A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. 11.

Az előadások a következő témára: "A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. 11."— Előadás másolata:

1 A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2014. 11. 5 – 6. Vízkészlet-gazdálkodás Simonffy Zoltán Hozzászólás Dr. Ijjas István Integrált vízgazdálkodás c. előadásához

2 Fenntartható vízhasználatok A vízkészletekkel való gazdálkodás célja: a társadalmi-gazdasági szempontból indokolt vízigények biztonságos kielégítése hosszú távon, a víztől függő ökoszisztémák működésének veszélyeztetése nélkül. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT)  Vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme  A vízhasználatok ökológiai, környezeti hatásának elemzése Táradalmi-gazdasági viszonyok Igények Lehetőségek Környezeti célok Integrált, vízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tervek  Vízigények kielégítése (vízkivétel, duzzasztás, tározás, átvezetés)  Kárelhárítási feladatok (szennyezések felszámolása) Feltételek Adottságok Vízhasználók (Ipar, mezőgazdaság, lakosság)

3 Rövid „helyzetjelentés” korlátozások nélkül kielégíthető. Általában érvényes, hogy az összes vízigény számottevő korlátozások nélkül kielégíthető. felszín alatti vizek aránya 75 %, ebből 20 % partiszűrés. A hűtőviz célú és a halastavi vízhasználat felszíni vizeket érint. A többi szektor esetében a felszín alatti vizek aránya 75 %, ebből 20 % partiszűrés. A készletek kihasználtsága A készletek kihasználtsága szempontjából jelentkező gondok: a halastavi hasznosítású tározókkal „terhelt” kisvízfolyásokon és a Körösökön gyakori a vízhiány, az Alföldön gyakorlatilag nincs szabad felszín alatti készlet, a fürdési célra hasznosított karsztvíz-készletek le vannak kötve (konfliktus) az Alföld termálvíztartóiban több helyen tapasztalható túltermelés (vízszintsüllyedés). Az intézményi háttér Az intézményi háttér sok szempontból nem elég hatékony: szabályozás, engedélyezés, ellenőrzés, monitoring, ösztönzés, oktatási és kutatási háttér…

4 Stratégiai feladatok: A fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi hátterének erősítése Átlátható szabályozás, takarékos vízhasználatok ösztönzése: hatékony ár- és járulékképzés és ösztönzési/támogatási rendszer, a hatósági munka erősítése (engedélyezés, ellenőrzés), megfelelő monitoring és adatforgalom, kutatási és oktatási háttér, gazdasági válság és konfliktusok kezelése, a társadalom bevonása….. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összhangjának erősítése A területi adottságok és az igények összehangolása, víztakarékos kultúrák és öntözési módszerek, a területi vízvisszatartás növelése, tározási és vízátvezetési lehetőségek elemzése a tényleges öntözési igények figyelembevételével.

5 Stratégiai feladatok: Az ivóvízellátás biztonságának növelése Ivóvízbiztonsági tervek, sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése, Ivóvízminőség javító program átgondolása, új ivóvízellátási koncepció (a felszín alatti készletek szerepének átgondolása) Külföldi kapcsolatok erősítése, a külföldről érkező készletek biztosítása Külföldi kapcsolatok erősítése, a külföldről érkező készletek biztosítása Határvízi EU direktíva szorgalmazása, kétoldalú határvízi kapcsolatok erősítése, közös projektek. Fejlesztési (kitörési?) lehetőségek Virtuális vízexport (vízkészletekben gazdag területeken vízigényes termékek előállítása tudatos közép- és hosszú távú fejlesztési tervek alapján) Ökoturizmus, gyógyvíz- és wellness turizmus összehangolt további fejlesztése A geotermális energia hasznosítása visszasajtolás mellett Új ivóvízellátási koncepció

6 Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Jelenleg: porózus vízadókból > 90 % (csak Szolnok kivétel) ugyanakkor: kihasználtsága közel teljes a készletek kihasználtsága közel teljes (bár az ivóvízellátás nincs veszélyben) természetes eredetű vízminőségi probléma és nagy arányban természetes eredetű vízminőségi probléma (kezelést igényel) Az ivóvízkivétel (kék) a legnagyobb arányú: (47%) Arzén mellett NH4, NO2, Fe, Mn, CH4..

7 Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Jövő: Ivóvízminőség-javító Program: drága fejlesztés, kis vízmű + bonyolult technológia Öntözési igény növekedőben: engedélyezés vízhiányos területen! Éghajlatváltozás: a készlet csökken a fajlagos öntözés igény nő. Előnyök: Ivóvízellátás: biztonságos készlet és garantált vízminőség Felszín alatti víz igénybevétele csökken: - javul az ökológiai helyzet - lokális szabad készlet az öntözéshez Megoldás: Ivóvízellátás dunai és tiszai készletekből Regionális rendszereken keresztül Integrált és fenntartható…

8 Köszönöm a figyelmet…. EU-VKI (Vízgyűjtő- gazdálkodási terv) EU-VKI (Vízgyűjtő- gazdálkodási terv) Éghajlatváltozás