„Együttműködés az észak-magyarországi pedagógusképzés minőségi megújításáért” TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0005 K/5 almodul címe: Pedagógusképzés teljes vertikumát biztosító szervezeti integrációk megvalósítása  

A tanító tevékenység IKT elemeinek kidolgozása CSOPORT FELADATAINK: IKT innovációk az óvó és- tanító képzésben (Vezető: Kis-Tóth Lajos) Antal Péter - Stókáné Palkó Mária: Mobil eszközök alkalmazása iskolai környezetben - nemzetközi trendek és tapasztalatok Antal Péter- Kis-Tóth Lajos: Alsó tagozatos gyerekek olvasás-értésének fejlesztése mobil infokommunikációs eszközökkel Bednarik László- Stóka György- Sontráné Bartus Franciska: IKT eszközök használata az óvópedagógiában és a tanítóképzésben - nemzetközi trendek és tapasztalatok Sontráné Bartus Franciska: Az óvodapedagógusi és tanítói professziogram IKT összetevői Bednarik László - Stóka György- Stókáné Palkó Mária IKT eszközök használatának módszertani lehetőségei az óvodai munkában és alsó tagozatban. Estefánné Varga Magdolna- Sontráné Bartus Franciska Záró tanulmány

A Microsoft alapítójának alapítványa által vezetett ITL Research nevű nemzetközi kutatás A XXI. század a mobil információs társadalom korszaka. A tudás átértékelődik. A szülők és a társadalom határozzák meg mit várnak el az iskolától.

21. századi képességek Tudásépítés Együttműködés IKT használat Valós problémák megoldása és innováció Önszabályozás

1. Tudásépítés Minden tudás és ámulat (ami a tudás magja) magában is gyönyörűség. - Francis Bacon Tudásépítés akkor történik, amikor a diákok az új és a meglévő ismereteiket úgy ötvözik, hogy abból számukra új gondolatok és értelmezések jönnek létre. A tudásépítés szempontjából az IKT nem számít külön tárgynak.

2. Együttműködés Az iskolában azt mondják: „Ne beszélj a másikkal, mert az csalás!” – az iskolán kívül ezt úgy hívják: együttműködés. - Sir Ken Robinson Kollaboráció akkor történik, ha az együtt dolgozó csoport közös felelősséget is visel a munkáért.

3. IKT használat „Amelyik tanárt helyettesíteni lehet egy géppel, azt helyettesíteni is kell!” - Arthur C. Clark IKT felhasználása egyre elterjedtebb az oktatásban, de gyakran csak az alapképességek elsajátítását segíti a tudásépítés helyett

4. Valós problémák megoldása és innováció Muszáj megoldást találnunk, nem élvezhetnénk egy kicsit a problémát? Ismeretlen A hagyományos iskolai környezetben az iskolai tevékenységek elválnak mindattól, amit a diákok az iskolán kívül tapasztalnak és csinálnak

5. Önszabályozás „Legtöbbször úgy fedezzük fel, mi az, ami működik, ha megtudjuk, hogy mi nem működik; aki soha nem hibázott, az valószínűleg soha nem is jött rá semmire.” Samuel Smiles Hosszú távú-e a tevékenység, mennyiben ad lehetőséget a diákoknak, hogy megtervezzék és értékeljék a saját munkájukat? A 21. sz. munka megkívánja a dolgozóktól, hogy minimális felügyelet mellett tudjanak dolgozni.

DIGITÁLIS PEDAGÓGIA Mit kérnek a szülők? Milyen pedagógus kell ehhez? a szavak pedagógiáját, a könyvek, a cselekvés pedagógiáját, a cselekvés, a szemléltetés pedagógiáját, konstruktivista és a kognitív pedagógiát, és eljutunk végre digitálisig. Szeressen iskolába járni a gyermek Megfelelő tudás Gyakorlati képességek, kompetenciák Fizikai és mentális egészség Flow - áramlat

NAT – DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK Info-kommunikáció Az információs társadalom Információkeresés, információközlés Kommunikációs formák Médiainformatika Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai pl. netikett Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Foglalkozás, szakma, mesterség, hivatás TANÍTÓI PROFESSZIÓ „Akkor tekinthető valaki kompetensnek egy foglalkozás terén, ha olyan tudással, értelmezési és egyéb készségekkel rendelkezik, amelyet többféle kontextusban és szervezetben képes alkalmazni, valamint kompetenciája képessé teszi egy bizonyos munkahelyen egy bizonyos feladat ellátására” (Jones és Joss, 1995). Foglalkozás, szakma, mesterség, hivatás „személyiségfogyasztó” (Bagdy, 1996) professzió

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. A tanítói professzió elemek a kompetenciák tükrében 1. A tanulók személyiség fejlesztése 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás 4. A pedagógiai folyamat tervezése 5. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése 6. A tanulás támogatása 7. Kommunikáció és szakmai együttműködése 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért szaktudományos ismeret, e-tanulási környezet, egyéni segítségnyújtás önreflexió, on-line közösségek létrehozása tanulás támogatása digitális anyagokkal, eszközökkel óratervben IKT elemek pedagógiai folyamatok tervezése, korszerű eszközökkel tanulási folyamat tervezése, értékelése IKT eszközökkel, e-napló korszerű módszerek, eszközök az önálló tanuláshoz kommunikációs stratégiák megismerése online csatornák megnyitása a szakmai közösségeken belül és szülőkkel is elkötelezettség a fejlődésre az digitális technológia használatában, konstruktív felhasználás

Az IKT által determinált tudásszerkezet Tudás: A tudás, az elméleti ismeretek + tapasztalati tudás = szakmai bölcsesség. Készség:Tanulás és innováció - A digitális műveltség - A karrier és az életvitel Képesség: Attitűd: jobban tudnak teljesíteni új feladat, kreatív megoldás nyitottak az új technológia iránt érdeklődés szélesebb körű fontos számukra a visszacsatolás a kommunikációjuk, együttműködésük

(IKT professzió elemekkel) Pedagógus életpálya-modell (IKT professzió elemekkel) GYAKORNOK szakképzett tanító: elméleti tudás, IKT használat, nyelvtudás, nyitottság a szakmai fejlődésre PEDAGÓGUS I. önálló pedagógus: frissesség, gazdag IKT módszertan, önálló arculat. Ismeri az önreflexió és önkorrekció alapvető módszereit. PEDAGÓGUS II. elmélyült tapasztalati tudás/IKT, stabil énkép, hatékony csapattag, Átfogó módszertani ismeretei vannak az önreflexióval és önkorrekcióval MESTER PEDAGÓGUS professzionális pedagógus, biztos szakmai tudás, specialista, elhivatottság a szakmában KUTATÓ TANÁR tudományos fokozattal rendelkező: speciális tudás, fejlesztő tevékenységek

IKT AZ ISKOLÁBAN Digitális osztályterem Innovatív tanítás Módszerek Eszközök Munkaformák Értékelés (digitális portfólió, gamification)

Összefoglalva - professzió 8 KOMPE TENCIA ISMERET, KÉPESSÉG, ATTITÜD : előzetes tudás, nézetek, értékelő rendszer, gyakorlati tudás - tanítás, önreflexió ÉRTELMISÉGI PÁLYA JELLEMZŐI: mentális egészség, szakmai erény, alkotó és művészi adottság, szakember, széleskörűen tájékozott értelmiségi Összefoglalva - professzió

KUTATÁS A kutatás hipotézise Vizsgálati eszközök Kérdőív – Az IKT tanórai illetve oktatásban betöltött szerepéről, ezzel kapcsolatos tapasztalatatok Kérdőív – önértékelő, zárt kérdésekkel mértünk,- vélemény – mely attitűd mérésére szolgált Megfigyelés tanórán. A tanítói professziók- kompetenciák megfigyelésére A tanítói professzió a pedagógusi kompetenciákkal összefüggésben értelmezhető, kiegészülve a mentális egészséggel és magas szakmai intelligenciával. Az IKT használata a tanórákon megjelenik.

(1. kérdőív) KÉRDÉSEK ALACSONY KÖZEPES MAGAS Milyen az otthoni IKT eszközök hozzáférése?   X Milyen az iskolai IKT eszközök hozzáférése? Milyen a szándéka az eszközök használatára? Ösztönzi-e az iskola az eszközök használatát, milyen szinten? Milyen szinten használja az IKT eszközöket? Milyen szinten ismeri az IKT eszközök használatát?

Következtetések NAT, Pedagógiai Program IKT-ra vonatkozó ismeretei hiányosak Sürgető feladat: bemutató órák, akkreditált tanfolyam, előadások formájában segíteni. A pedagógusok első élménye az IKT oktatásban való használatáról nagyon pozitív Elkötelezettség a fejlődésre pozitív

2. Kérdőív IKT kompetencia mérésére I. Az IKT alkalmazásával kapcsolatos ismeretek: II. Számítógéppel segített tanítási órák tervezése és végrehajtása: Az IKT eszközeinek ismerete a tanítók háromnegyedénél jónak mondható. Valamennyi megkérdezett kiválóan használja és alkalmazza az interneten elérhető információs anyagot.. A tanítók 90 %-a támogatja a diákokat az eszközök innovatív használatára. A tanórákon a számítógépet, a tantárgyukhoz és a tanulók érdeklődésének megfelelő anyagrésznél használják, a digitális tananyagot helyesen választják ki.

További két kategória III. A számítógép használata az osztálytermi munka szervezésére, a tanulók folyamatos értékelésére és vizsgáztatására. IV. Az IKT használata információszerzésre és tanulásra. Az osztálytermi munka, projektek szervezésére kevés tanító használja a számítógépet, inkább az, aki szervezője az időnkénti projekt napoknak, heteknek, ill. az időbeosztást vagy értékelő, teljesítménymérő oktatási programokat készít. Természetesen arra nem gondoltak a tanítók, hogy az e-napló vezetése is idetartozik, amit valamennyien vezetnek. A tanítók 70 %-a követi tantárgya informatikai fejlődését, igyekszik azt megismerni, majd alkalmazni, ügyelnek arra, hogy tanulóik egyenrangúan férjenek hozzá ezekhez az anyagokhoz . Nagyon pozitív eredmény, hogy a tanítók nagy gondot fordítanak a számítógép egészség károsító hatásaira.

Tanórai megfigyelési lap IKT kompetenciák 1. egyéni fejlesztés –IKT elem megfelelő 2.3.4. kevés IKT elem (közösségalakítás, információ áramlás, értékelés…) 5-8. több IKT elem (tanóra, internet) Pozitív eredmény: Elkötelezettség az IKT fejlődésre! Együttműködés Továbbképzések

„ A GYAKORLÓ ISKOLÁBAN JÁRTUNK” https://www.youtube.com/watch?v=22AwLkQ26AQ&list=PLEcj NxGCjMlTRMpcp1FFGK_s27fwbISE&index=12 "Az Internet korszakban nincs nagyobb kockázat annál, mint kimaradni a lehetőségből." (Newsweek)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Sontráné Bartus Franciska PaedDr Sárospatak, 2015.05.05.