Startol a tanfelügyelet a legfontosabb változásokról, kiegészítésekről Barcsák Marianna OH szakmai szakértő

„Egy gentleman nem a társaságnak, hanem önmagának borotválkozik.” Rejtő Jenő

Tanfelügyelet Ami nem változott a standardban Az alapelvek és a célok, az ellenőrzés, értékelés szereplői, az értékelési területek, az alkalmazott módszertan.

aMi változott a standardban A tervezés és szervezés folyamata, szereplői, az ellenőrzés és értékelés folyamata, az alkalmazott eszközrendszer, a tanfelügyelő szakértők feladatai, az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és vezetők feladatai.

Milyen szempontokat vesz figyelembe a tervezés? Az ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat: egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, egy intézmény ellenőrzését legalább 3 legfeljebb 5 szakértő végzi. A pedagógusellenőrzés esetén: a pedagógus intézménytípusát és munkakörét, megfelelő intézménytípusban és munkakörben legalább öt éves gyakorlattal rendelkező szakértőket rendel az adott pedagógushoz. Az intézményvezető ellenőrzés esetén: az adott intézménytípusban szerzett öt éves gyakorlatot és intézményvezetői tapasztalatot, mellyel legalább az egyik szakértőnek rendelkeznie kell; Az intézményellenőrzés esetén: az adott intézménytípusban szerzett öt éves gyakorlatot és bizonyos további speciális feltételeknek (egyházi intézmények, gyakorló intézmények, alternatív nevelésoktatást folytató, nemzetiségi, illetve szakképző intézmények esetén) való megfelelést.

Milyen szempontokat vesz figyelembe a tervezés? Az összeférhetetlenséget: nem jelölhető ki a szakértő olyan intézménybe, ahol jelenleg, vagy az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták. A szakértők intézményvezetői által rögzített szakértői napokat szeptember 1-jéig. Az ellenőrzés helyszínét, melyet optimalizáló elvként használ a szervezésben. A szakértők felhasználható kapacitását, amely a pedagógusminősítésekkel együtt összesen legfeljebb 25 alkalom lehet. A bevezetési szakaszban az önértékelési feladatokhoz szükséges időigényt. A 2016-os év minősítési rendjét.

Előkészítés (intézmény) Az intézmények értelmezik az általános elvárásokat: az önértékelés és a tanfelügyelet figyelembe tudja venni az intézményi sajátosságokat. Az intézmények megtervezik és lebonyolítják a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékeléseket: 2015-ben ez a kérdőíves felméréseket jelenti. Az intézményvezető legkésőbb 15 nappal a látogatás előtt feltölti: a szükséges dokumentumokat, az intézményi saját elvárás-rendszert. az önértékelés eredményét (a kérdőíves felmérés eredménye automatikusan elérhető).

Előkészítés (szakértő) A két szakértő közül az egyik vezető szakértőként kapta meg a kijelölését. A vezető szakértő 15 nappal a látogatást megelőzően egyeztet a szakértőtárs(akk)al és az intézményvezetővel. Az egyeztetés alapján, legkésőbb a látogatást megelőző 2. napig elkészíti a látogatás végleges forgatókönyvét. A portfólió információszerzést szolgáló elemei rögzítésre kerültek (hatályos 2016.01.01.): szakmai önéletrajz, szakmai életút értékelése reflexiókkal ellátva, intézményi környezet. A szakértői feladatok: előzetesen megvizsgálják a feltöltött dokumentumokat, önértékelési eredményeket és a kérdőíves felmérések eredményeit, rögzítik a megállapításaikat, letöltik a rendszerben elérhető jegyzőkönyv sablont, ha szükséges kiegészítik az interjúkérdéseket.

adatgyűjtés Óralátogatás és óramegbeszélés (csak pedagógus): sablonban megadott szempontok szerinti vizsgálattal, majd a tapasztalatok rögzítése a sablonban. Dokumentumelemzés: a sablonban megadott szempontok szerinti vizsgálattal, majd a tapasztalatok rögzítése a sablonban. Interjúk: a sablonban megadott/kiegészített kérdések mentén, majd a válaszok rögzítése a sablonban. Az adatgyűjtést, adatrögzítést a szakértők egymástól függetlenül végzik, a kinyomtatott, aláírt jegyzőkönyveket: dokumentumelemzés, óralátogatás, interjú szkennelve feltöltik a felületre. Az adatgyűjtés eszközrendszere (az interjú kivételével) nem módosítható, beleértve az önértékelésben használt standard kérdőíveket is.

Megújult adatgyűjtő eszközök Az adatgyűjtő eszközöket (óralátogatási, dokumentumelemzési szempontok, interjú és kérdőív kérdések) korábban a tanfelügyeleti területeket alábontó szempontokhoz kapcsoltuk. A megújult eszközök közvetlenül az egyes indikátorok, elvárások teljesülését vizsgálják. A több kontrollkérdéssel az eszközrendszer belső koherenciája erősödött. A megújult eszközök alkalmazásából származó tapasztalatokkal indikátoronként indokolható az értékelés, az eredmény visszavezethető a konkrét dokumentumtartalmakig, órai szituációkig. Továbbra is fontos szempont az egységesség, az egyes intézménytípusok eszközrendszerei csak indokolt esetben térnek el.

Értékelés A szakértők megvizsgálják az összegyűjtött tényeket, tapasztalatokat és közösen jelölik ki az egyes kompetenciákon belül: fejleszthető és kiemelkedő részterületeket, területeket. Az értékelő felületen: a pedagógus esetében számszerűsített eredmény is megjelenik, a pedagógus esetében az elvárások (indikátor) pontozása (0-3, NÉ), elvárásonként fűzhetnek megjegyzést (hivatkozva az adatokra). Elvárás: A fejleszthető és kiemelkedő területeket kompetenciánként kell meghatározni. az egyes kompetenciák, részterületek fejleszthetősége vagy kiemelkedő jellege levezethető legyen az adatgyűjtés eredményéből, az utalás jelenjen meg az értékelőlapon.

Lezárás Az összegző értékelést: a vezető szakértő tölti fel 15 napon belül, ez már a szakértőtárs(ak) által is jóváhagyott eredmény (szoftverben „jóváhagyja”), vitás esetben az OH minőségbiztosítási szakértőt von be az eljárásba. Az ellenőrzésben érintettek az eredmény rögzítését követő 15 napon belül visszajelzést adnak a szakértők munkájáról. A tanfelügyelet eredménye alapján: a pedagógusok, a vezetők felülvizsgálják az önértékelést követően készített önfejlesztési tervüket. Az informatikai rendszerben az eljárások dokumentumai öt évig elérhetők az érintettek számára. Évenként készül összesítés a szakértők munkájáról és a rendszer eredményeiről.

KÖSZÖNÖM A megtisztelő FIGYELMET!