TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Előadó: Prof. Dr. Szendy István ezredes CSc. tanszékvezető egyetemi tanár HHK oktatási dékánhelyettes Elérhetőség: szendy.istvan@uni-nke.hu

AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI Bevezetés. A hadügy fogalmi és tartalmi értelmezése. A hadügy társadalmi jelentősége és hasznosultsága. Befejezés.

BEVEZETÉS

A FEGYVERES KÜZDELEM, MINT LÉTJELLEMZŐ Az emberiség, a társadalmi lét első pillanatától kezdve napja-inkig, eltérő okok miatt, más-más célok megvalósítása érdekében különböző típusú háborúkat viselt. Az emberiség fejlődéstörténete konfliktushelyzetek és a belőlük kialakult konfliktusok sorozata. A társadalmi lét A TÉNYEK A fegyveres küzdelem – a háború – emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, amely a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki.

A FEGYVERES KÜZDELEM, MINT LÉTFORMA A társadalomban zajló különböző eredetű folyamatok a társadalmi közösséget érő külső hatások, behatások együttes következménye amelyben az érintett társadalmi közösség a létét fenyegető, vagy annak fenntartható fejlődését ellehetetlenítő – valós, vagy vélt – kihívások, illetve veszélyforrások semlegesítése érdekében a katonai erő alkalmazását helyezi előtérbe Olyan társadalmi létforma, mely kialakulása, illetve bekövetkezése esetén minden más társadalmi cselekvési tevékenységet magamögé utasító, azokat maga-alárendelő társadalmi tevékenységgé alakul. A társadalmi lét A fegyveres küzdelem A katonai erő alkalmazása az adott viszonyok között a társadalom részéről az a „végső megoldás”, amely számára az adott történelmi időszakban, komplex biztonságának, szélsőséges esetben létének egyetlen garanciáját jelenti.

OK és OKOZAT A TÉNYEK CÁFOLHATATLAN ÉRVEK A sikert biztosító katonai képességek megteremtése, csak részben feladata a társadalom által létrehozott, fenntartott és működtetett katonai erőnek! KATONAI POTENCIÁL Ezek a katonai, tágabb értelemben vett védelmi ké- pességek, csak a társadalom közös és következetes akaratából, egységes felelősség vállalása nyomán, valamennyi erőforrásának felhasználása eredményeként hozható létre, illetve alakíthatók ki. HADIPOTENCIÁL A hadipotenciál és annak legfontosabb részét képező katonai potenciál milyenségi állapota minden időben, minden társadalomban az egyik legfontosabb közügy! A biztonság garanciarendszerébe megjelenítendő alapvető fontosságú társadalmi igény! HADÜGY

A HADÜGY ÉRTELMEZÉSE, TÁRSADALMI TUDATI LEKÉPZŐDÉSE ? ? ? ? ? HADÜGY ? „ …a hadsereggel, a hadviseléssel és a honvédelemmel kapcsolatos ügyek összessége.” Magyar Értelmező Kéziszótár

„TISZTA VIZET A POHÁRBA” Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz 1780-1831 Porosz katona, hadtörténész és katonai teoretikus „… minden elmélet első feladata, hogy rendbe szedje az összekavart, összekuszált fogalmakat és képzeteket. Csak akkor érthetünk meg valamit könnyen és világosan, ha egyetértünk az elnevezésekben és fogalmakban.” Carl von Clausewitz

A HADÜGY FOGALMI ÉS TARTALMI ÉRTELMEZÉSE

Nemzeti jellemzőkön keresztül értelmezhető! TÁRSADALOM ÉS HADÜGY EMBERISÉG A HADÜGY TUDOMÁNYELMÉLETI ÉS RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE Civilizált társadalom Ország (Állam) Nemzet Az ember és a gondolkodás képessége Filozófiai alapú értelmezés A társadalmi folyamatok és megvalósulásának feltétel rendszerei Szociológiai alapú megközelítés Oktatás-ügy Külügy Egészség-ügy Hadügy Specifikus tudományos és szakmai ismereteken alapuló tevékenység Hadtudományi alapú értelmezés Gazdaság-ügy Belügy stb. Nemzeti jellemzőkön keresztül értelmezhető!

HADÜGY (FILOZÓFIAI MEGKÖZELÍTÉS) A társadalmi lét alkotó része, a társadalom azon tevékenységeinek gondolati síkon strukturált rendszere, ami olyan társadalmi tudati állapot kialakulásához, illetve létezéséhez vezet, mely elfogadója és hatékonyan támogatója annak, hogy a társadalmi közösség fennmaradása, funkcionális működése és innovatív fejlődése érdekében végső megoldásként szükséges a katonai erő sikeres műveleti alkalmazása.

HADÜGY (SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS) A társadalmi lét garanciájának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testületekkel, sajátos szervezetekkel és szervezeti kultúrákkal, továbbá legitimált, tudományos-szakmai paradigmákkal.

HADÜGY (HADTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉS) ALAPVETÉS A hadügy funkcionális – eredményes és hatékony – megvalósulásában, az elmélet és a gyakorlat területén meghatározó illetve döntő szerepe a hadtudomány törvényei érvényesülésének, az adott civilizációs, kultúrkör értékrendjén alapuló katonai stratégiának, valamint a meg-valósuló katonai műveletek milyenségének és minőségének van! ÉRTELMEZÉS A társadalomba szerveződött ember tevékenységének sajátos területe, az állam honvédelmi politikájának (katonapolitikájának) meghatározó része; Tágabban értelmezve, magába foglalja a fegyveres erők építését, a hadelméletet és annak gyakorlatát, az anyagi ellátás kérdéseit, a társadalom és az ország honvédelmi felkészítését és végső soron minden más, de szigorúan katonai vonatkozású probléma megoldását. → A védelmi, a honvédelmi rendszer!

HADELMÉLET (KATONAI ELMÉLET) Az emberi ismeretek specifikus területe, - sajátos társadalomtudományi elmélet; ebben tükröződik a katonai műveletek elméletének, a hadügy jelenségeinek, folyamatainak objektív dialektikája, illetve tudományosan ebben általánosítják a katonai erő alkalmazásának gyakorlatát. Tudományos ismeretek, törvények, elvek, tételek, javaslatok sokoldalú rendszere, amelyekben ezeket, a hadügyre jellemző sajátosságok, területek és törvényszerűségek szerint általánosítják. → Védelmi, honvédelmi rendszer működtetésének elvi alapja!

A HADÜGY TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE ÉS HASZNOSULTSÁGA

A HADÜGY TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE „ Mára elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági továbbá pénzügyi, társadalmi és ezen belül emberi és kisebbségi jogi, valamint környezeti dimenziójának együttes kezelése. Ugyanakkor, a 21. században a biztonság katonai szegmense is új hangsúlyokkal jelenik meg. Egyre inkább előtérbe kerülnek, azok a biztonsági kihívások, amelyek kezeléséhez átfogó és összehangolt politikai gazdasági és – szükség esetén – fellépésre van szükség” A Magyar Kormány 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról (2.oldal). HONVÉDELMI RENDSZER Kiépítése, Fenntartása, Működtetése

A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA ALAPJA A társadalmi lét fenntartható fejlődésének garanciája Belügy Hadügy Stb. Az a tudatos és felelősség teljes kormányzati stratégia, amely a védelmi igényszint és védelmi képességszint rendkívül ingatag egyensúlya tartós és stabil fenntartását a kormányzati stratégia centrális elemeként, egyik legfontosabb tételeként kezeli. A társadalmi lét jellemzői és folyamatai

A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI RENDSZERE Magyarország honvédelmi rendszere az ország függetlenségét és területi épségét, a lakosságát és alkotmányos rendjét fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott garanciarendszer.

A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI RENDSZERE Átfogja és szükség szerint aktivizálja az ország védelmi potenciálját: a fegyveres erőket és rendvédelmi szervezeteket; a gazdaságot ; a lakosságot; az államvezetést és a közigazgatást. A honvédelem rendszere az ország védelmi igényeit tudatosan elfogadó társadalomra, a fegyveres erők és a lakosság anyagi szükségleteit kielégíteni képes gazdaságra, a védelemre felkészült és működképes államszervezetre, a lakosság és az anyagi javak védelmét szolgáló polgári védelmi szervezetekre, valamint a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erőkre épül.

A hadipotenciál részét képező katonai képességek A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA VÉDELMI, HONVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE Védelmi rendszer összetevői Az alap A funkciók Az elemek A hadipotenciált alkotó társadalmi képes-ségeket megteremtő és fenntartó folyamatok A hadipotenciál részét képező katonai képességek A hadipotenciált alkotó társadalmi képességeket hordozó tényezők és struktúrák

A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA KATONAI POTENCIÁL, HADI POTENCIÁL A katonai potenciál a következő mutatókban mérhető és értékelhető: Hadipotenciál Nemzetgazdasági potenciál a fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének állapota; a fegyveres erők harcképes- ségének állapota és fejlesztésé- nek milyensége, illetve minősége; a fegyveres erők kiképzettségi szintje; a fegyveres erők kiegészítési és mozgósítási rendszerképessége, valamint annak állapota; a fegyveres erők haditechnikai és technikai ellátottsága, továbbá azok minőségi és mennyiségi jellemzői. Katonai potenciál Jogrendszer Tudományos, technikai potenciál Nyersanyag és energiahordozók állapota Stb.

BEFEJEZÉS

Gróf sárvári-felsővidéki Széchenyi István 1791-1860 politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar” „ Akit, magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember” Gróf Széchenyi István

Megtisztelő figyelmüket köszönöm!