A Római Klub

A természeti erőforrások iránti növekvő igényt jelző néhány indikátor

A növekedés határai, 1972

Öt alaptényező vizsgálata (+ számos egyéb változó figyelembe vétele) ► Népesedés ► Környezetszennyeződés ► Meg nem újuló ásványkincsek ► Élelmiszertermelés ► Iparosodás Elsődleges korlátozó tényezők

► Népesedés:  5 változatban jelenlegi exponenciális,  7 változatban szabályozott ► Környezetszennyezés:  jelenlegi (1970) szintű,  növekvő illetve  csökkenő mértékű ► Ásványkincsek:  jelenlegi (1970) készletek,  a készletek megduplázódnak  Korlátlan készletek ► Mezőgazdasági termelés  Tőke, földterület és terméshozam függvényében ► Ipari termelés  Tőke és amortizáció függvényében Alaptényezők a forgatókönyvekben

► 1-2. forgatókönyv: növekedés sajátosságait és következményeit vizsgálja  1. BAU  nyersanyagok elfogynak;  2. nyersanyag 2x  elfogynak, csak később; ► 3-7. forgatókönyv: a technológia és a növekedés kölcsönhatásait vizsgálja  3. A készletek korlátlanok  környezetpusztulás  4. Korlátlan készletek + környezetvédelem  élelmiszerhiány ► forgatókönyv: stabilizálási kísérletek  8. BAU, de 1975-től stabil népesség  nyersanyagkészletek vége  től stabil népesség + környezetvédelem + intenzív élelmiszertermelés és szolgáltatásjavítás  stabil  ig fokozatosan stabilizálódó népesség  stabil  után történik minden változás  összeomlás 12 modellváltozat (forgatókönyvek)

Ajánlás „Mivel a meg nem újuló természeti erőforrások végesek és fogyóban vannak, és véges maga földi tér is, alapelvként kell elfogadnunk, hogy a növekvő népességszám alacsonyabb életszínvonalhoz vezet. Viszont egyetlen alapvető emberi érték sem kerülne veszélybe azáltal, ha a demográfiai növekedés megszűnne.”

Mesarovič – Pestel: Fordulóponton az emberiség 1974

► A jövedelmi szakadék folyamatosan nő   az USA-ban a gazdag réteg jövedelme az átlagoshoz képest ► ► 1960-ban 12x-es ► ► 1995-ben 135x-ös (Donella Meadows, 1996: The Global Citizen) ► A népességnövekedés regionálisan (főleg Ázsia egyes térségeiben) katasztrófákhoz vezet  Az élelem minden javak között a legfontosabb ► Az energia- és nyersanyagpiacon az exportálók és importálók eltérő érdekei katonai konfliktusokhoz vezetnek  Saját kitermelés fokozása  Helyettesítők fejlesztése  Takarékoskodás + megújulók fokozott igénybevétele  Cserearányok kedvező irányba mozdítása (a természeti erőforrások árának növelése)

Timbergen, J.: A nemzetközi gazdasági rend átalakítása (Reshaping the International Order = RIO-jelentés) 1974 (Közgazdasági és Jogi Kiadó 1979)

Az emberiség előtt álló megoldandó problémák ► Fegyverkezés ► Népességrobbanás ► Élelmiszerellátás (mennyiség és minőség) ► Települési struktúra (túlzott népességkoncentráció) ► Környezetszennyeződés ► Természeti erőforrások megfogyatkozása ► Cserearányok ► K+F csak a gazdag országokban ► Multinacionális vállalatok létezése   Kizárólag beruházásaik és nyereségük biztosítását nézik   Nincs társadalmi kontroll, vezetésük nem leváltható   Túlzottan nagy pénzügyi hatalom koncentrálódik a kezükben – befolyás

► Regionális összefogással önellátásra kell törekedni az élelmiszertermelésben  Földreform  Öntözés  Technológiai transzfer ► Nyersanyagtermelő országok szuverenitásának erősítése saját készleteik felett ► Multinacionális cégek ellenőrzése  ENSZ felügyelet  Kötelezően betartandó magatartási kódex megalkotása  Hosszabb távon minél teljesebb honosítás Ajánlások (1974)

Gabor, D. – Colombo, U. : A hulladékkorszak után A vizsgálat tárgya: a növekvő népesség igényeinek kielégítéséhez a tudomány és a technika fejlődése hogyan járulhat hozzá: - Populáció szabályozása, stabilizálása nélkülözhetetlen - Hatékonyság növelés, takarékosság - Fokozott anyagi és műszaki segítségnyújtás a szegény (fejlődő) országoknak

E. Laszlo: Célok az emberiség számára Mit hajlandó vállalni az emberiség a jövő generációért? A fegyvereken alapuló biztonság nem lehet a jövő útja. A fegyverkezésre költött pénzeket az emberiség felvirágoztatására kell fordítani. A forrásokból mindenki egyformán részesedjen. Törekedni kell minden felhasználó/fogyasztó igényének kielégítésére. Itt az idő, hogy a szolidaritás eszméje uralkodjon.

Friedrichs, G. – Schaff, A. : Mikroelektronika és társadalom Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1984

Csökkenti az energiaigényt, fokozza az energiahatékonyságot Csökkenti a munkahelyek számát: „a jelentős és látványos munkanélküliség hosszú szakaszába lépünk.” -A hagyományos dolgozó osztály eltűnik - Ami megmarad: -a kreatív munka (kutatás, művészet, oktatás) -A társadalmi élet megszervezése (jog, egészségügy, üzlet, bank) -Gyártás és szolgáltatás felügyelete -Szabadidő megszervezése Aláássa a szegény országok azon előnyét, hogy olcsó a munkaerő, így fokozódik a gazdag – szegények lemaradásának fokozódása

Meadows, D. H. - Meadows, D. L. – Randers, J. : A növekedés határain túl Van-e még ideje az emberiségnek a szükséges változtatások megtételére?

Új viszonyrendszer a környezettel környezetvédelem és környezetvédelmi ipar létrejött ► 1. BAU  táján csúcs, aztán hirtelen hanyatlás ► 2-5. gyarapodó erőforrások + környezetvédelem + új technológiák  később bekövetkező hanyatlás ► hatékony erőforrás-felhasználás ► stabilizálási kísérletek: népességszabályozás

10. modellváltozat 1995-től - születésszabályozás - termeléskorlátozás - hulladékmentes technológiák - erőforrások kíméletes igénybe vétele -erózió elleni védelem  - 7,7 milliárd ember - magas életszínvonal ig fenntartható

12. modellváltozat 2015-től – születésszabályozás – termeléskorlátozás – hulladékmentes technológiák – erőforrások kíméletes igénybe vétele –erózió elleni védelem  – 21. sz. közepén hanyatlás –21. sz. végére lassú fellendülés

E. Wiezsäcker – A. B. Lovins – L. H. Lovins: Négyes tényező Factor Four - Doubling Wealth, Halving Resource Use Miként lehet az energia- és nyersanyag-felhasználás hatékonyságát 4x-re növelni?

A növekedés határai – harminc év múltán. Kossuth Kiadó Budapest, Eredeti: 2004

Az ökológiai lábnyom számítása ► Input: mekkora földterület képes eltartani mezőgazdasági termékekkel, ásványkincsekkel? – pl. búza, tűzifa ► Output: mekkora természeti terület képes elnyelni, feldolgozni a keletkező hulladékmennyiséget? – pl. CO 2 -elnyelés

Az ipari országokban élők ökológiai lábnyoma ► A lábnyom egyre nagyobb  1900-ban 1 ha/fő  2000-ben 4-5 ha/fő ► A rendelkezésre álló produktív földterület egyre csökken  bruttó földterületben kifejezve (művelésből kivonások, beépítések óriási léptéke)  de egy főre vetítve is: ► 1900-ban 5,6 ha/fő ► 2000-ben 1,5 ha/fő

Magyarország ökológiai lábnyoma (3,5 ha/fő) – világátlag: 2,9