Az információs társadalom teóriája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Advertisements

E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
Életvitel és gyakorlati ismeretek. Célok  Tanításának fő célja hogy olyan ismereteket adjon, mely megalapozza a tanulókban a technikának.
Globalizáció társadalmi összefüggései - kulturális globalizáció
Az információs forradalom
Az információszerzés.
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
A turizmus rendszer környezete
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Innovációmenedzsment. A század jellemzői Az innováció marginálisból központi jelenséggé válik A gazdaság tercierizálódik (szolgáltatás-gazdaság)
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Dr. Élő Gábor július 9. MKE HKSZ 15. Országos Konferenciája
A határ, mint innovációs megújulási tengely INNOAXIS projekt-nyitó konferencia. Csanádi Attila PhD hallgató november 16. Szabadka Az Információs.
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
A nemzetközi üzleti élet etikája
„Let’s speak!” angol nyelvi diákkör Jónás Lászlóné.
Gimnázium Óbecse Információs társadalom. Gimnázium Óbecse Az információ technológia (IT) az információ kezelésében, visszakeresésében, feldolgozásában,
Informatika.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
A TUDÁS TÁRSADALMA A TUDÁSTŐKE TÉRNYERÉSE PARADIGMAVÁLTÁS: –A nemzetgazdaságok szerkezeti átalakulása: az ipar és a mezőgazdaság részarányának csökkenése,
Kulturális tőke (Capital cultural). A kulturális tőke halmozódása, a kultúra (magas kultúra) kialakulása már az ókorban elsősorban városi jellegű, erősen.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A felnőttoktatás funkciói Magyarországon
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – egészségügyi és szociális vonatkozások: Az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia (MITS-ESZ)
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése ajánlásai.
Az e-tanítás. Felépült az e-tanulás épülete – az Internet. Épülnek a tantermek – a tanulásszervező rendszerekkel felszerelt helyi Intranet hálózatok.
A Magyar Távmunka Szövetség céljai, törekvései Dr. Horváth Elek elnök III. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Dippold Péter A könyvtárak változó szerepe az információs társadalmakban.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
KISTÉRSÉGEK SZEREPE A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN Varga Csaba Stratégiakutató Intézet
Az információs társadalom oktatása az iskolákban Pintér Róbert Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK)
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Az éghajlatváltozás kommunikációja a médiában Innováció és kommunikáció III. Megyeri Nóra - Turcsán Edit.
Az orosz kultúra jellegzetessége
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
Alapfogalmak, definíciók ÁVF Civil társadalom és nonprofit elméletek 1.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
A globalizáció.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
Regionális gazdaságtan 7.
Andragógia Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Összeállította: Marton Eszter.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Emberi Erőforrás Menedzsment Bevezetés
A két- és többnyelvűségről Vélemények és gondolatok.
A társadalom intézményrendszere és tényezőinek munkamegosztása a nevelési folyamatban Dr. Molnár Béla Ph.D.
Információs társadalom alapismeretek
Belépés a hálózati/virtuális információs világba
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A MAGAS BIZALOMSZINTŰ TÁRSADALMAK
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
INFOÉRA 2006 Miért tanítsunk informatikát?
A globalizáció - a globális világgazdaság
Előadás másolata:

Az információs társadalom teóriája Informatikai jog 2015. március 6 Készítette: Dr. Pintér Szilvia

Az információs társadalom teóriája 1. Információs forradalmak/Bevezető: Napjaink egyik legmarkánsabb jelensége az „információs forradalomnak” nevezett folyamat, amely lényegesen megváltoztatta és a mai napig formálja az emberi civilizáció arculatát. Legalább a negyedik információs forradalom zajlik napjainkban.

Az információs társadalom teóriája 2. Az első információs forradalom: Beszéd kialakulása, amelynek legfőbb eredménye magának a társadalmi értelemben vett információnak a megjelenése volt. Beszéd, a nyelv az ismeretek továbbadásának alapvető eszköze, valamint az emberré válási folyamat döntő tényezője. Emberiség léte is az információs forradalomhoz köthető.

Az információs társadalom teóriája 3. A második információs forradalom: Az írás feltalálása, az írásbeliség kialakulása, mint érintkezési forma. Leglényegesebb eszköze az ismeretek rendszerezésének, a tudományos megismerésnek. Döntő mértékben hozzájárult az államiság kialakulásához, a nagy civilizációs rendszerek elterjedéséhez.

Az információs társadalom teóriája 4. A harmadik információs forradalom: Könyvnyomtatás feltalálása Segítette az írásbeliség tömegessé válását, a nemzeti kultúrák megerősödését, és az emberiség tudáskincsének archiválását, megőrzését. A modern kor gazdasága, tudománya, politikája, hétköznapjaink és ünnepeink elképzelhetetlenek a Guttenberg-galaxis nélkül ( könyvek és könyvtárak, lapok, folyóiratok)

Az információs társadalom teóriája 5. A negyedik információs forradalom: Napjaink jelensége, amely nemrég kezdődött. Rohamos gyorsasággal épül ki a világon egy olyan kommunikációs infrastruktúra, amely legalább részben megszabadítani látszik az emberiséget az idő és a távolság fogságából. ( „cyberspace”- kibernetikus tér). Műszaki, politikai, gazdasági valamint szociológiai és kulturális tényezők egyaránt befolyásolják és gerjesztik.

Az információs társadalom teóriája 6. Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Fontosabb jellemzői: Az információ, amely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott, most már önálló értékké válik. Az információs társadalom középpontjában az információ feldolgozó technológia áll. Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett. Minthogy értékké, az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja.

Az információs társadalom teóriája 7/1. Az információs társadalom fogalmának meghatározása:   Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ társadalomnak és inkább mi nem. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek és napjaink között kezdődött, és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. Az információ technológia nem csupán az Internet, és diszkussziók zajlanak arra vonatkozóan, hogy egy adott médium vagy egy speciális termelési mód hatása valójában mekkora is. Az információs társadalom elvének egy másik problémája, hogy nem jöhet létre könnyen megállapodás a kifejezés definíciójáról, hiszen az nem csak a művészeteket, a szövegeket, az ábrákat és a tudományos elméleteket, hanem a hazugságokat, a futball eredményeket, a trivialitásokat, magánleveleket, hibákat is tartalmaz és így tovább. Az információ nem szükségszerűen hatékony és hasznos, káros is lehet. William J. Martin szerint „ az információs társadalom, amelyben az élet minősége, éppúgy, mint a társadalmi változások és a gazdasági fejlődés, egyre nagyobb mértékben az információtól és annak felhasználásától függ.”

Az információs társadalom teóriája 7/2. Optimisták felfogása szerint: Yoneji Masuda professzor ( Az Információs Társadalom Terve:Nemzeti cél a 2000 év felé)- Új társadalom megteremtése Alacsony szintű vagy ismeretlen lesz az egyik legsúlyosabb társadalmi, gazdasági feszültségforrás, a munkanélküliség. A gazdaság fantasztikus teljesítményét a körültekintő, kiszámított pontos szervezés alapozza meg A gazdag és szabad társadalmak jólétben élő polgárai szabadon bontakoztathatják ki alkotói képességeiket. Információ alapú gazdasági termelési technológiáinak környezetbarát jellege Hatékonyan működő közigazgatás Kiterjedt számítógépes hálózatok révén az állampolgárok közvetlenül vehetnek részt a jelentősebb társadalmi kérdések eldöntésében. „ Huzalozott társadalom” elve ( teljes országot behálózó telekommunikációs rendszer, amelynek minden háztartás tagja-elektronikus népszavazás megvalósulása) Informatikai hálózatokra alapozva hatékony távoktatási rendszer létrehozása

Az információs társadalom teóriája 7/3. Pesszimisták felfogása szerint: Georg Orwell ( 1984 című műve- Totális állam egyik legfőbb eszközét az egyéni viselkedés közvetlen nyomon követhetőségében ábrázolja) A hatalom fenyegető valóságként van jelen polgárainak életében. Minden lakásba beszerelt televízió („ televizor”) az államhatalom megfigyelő készüléke. A nagy nyilvántartások és táv-adatfeldolgozó rendszereken keresztül az államok pontosan megismerhetik polgáraik életét, szokásait, aminek révén következtethetnek szándékaikra A munkahelyeken elterjedő számítógép használat kapcsán az egyén autonómiája tovább csökken, mert megvalósulhat a munkahelyen belüli viselkedés pontos ellenőrzése.

Az információs társadalom teóriája 8. Információs társadalom, mint politikai doktrína? Bangemann-jelentés ( 1994. június Európai Tanács) – európai népek együttélésének és együttes munkájának új formájaként írja le az információs társadalmat. Informatikai eszközök szabványosítása, Monopol helyzetek megszűntetése-különösen a telekommunikációban, Szellemi alkotások megfelelő védelme, A magánszféra védelme és Az adatbiztonság szabályainak kidolgozása által.

Az információs társadalom teóriája 9. Az információs társadalom modelljének kidolgozása:   Az információs társadalom fogalmának egyik első kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt. 1933-ban Machlup a kutatási szabadalmak hatását kezdte tanulmányozni. Munkája 1962-ben a "The production and distribution of knowledge in the United States" (A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban) című jelentős áttörést hozó tanulmányában érte el csúcspontját. A könyv megjelenését széles körű figyelem övezte, lefordították oroszra, és japánra is. A történelemfilozófiában Alvin és Heidi Toffler népszerű elmélete szerint először a halász- vadász-gyűjtögető társadalom, majd a földművelő társadalom, majd az ipari társadalom, majd az információs társadalom alakult ki. Problémák az elmélettel: a periódusok időtartama között nagyságrendi különbség van; hosszú átmenetek vannak a korszakok között; legfeljebb domináns tevékenységformákról beszélhetünk, ugyanis a legkorábbi időkre utaló aktivitások (halászat stb.) ma is megvannak; a változások nem globális jellegűek, vannak alacsonyabb szinten rekedt társadalmak. A japánok szintén élen jártak a kérdés tanulmányozásában. Az 1960-as és 70-es években Japánban a gazdasági válságok hatására a túlélés és a siker érdekében az ipar "tudás-intenzív" ágazatit mozgósítják, felértékelődik az információ értéke. Megjelenik az I.T. eszméje vagy annak előképe is. Tadao Umesao 1963-as előrejelzésében az információs szektor térnyerését tapasztalva elsőként fogalmazza meg az információs társadalom eljövetelét és használja az információgazdaság kifejezést. Yujiro Hayashi 1967-ben megalkotja az összetett társadalmi folyamatokra vonatkozó "informatizálás" kifejezést. Konichi Kohyama kiterjeszti a fogalmat "információs társadalommá".

Az információs társadalom teóriája 10. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!