi igazgatás – gyámügyi ismeretek
„A családi napközi kettős szerepe a női foglalkoztatásban” – 2011
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Készítette: Dr. Szabó Péter Főosztályvezető
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
A támogatott lakhatás és a szükségletfelmérés
közös finanszírozás vagy ellátásszervezés
A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
Kitekintés a közösségi ellátás fejlődésére
Tapasztalatok bemutatása a hátrányos helyzetű kistérségek szociális ellátó- rendszerének fejlesztése és a közszolgáltatások kistérségi integrációja területén.
A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás tervezett átalakítása 1.Klasszikus határterületi kérdés szociális ellátástámogatott életvitel foglalkoztatás.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A környezetvédelem intézményrendszere
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
1 A többcélú kistérségi társulások működésének feltételei Budaörs Kistérség Többcélú Társulása december 10.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
A magyar köznevelési fenntartórendszer legfőbb kihívásai
HAT – Oktatáspolitikai kerekasztal március 8. Feladat- és felelősségmegosztás a közoktatásban.
Állam munkavédelmi feladatai
Egészségpolitika.
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
Családi napközi.
Szervezetfejlesztési Program
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
Új kihívások a katasztrófavédelemben
Főigazgatói értekezlet A KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVVEL KAPCSOLATOS KIRENDELTSÉGI FELADATOK AZ ÁLLÁSKERESÉSI MEGÁLLAPODÁS LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI november.
Segélyezési rendszer átalakítása
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról.
Integrált közösségi szolgáltató terek
A szociális és gyermekjóléti feladatellátás kistérségi működtetése központi szemszögből Kecskemét június 10.
A jogszabályi változások irányai dr. Andráczi-Tóth Veronika Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya.
1 A évi kistérségi közszolgáltatás-szervezés és ellátás Budaörs Kistérség Többcélú Társulása január 30.
Konszolidációs törvény a megyei intézmények
A KLIK szerepe a szakképzés irányításában
A kiváltás stratégia Emberi Erőforrások Minisztériuma
AZ EGYES SZOCIÁLIS, GYERMEKVÉDELMI, CSALÁDTÁMOGATÁSI, FOGYATÉKOSSÁGÜGYI ÉS FOGLALKOZTATÁSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CLXXI. TÖRVÉNY.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: január 1-től.
Dél-alföldi SZAK-TÁR Dél-alföldi SZAK-TÁRTÁMOP /2/B Projekttájékoztató nap Szakmai program bemutatása Béthel Alapítvány.
Az igazgatás és az ápolás-szakfelügyelet kapcsolata
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, megvalósítási lehetőségek Dr. Kenyéri Katalin NKÖM Könyvtári Főosztálya 2005.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
A szociális segélyezési rendszer átalakítása
Jegyzői értekezlet június 29.. Jegyzői értekezlet 2011 június 29. A jogszabályok társadalmi előkészítése július 1-től hatályos az Ötv. 103/B.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
szolgáltatástervezés Dr. Gazsi Adrienn, Kézenfogva Alapítvány
Az adatvédelem szabályozása
Családtámogató ellátások
Az Ország Közepe kistérség szociális ellátó rendszerének korszerűsítése a szolgáltatások és a humán erőforrások fejlesztésével, az intézményi együttműködések.
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
Irányított Területi Kiegyenlítési Rendszer Ghyczy Gellért
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartása publikus felületének bemutatása Balatonboglár, 2010.március.
Téglásy Kristóf március 06. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Ifjúságügyi Főosztály Az ifjúságpolitika irányításának új szervezeti helye.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A szociális törvény várható változásai Dr. Felvinczi Katalin Budapest, július 11.
A járási rendszer megújítása
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Deák Sándor Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Lorem ipsum.
Tájékoztatás jogszabály változásokról
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartása publikus felületének bemutatása Balatonboglár, 2010.március.
Deák Sándor Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivata
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

„VÁLTOZÁSOK 2007” VÁLTOZÁSOK A SZOCIÁLIS SZFÉRA TERÜLETÉN

2007.február2 A VÁLTOZÁS HÁTTERE MIT?MENNYIT? MILYEN VÁRT EREMÉNNYEL? HOL?KINEK? MILYEN ALAPON? MINDEZ MIBE KERÜL? KI ÉS MENNYIT TUD EBBŐL KIFIZETNI? KI ÉS MEDDIG TERHELHETŐ? KI MIÉRT FELELŐS?

2007.február3 Eredmények - fenntartók mutató számai

2007.február4 eredmények - fenntartók mutató számai

2007.február5 Társadalmi környezet  Időskorúak növekvő aránya és ápolási, gondozási szükségletük növekedése  Háztartásszám növekedése, az egyszemélyes háztartások szaporodása  Családi kötelékek, lakóhelyi kapcsolatok gyengülése  Gyermek szegénység  A háztartások kiszolgáltatottságának növekedése

2007.február6 Korfa

2007.február7 Egyszemélyes háztartások aránya

2007.február8 Egyszemélyes háztartások aránya

2007.február9 Gazdasági kihívások  Állami támogatások szűkössége (feneketlen kút, probléma mindig jobban is megoldható)  Magánforrások bevonása (ha bevonok baj, ha nem akkor is )  Fejlesztés és működtetés egyensúlya (fejlesszünk vagy ne, mit, hol, kötelezettsége, szükségletek )  Bérek és emberi erőforrások (kevés „oroszlán”?, minőség …)  Eltérő gazdaságosság a szolgáltatásokban (stagnálás vagy dinamikus növekedés, szakmai minőség, mi mennyi? )  Fenntarthatóság biztosítása (gazdasági, társadalmi tőke …)

2007.február10 ÁGAZATI PROBLÉMÁK ÁGAZATI PROBLÉMÁK  SZOLGÁLTATÁS-HIÁNY ua. EGYES SZOLGÁLTATÁSOKBÓL „TÚLKÍNÁLAT”, mert AZOK A SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÜLNEK, AMIT „MEGÉRI” MŰKÖDTETNI  A LEGRÁSZORULTABBAK ELLÁTATLANOK (univerzális szervezeti és személyi érdek, de befolyásolható)

2007.február11 SZOCIÁLIS ÁGAZATI PROBLÉMÁK  GYENGE A JOGOSULTAK ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉGE  NEM EGYÉRTELMŰ, HOGY HOL HÚZÓDNAK A FELELŐSSÉGI HATÁROK (szankcionálhatatlanság, áthárítás magán szférából a közre, stb. )  NEM VÁLIK KÜLÖN A SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ ÖNELLÁTÓ KÉPESSÉG PÓTLÁSÁT SZOLGÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE

2007.február12 SZOCIÁLIS ÁGAZATI PROBLÉMÁK  STRUKTURÁLIS ARÁNYTALANSÁGOK (alap és szakosított ellátások)  NINCS ÁTMENET A SZOLGÁLTATÁSOKBAN (gondozotti életpálya)  TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK – A KISTELEPÜLÉSEK ÉS A LEGRÁSZORULTABBAK ELLÁTATLANOK A KISTELEPÜLÉSEK ÉS A LEGRÁSZORULTABBAK ELLÁTATLANOK

2007.február13 É tkeztet é s szoci á lis konyh á n v. egy é b kifőzőhelyen Adatforrás: OSAP 1832/03

2007.február14 Házi segítségnyújtás Adatforrás: OSAP 1832/03

2007.február15 SZOCIÁLIS ÁGAZATI PROBLÉMÁK  EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ESETÉN A FINANSZÍROZÁSI RENDSZER PAZARLÓ  A SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER SZEREPLŐINEK PRODUKTIVITÁSRA VALÓ ÖSZTÖNZÉSE GYENGE (SEGÍTŐK ÖSZTÖNZÉSE, KÉPZÉSE, GONDOZOTTAK ÖNELLÁTÓ KÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, MEGERŐSÍTÉSE)  GYAKRAN VÁLTOZÓ SZABÁLYOZÁS

2007.február16 Célkitűzések Célkitűzések  FOGLALKOZTATOTTSÁG EMELÉSE (eu-s célrendszer, arány javítás megőrzéssel, rehabilitációval, mhely teremtés pl. szoc. gazdaságban, gondozottak foglalkoztatása)  CÉLZOTTSÁG JAVÍTÁSA (jogosultságok, felülvizsgálatok, ellenőrzés)  ESÉLYEGYENLŐSÉG ERŐSÍTÉSE (területi hozzáférés javítása, akadálymentesítések)  PREVENCIÓ FEJLESZTÉSE  SZUBSZIDIARÍTÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE (decentralizáció, egyéni, családi felelősség érvényesítése)

2007.február17 Célkitűzések  SZÜKSÉGLET-ALAPÚ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA  SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA  GAZDASÁGOSSÁG, HATÉKONYSÁG ÉRVÉNYESÍTÉSE  SZABÁLYOZOTT FEJLESZTÉSEK

2007.február18 Célkitűzések Folyamatos stratégiai elemek  Otthon közeli ellátások biztosítása (alapszolgáltatás fejlesztés, )  Nem kormányzati szektor nagyobb arányú bevonása (többcélú társulásban részvétel, társadalmi erőforrások bevonása, önkéntesség)

2007.február19 A reform a közfeladatok egy összefüggő területének új elvek/értékek mentén történő újraszabályozása/átszervezése általában 2007 első féléve a koncepcionális megalapozás ideje

2007.február20 A reform csomag intézkedései Újraelosztási rendszer korszerűsítése  A főbb jóléti ellátások célzottságának és munkakínálati ösztönzésének erősítése  A társadalmi jövedelmek és az adórendszer összefüggései, a különféle nem adózó jövedelmek adó alá vonásának lehetőségei, feltételei és várható társadalmi következményei  A szociális, társadalom biztosítási és munkaerőpiaci ellátások ésszerűsítése

2007.február21 A reform csomag intézkedései A támogatott foglalkoztatás korszerűsítése A támogatott foglalkoztatás korszerűsítése A szociális gazdaság valamint a közfoglalkoztatási formák rugalmasabb szabályozása A lakhatás védelmét szolgáló eszközök korszerűsítése

2007.február22 A reform csomag intézkedései A szociális és foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásának és tartalmának összehangolása A szociális és foglalkoztatási terület ágazati irányításának (igazgatásának, felügyeletének, finanszírozásának, döntéshozatali rendjének és kapacitásszabályozásának) átalakítása, összehangolása

2007.február23 A szociális és foglalkoztatási terület ágazati irányításának átalakítása, összehangolása  A szociális és foglalkoztatási ágazat állami felügyeleti intézményrendszerének kiépítése;  A nem-normatív kiegészítő támogatások rugalmas, szükségletekhez igazodó, kalkulálható és szigorú teljesítmény-követelményekhez kötött finanszírozási rendszerérének átalakítása.  A kapacitás-szabályozás és a piac-szabályozás, a fogyasztóvédelem világos, funkcionálisan tisztázott, a fenntartók minden szektorára egységesen vonatkozó rendszerének kialakítása.  A szociális szolgáltatások jogosultsági kritériumainak kidolgozása, bevezetése.  Szektorsemleges szabályozás a szolgáltatásokkal szembeni követelményekre, a finanszírozásra, az allokációra vonatkozóan (a normatív finanszírozási rendszer átalakítása).  A hatósági ellenőrzések szolgáltatás típusonkénti egységes eljárásrendjének és függetlenségét biztosító szabályainak bevezetése a szociális szolgáltatások területén

2007.február24 Szakmai fejlesztések Szakmai fejlesztések a)Szociális Minőségügyi Műhely b)Fokozott ellenőrzési program c)Országos jelentési és nyilvántartási rendszer d)Szükséglet feltárás e)Jogosultságok meghatározása f)Módszertani munka felülvizsgálata g)Térítési díj szabályozás felülvizsgálata h)Szociális és gyámhivatalok megerősítése i)Kapacitás szabályozás kialakítása j)Feladatarányos működési támogatás kialakítása

2007.február25 Szociális Minőségügyi Műhely Szociális és gyermekvédelmi minőségügyi műhely: Az SZMI koordinálásával kidolgozásra kerülnek a szolgáltatások minimum mennyiségi és minőségi kritériumai. Amint kész a munka, a szakmai rendeletet keretjogszabállyá lehet alakítani, amely nagyobb szabadságot tud biztosítani a szolgáltatóknak munkájuk megszervezéséhez, az alkalmazott szakemberek létszámához. Az SZMI koordinálásával kidolgozásra kerülnek a szolgáltatások minimum mennyiségi és minőségi kritériumai. Amint kész a munka, a szakmai rendeletet keretjogszabállyá lehet alakítani, amely nagyobb szabadságot tud biztosítani a szolgáltatóknak munkájuk megszervezéséhez, az alkalmazott szakemberek létszámához.

2007.február26 Szociális Minőségügyi Műhely A kidolgozandó szabályozó anyagok 38 kategóriája 4 csoportba osztódik:  Strukturális standardok: olyan kérdésköröket tartalmaz (pl. vezetés, igazgatás, felvétel elbocsátás), amelyekre bármely intézménytípus esetében egyformán figyelemmel kell lenni.  Szolgáltatási standardok/irányelvek: –Szolgáltatás típusa szerinti standardok/irányelvek: az egyes szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket tartalmazza. –Igénybevevő szerinti protokoll/irányelv-csoportok: az egyes igénybevevői csoportok sajátos szükségletei alapján kerülnek meghatározásra a különböző tevékenységek szabályai.  Eredmény standardok: a szolgáltatások eredményeinek mérését meghatározó kritériumok.

2007.február27 Fokozott ellenőrzési program Szolgáltatásokat ellenőrzi, úgy, hogy egységes módszertant és eljárásrendet alkalmaz. A szolgáltatások tartalmánál vizsgálja a szolgáltatások minőségét, amelynek eredményeként a kimenetei szabályozást el lehet végezni, ill. az egységes ellenőrzési módszerek összehasonlíthatóvá teszik az eredményeket és hasznosíthatóak lesznek a szolgáltatások tervezésénél. Valamennyi (326 ) emelt szintű idősek otthonában helyszíni ellenőrzés készül.

2007.február28 Fokozott ellenőrzési program  Támogató szolgálatok hatásvizsgálata – FOKA  Súlyos demens betegek szociális ellátásának hatásvizsgálata – megyei módszertani intézmény BAZ megye – ENCS  Közösségi pszichiátriai ellátás hatásvizsgálata – országos pszichiátriai módszertani intézmény- Bázakerettye

2007.február29 Fokozott ellenőrzési program  A program március 01-től -  A közvetlen ellenőrzési tevékenység ellátásának időhatárai  Közös ellenőrzési munkacsoport  Az ellenőrzés független rendszerének kidolgozása  Informatikai fejlesztés

2007.február30 Országos jelentési és nyilvántartási rendszer Országos nyilvántartási rendszer –Működési engedélyek nyilvántartása –Kapacitások, finanszírozás nyilvántartása Jelentés és férőhelyfigyelő rendszer Adatok a tervezhetőség érdekében Kormányrendelet megjelent Indulás 2007-ben

2007.február31 Egyéb munkacsoportok  Szükséglet feltárás  Szociális és gyámhivatalok megerősítése  Módszertani munka felülvizsgálata  Térítési díj szabályozás felülvizsgálata  Jogosultságok meghatározása

2007.február32 Két változási irány  A/ Kistérségi szolgáltatás szervezés  B/ Kapacitás szabályozás

2007.február33 A/ A kistérségi társulások előnyei a szolgáltatások megszervezésében  Integrált szolgáltatások alakíthatóak ki  Olyan településen élők számára is elérhetők lesznek a szolgáltatások, ahol eddig nem  Lakókörnyezethez közeli ellátás biztosítása  Hatékonyabban biztosíthatók a mobil szolgáltatások  Ellátás-szervezési funkciók hatékonyabban jelenhetnek meg

2007.február34 Az együttműködést visszafogó tényezők: Az együttműködést visszafogó tényezők:  Önkormányzati önállóság megőrzése, védelme  A saját intézményrendszer megőrzése, megtartására irányuló törekvés  A helybéliek foglalkoztatásának megszűnésétől való félelem  Többletkiadásoktól és a működtetés bizonytalanságától való félelem

2007.február35  Mérhetően magasabb színvonalon történő feladatellátás  Többletforrások bevonásának lehetősége  Eddig ellátatlan feladatok megoldása  Az egységes fellépés előnyei  Beléphetnek a körbe nem önkormányzati fenntartók is Az együttműködést segítő tényezők: Az együttműködést segítő tényezők:

2007.február évi tapasztalatok  Jogszabályok értelmezése és végrehajtása  3 feladat megszervezése, főleg aprófalvas térségben  Nincs szakember még kistérségben sem  Civil, egyházi együttműködések, mikrotérségi társulások áldozatul estek Nincsenek adatok

2007.február37 B/ Kapacitás szabályozás

2007.február38 A kapacitás szabályozás kezdete A kapacitás szabályozás kezdete A működési engedély szükséges, de nem elégséges a normatívához. Normatívára való jogosultság feltétele:  szakmai,  gazdasági,  területi kiegyenlítési szempontok alapján „megmérettetés” és „kiválasztás”

2007.február39 - a törvényi felhatalmazás - a törvényi felhatalmazás A évi költségvetésről szóló évi CLIII. törvény 30. §-ának (7) bekezdése elrendeli, hogy   évben a nem állami fenntartók   újnak minősülő szolgáltatások, illetve férőhelyek után normatív hozzájárulásra csak akkor jogosultak,   ha bejelenti igényét a Kincstárba szeptember 30-ig, van érvényes működési engedélye december 31-én és a miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe befogadta.

2007.február40 első eredménye a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások évi irányított területi kiegyenlítés rendszeréről szóló 239/2006. (XI. 30.) Kormány rendelet

2007.február41 folytatás - költségvetési törvény folytatás - költségvetési törvény 2007-ben induló szolgáltatások, kapacitások esetében a normatíva 50 %-át kapja 7 ellátásban minden fenntartó.  Jelző rendszeres házi segítségnyújtás ( Ft/fő/év)  Támogató szolgálat ( Ft/szolgálat/év)  Közösségi ellátás ( Ft/szolgálat/év)  Utcai szociális munka ( Ft/szolgálat/év)  Fogyatékos lakóotthoni ( Ft/fő/év)  Demens bentlakásos férőhelyek ( Ft/fő/év)  Emeltszintű bentlakásos férőhelyek ( Ft/fő/év) (100 % norma értékek)

2007.február42 Működési hozzájárulás megszerzése az újakra 50 %-os normatívát adó 7 jogcím esetén fenntartóeljáráseredmény: 50 % normatíva eljárás(ESZA)eredmény:működés kiegészítő támogatás önkormány zat nincs min. rendelet  egyháznincs  civil Befogadás 239-es Korm. r. alapján  min. rendelet 

2007.február43 A pályázat A kiegészítés feltételeit szabályozó miniszteri rendelet és pályázat február folyamán jelenik meg.  A pályázat célja évi működési költségekhez támogatást nyújtani az új, 50%-os állami normatívával támogatott és a régi 100% os normatívával támogatott 7 jogcím keretében szolgáltató fenntartók részére, és függetlenül attól, hogy a fenntartó civil, egyházi, vagy önkormányzati.

2007.február44 Kapacitás szabályozás kiterjesztésének jogi keretei Az Ötv. szabályai alapján a helyi önkormányzatok bármely, a különféle ágazati törvényekben valamely helyi önkormányzat kötelező feladataként meghatározott és a központi költségvetésből finanszírozott szolgáltatás nyújtásának megszervezését magukra vállalhatják, s ez valamennyi, a feladatot ellátó önkormányzat tekintetében kötelező feladatnak minősül. Ezért valamennyi önkormányzatot megilleti a szabad és korlátozásoktól mentes intézményalakítás joga, valamint a feladathoz kapcsolódó állami finanszírozás. Így a kapacitásszabályozás az önkormányzati kötelező feladatok körében csak korlátozottan lehetséges.

2007.február45 Kapacitás szabályozás kiterjesztésének jogi keretei Nem állami fenntartók esetén az állam – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén – köteles megadni a szolgáltatóknak az intézmény létesítéséhez szükséges működési engedélyt, azonban szabadon dönthet arról, hogy a lakosság igényeire és szükségleteire figyelemmel mely szervezet feladatellátását finanszírozza. Egyházi fenntartók esetén a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közszolgáltatásokkal kapcsolatban a 15/2004. (V. 14.) AB határozat úgy foglalt állást, hogy az egyházakat az önkormányzatokkal azonos intézményalapítási szabadság illeti meg, hiszen az Alkotmány és a Vatikáni Megállapodás alapján mindenkit megillet az a jog, hogy felekezeti intézményt választhasson.

2007.február46 A kapacitás szabályozás kiterjesztésének lehetőségei 1. Az Ötv. 6. és 69. §-ának megfelelő módosítása. A módosítás ellehetetlenítené a közszolgáltatások biztosításának jelenlegi rendszerét, ugyanis – különösen a megyei önkormányzati kötelező feladatok körében – kiemelkedő az egyéb önkormányzatok feladatátvállalásának aránya (például a főszabály szerint megyei, fővárosi önkormányzati kötelező feladatnak minősülő önkormányzati középfokú oktatási intézmények fenntartói 65-70%-ban a települési önkormányzatok és társulásaik). Ez a megoldás mindemellett ellehetetlenítené a kistérségek szakellátási feladatainak biztosítását is, hiszen a kistérségek sem vállalhatnának magukra megyei önkormányzati (szakosított ellátási) feladatot.

2007.február47 A kapacitás szabályozás kiterjesztésének lehetőségei 2. A kötelező feladatok számának csökkentése. Az önkormányzati kötelező feladat megszüntetése, és fakultatív feladattá minősítése. Ezzel megszűnik az állam normatív támogatási kötelezettsége, s a rendelkezésre álló források átadhatóak a minisztériumi fejezetbe. A forrás igénybevételéről – a költségvetési törvény felhatalmazása alapján –miniszteri vagy kormányrendeleti szinten lehetne rendelkezni. Ezzel megvalósulna a zárt kassza és a kapacitásszabályozás elve.

2007.február48 A kapacitás szabályozás kiterjesztésének lehetőségei 3. Kapacitásszabályozás az igénybevevő oldaláról: az igénybevétel jogosultsági szabályainak meghatározása A gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítását célzó ellátások többsége mértékének meghatározása – az élethez, emberi méltósághoz való jog biztosításán túl – a jogalkotó felelőssége. A jogalkotót a mérték meghatározása során csak a szerzett jogok alkotmányos védelmére és a változásokhoz való felkészülési idő biztosítására kell figyelemmel lennie. Ebben az esetben a kapacitásszabályozás úgy történik, hogy jogszabály pontosan meghatározná, hogy kik jogosultak az adott – államilag támogatott – szolgáltatás igénybevételére. Természetesen a jogosultsági körből kikerülő személyek sem esnének ki a szolgáltatásból, azonban az ő esetükben a szolgáltatás legalább önköltséges áron történő biztosítása kerülhet szóba. A pontosan meghatározott jogosultsági kritérium miatt felmerülhet, hogy az abba a körbe tartozóknak a szolgáltatás igénybevételére alanyi joguk van, így számukra a szolgáltatás mindenképpen biztosítandó.

2007.február49 Változások  a felelősségek tisztázása  a bemeneti szabályozás és a szükségletek összehangolása  a szolgáltatások mennyiségi és minőségi minimumainak meghatározása  a szolgáltatásokhoz való hozzáférés rászorultsági kritériumainak meghatározása  a rászorultság vizsgálatát végző intézményrendszer fejlesztése  országos nyilvántartási rendszer kiépítése

2007.február50 Változások  szükségletek felmérése  az ellenőrzés rendszerének korszerűsítése  módszertani munka fejlesztése  fejlesztés-felülvizsgálat-ellenőrzés különválasztása intézményi szinten is

Köszönöm figyelmüket!

2007.február52