Az antikvitás görög művészete II

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Akropolisz 5/B.
Advertisements

„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”
SZICÍLIA ahogy én láttam 1. rész Saját fotóiból készítette:
Római építészet Augustus korában
Az ókori görög építészet
AZ ÓKORI GÖRÖG KULTÚRA.
Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”
Görög művészet.
Esztétika.
Az ókori görög művészet
KLASSZICIZMUS
A képek és a szövegrészek forrása:
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Az érett reneszánsz festészete (A 16. század eleje)
Az ókori görögország művészete Pukkai Judit. Építészet Knosszosz, Mükéné, Athén Knosszosz, Mükéné, Athén Paloták pl. knosszoszi Paloták pl. knosszoszi.
Rodostói kakukkok.
Aranymetszés képviselői
Művészetek az ókorban (egyiptomi-görög-római)
Az ókori Hellász.
Az antikvitás akropolisz.
A görög templom – a görög dór oszloprend
Az Ókori Kelet világnézete
A reneszánsz művészet; előtte
Akropolisz Athén fellegvára.
A reneszánsz.
Klasszicizálás - az évszázadok fényében. Antikvitás.
Ókori görög régészeti leletek
Az ókori görög építészet
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
PLATÓN (Kr. e ).
Reneszánsz Itáliában született (a renaissance francia szó, újjászületés) A képzőművészetek feladata: -természet kutatása és megismerése -valóság hiteles.
AZ ÓKORI HELLÁSZ Összefoglaló óra 5.z osztály.
Más görög istenek 1.B.
A 2. ZH eredményei.
Az ókori Hellász építészete
Ókori görög régészeti leletek
M Ű V É S Z E T.
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Ókori Kelet.
Ókori görög kultúra.
Vígh Xénia: A reneszánsz művészet
Ókori Róma.
Az antikvitás Művészeti ágak.
A klasszicizmus 24/A.
Kréta és az ókori Görögorszég művészete
GÖRÖG MŰVÉSZET Az ókor művészete I.e – i.sz. 476
ROMÁN KOR A középkor művészete Készítette: Ecseri István.
AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVÉSZETE
Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.
Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.
Városállamok- Birodalmak
M ű vészeti korok szépségei Játékos vetélked ő Kriván Norbert Buzás Kristóf 12.C 12.A.
A GÖRÖG ÉPÍTÉSZET Rövid prezentáció Háttérben a Parthenon (Készült: Kr.e ) Athén.
Görög művészet.
Az ókori Róma művészete. 1. Róma történetének szakaszolása az államformák szerint Királyság (i. e. 8. sz.- i. e. 6. sz.) Köztársaság (i. e. 6. sz.- i.
Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.
Készítette: Doránt Zsanett
Ház vagy templom agyagmodellje Argosz, Héra-szentély, Kr. e. 700 körül
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
Athéna Niké temploma, Kr. e. 425 k.
Az ókori görög építészet
A KLASSZIKUS KOR.
Az athéni demokrácia intézményei és működése
Priéné, makett és alaprajz
Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés
Az ókori görög kultúra
A felvilágosodás kora A klasszicizmus.
A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA
Előadás másolata:

Az antikvitás görög művészete II Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje >>> Hellenizmus

Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés Figyelem! Azon diakockák, amelyeken a „Ø” jelzés szerepel, nem képezik a számonkérés részét, csak az emlékanyag teljességét segítik láttatni. A többi kocka viszont abszolút része a dolgozat anyagának, a fogalmak is!

Az archaikus kor és a klasszikus kor Az archaikus kor (Kr. e. 600- 480) Athénban Szolón idején veszi kezdetét. (földbirtokosok jogainak rögzítése, szegényeknek népbíróság) Az attikai városállamok felívelésének korszaka ez. A zenit Periklész idején van. A kedvező légkör hatással van a művészetekre is: a korinthosi udvarban költők, zenészek, festők dolgoznak, a Sunion- fokon az arisztokrácia kolosszális méretű kúrosz- szobrokkal dicsőíti magát. A szobrászat eszménye a kalokagathía (kalón ‘jó’; agathón ‘szép’ szavakból): a szépség és jóság megtestesítője. Magát a szobrászt azonban nem művésznek, hanem mesterembernek tartják, ez a gondolkodás a mesterség- művészet viszonyban Arisztotelész Poétika c. művében lesz összefoglalva. (művészet például a szónoklás tana, a rétorika, a drámaköltészet; a szobrász és az építész szakmájának fogásait kell, hogy tudja) Az általunk ismert szépművészetek gyűjtőfogalom, valamint a művészetek felosztása a képző- és iparművészetekre, illetve azok műfajaira- minderről az antik görögök teljesen eltérően gondolkoztak. A platóni Ideatanban minden létezőnek van egy eszménye, ideája, tökéletes lényege, a szférák fölött, az ideák világában. Ennek leképeződése, tökéletlen megtestesülése az árnyékvilág minden élő és élettelen jelenléte. A szobrász vagy festő ezt a már eleve fogyatékos valóságot másolja, így, mondhatni, két lépcsőfokkal van lecsúszva a lényegről, a műalkotás tárgyának ideálképétől. Ezért a mesterségbeli tudásra helyeződik a hangsúly, Platón a „dolgok másolóit” hátrébb sorolja, ők legfeljebb az utánzást, a mimézist végzik.

Delphoi, A szakrális körzeten belül: az athéniek kincsesháza. Kr. e. VI. század A kincsesház az áldozatnak szánt kincstárgyak és egyéb javak elhelyezésére szolgált. Két dór oszlop tartotta oromzat, az épület az ún. ante-templom.

Ø Delphoi, 3 kincsesház: Kr.e. VI. szd. eleje /Knidos, Marsilia és Siphnos/ ezt sem kell megjegyezni, csak a templomtípust: az előcsarnokot a cella meghosszabbított oldalfalai határolják, a homlokzatot pedig a homlokpillérek közti két oszlop vagy kariatida alkotja. Ez az ante- templom.

Kétféle feketealakos stílus: Exekias attikai vázafestő feketealakos csészéje, Dionysos a tengeren Kr.e. 550 k Spártai feketealakos csésze mitológiai jelenettel, Kr.e. 550k

Athén, az Akropolisz (‘felleg- város) sziklatömbje a Parthenónnal és a hegy lábánál Priéné színházával, valamint későbbi hozzáépítésekkel Ø

1. 2. 3. A légifelvételen jól látszik a három, felmenő falaiban legépebben megmaradt épület-része az Akropolisznak: a Partheón (1), az Erectheión (2) és a Propülaia (3).

Athén, az Akropolison a Parthenón alaprajz és metszet Kr. e Athén, az Akropolison a Parthenón alaprajz és metszet Kr.e. 447- 438 (V. szd. közepe) A cella, közepén a monumentális Pallasz- Athéné szobor A cellát körülfogó egyszeres oszlopsor a  perypteros

Athén, az Erectheion Kr. e. 420- 407 Az Akropoliszon található mellékszentély- együttes, a győzelem- istennő Niké templomával. Periklész bízta meg tagozatainak és szobordíszének kifaragásával a szobrászfejedelem Pheidiászt.

Az athéni Akropolisz, az Erectheion, melynek legfőbb létesítménye a Győzelemistennő Niké szentélye. Pheidias faragta, az oszlopokat kiváltó kariatida- nőalakok. Ez az épületrész áldozó- oltárasztalt foglalhatott magába. Kr. e. 420 körül

Athén, az Akropolisz rekonstruált távlati kép, az egyes oromzatok valóban festve lehettek. Ø A Propülaia vagy Propylae nevű kapuépítmény,  amely a védelmi funkciót is ellátta. Nagy hatással volt a klasszicizmus kastélyépíté- szetére.

Kocsihajtó szobra Delphoiból, a Polyzalos nevű szicíliai türannosz győzelmi emlékművéről, Kr.e. 470 k. Amit a mintázás szempontjából tudni kell: realisztikus, portré- szerű arcábrázolás, de a test tartása még merev, hieratikus Ø

Phigalia, Apollón temploma Kr. e. V. szd. eleje A romterület mai képe a templom alapfalaival és a rekonstruált  alaprajza.

Phigalia, korinthoszi oszlopfő az Apollón- templomból, Kr. e. V. szd Phigalia, korinthoszi oszlopfő az Apollón- templomból, Kr.e. V.szd. eleje Akantuszlevél- sor és voluta. A korinthoszi oszloprend itt jelenik meg először. Phigalia, a szentély rekonstruciója  A szentély végében állt egyetlen egy korinthoszi oszlop.

Poszeidón vagy Zeusz szobra az attikai Artemision- fokról Kr.e. 460 k. A merev testtartás a múlté, a szobor kilép, „belakja” a teret. Tengerszorosok mentén fekvő szirtekre gyakran helyeztek monumentális szobrokat, erről nem tudjuk pontosan, hogy melyik istenség attribútumát, a szigonyt (Poszeidón), vagy a villámokat (Zeusz) tartotta kezében.

Ø Herkules és Kerberosz, attikai vörösalakos nyak- amphora a Kr. e. 400- as évek végéről. Kerberosz vagy Cerberus a Hádész kapuját őrző háromfejű eb.

Az olympiai Zeusz- templom oromcsoportjai (/Oinomaos és Pelops/ kocsiversenye; a lapiták és kentaurok harca) Kr.e. 460k A budapesti Szépművészeti Múzeum középső portikuszának timpanon-oromcsoportján az alsó szoborjelenet látszik. A XIX. század klasszicista múzeum-építészete az antik templomépület- típust tekintette a legfőbb előképnek. Ez biztosan kérdés lesz a dolgozatban!

Budapest, Szépművészeti Múzeum, oromcsoport

Myrón: Diskobolos (Diszkoszvető), római kori másolat, az eredeti. : Kr Myrón: Diskobolos (Diszkoszvető), római kori másolat, az eredeti.: Kr.e. 450 k. Mélységes és értő tanulmányozása az anatómiának, az izomzat mozdulat közbeni változásainak.

Pheidias: Apollón. A szobor római kori másolata. Az eredeti: Kr. e Pheidias: Apollón. A szobor római kori másolata. Az eredeti: Kr. e. 450 k. Ø

Polykleitos: Doryphoros – Dárdavivő c. szobrának római más. Az er.: Kr.e. 440 k. Polykleitos dolgozza ki az emberi testrészek arányait számszerűsítő teoretikai munkát, a Kanónt. Innen ered a latin kánon szó: valamely összefoglaló szabályrendszer, rendező elv neve. Kontraposzt: Az a szobrászati kompozíciós elv, amely az emberi testnek ellentétes irányú mozdulatokból kialakuló egyensúlyi helyzetét jeleníti meg. (jellemzően a vállak és a medencevonal ellentétes dőlése) Ennek kifejlesztése Polykleitos érdeme.

A Parthenón frízének részlete a keleti oldalról: az olymposi istenek – Kr.e. 430 előtti, valószínűleg Pheidiász vagy az ő keze alatt dolgozó műhely Ø

Lysippos: Az Ökölvívó. Kr. e. 350 k.

Egy olyan realizmus irányába mozdul el a szobrászat, amely szakít minden korábbi idealizáló törekvéssel. Nem elfedi, hanem pontosan megmutatja a hibákat, mint itt, a sebek az ökölvívó arcán és az összetört porcú fülkagyló.

Szókratész portréja (az ún. B- típusú Sz Szókratész portréja (az ún.B- típusú Sz.-portré) talán Lysippos koncepciója szerint, róm. más.; az er.: Kr.e. 330 k. A szakállas, idős bölcselőt megjelenítő fiziognómiai típus számos római kori szobron és császárportrén megjelenik, a filozófus vagy a hadvezér- uralkodó portréjának archetípusa (előképe) ez. Ø

Samothraké szigetéről Niké szobra Kr.e. II. szd. A ruha redőzetének a test forgásirányát követő leképezése hallatlan plasz-ticitást és valósághűséget kölcsönöz a szoboralaknak. Ez már a hellenizmus felfogása a szobrászatról: minél realisztikusabb, minél valósághűbb ábrázolást! Ø

A pergamoni nagy Zeusz- oltár Kr.e. 180-160 Rhodosz, Pergamon és római szövetsé- geseinek III. Antiókhosz szíriai uralkodó fölött aratott diadalát megünneplendő emelték. Az alépítmény párkánysora alatti domborműves alakok a Gigantomachia, a gigászok küzdelmét örökíti meg. Berlin, Stadtlichte Múzeum

A haldokló Galata alakja a pergamoni emlékműről, római másolat, az eredeti : Kr.e. II. század eleje Fontossá válik a drámaiság, az érzelmek kifejezésére való abszolút törekvés

A Laokoón- csoport, II. szd A Laokoón- csoport, II. szd.végi, talán rodoszi alkotóhoz köthető eredeti nyomán készült ókori verzió, Titus thermáiból A haláltusa pillanatának megjelenítése: a pap Laokoón és fiai az életükért küzdenek az őket összeroppantani készülő, Zeusz által küldött óriáskígyó alatt.

Művészeti Szakközépiskola Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015