A beszállással járó munkák biztonságtechnikai követelményei Munkabiztonsági Tagozat - 2015.06.17 A beszállással járó munkák biztonságtechnikai követelményei az ivóvíz, és szennyvíz elvezetés területén Köszönöm a lehetőséget, Szabó Dávid vagyok a Fejérvíz Zrt-nél a Székesfehérvári Csatornázási üzemmérnökségen dolgozom, a Székesfehérvár Központi Szennyvíztelepre érkező szennyvízhálózat üzemeltetését végezzük. A társaságunk Fejér Megye területén további 4 üzemmérnökségi központtal végez víz- és szennyvízszolgáltatást. Előadó: Szabó Dávid FEJERVÍZ ZRT – CSATORNÁZÁSI ÜZEMMÉRNÖKSÉG

FEJÉRVÍZ Zrt. sajátosságai 1913 óta Székesfehérváron Megyében még 4 üzemmérnökség 370 db szennyvízátemelő 10%-ban 7,5 m mélység 5 %-ban kén-hidrogén A társaságunk teljes területén közel 370 db szennyvízátemelőt üzemeltetünk, amelyek több mint negyede 6 métert elérő, 10 %-ban 8 méter közeli vagy nagyobb mélységűek és 5% esetében veszélyforrást jelent a kén-hidrogén üzemszerű jelenléte a regionális rendszerek miatt.

Témaválasztás Építő- és biztonságtechnikai mérnökként 2006. év óta foglalkozom viziközművek üzemeltetésével. Több esetben van szükség olyan műtárgyak beszállással történő vizsgálatára, amelyeket csak időszakosan zárunk ki az üzemeltetésből, némely esetben 3-5-10 évente. Ilyen esetekben a munkavégzés feltételeit egyedileg kell biztosítani. Jelen előadás egy tipizálható terület, a szennyvízátemelőkben végzett munkavégzés fejlesztését célozza, hangsúlyozva a mentési biztosítás szerepét. 3

Tartalom Jogszabályi, műszaki előírások Alpintechnikai munkák Üzemi tapasztalatok Leesés elleni védelem Iratminták, írásbeli engedélyek Belső szabályozás A beszállással végzett munka kapcsán történt balesetek száma nem jelentős, de általában súlyos következményekkel jár, szinte minden esetben rámutatva a mentési biztosítás hibáira. A kialakult vészhelyzet során a képzettség és felszerelés hiánya miatt gyakran az azonnali mentésre sietők is áldozatul esnek. A zárt térben történő munkavégzés veszélyeivel szembeni megelőző védelmet elsődlegesen a munkavégzésre vonatkozó alapvető biztonsági előírások betartása jelenti, választ keresek azonban arra, hogy mentési helyzetre való felkészülés hogyan befolyásolja a munkavégzés módját, a használt útvonalakat és védőfelszereléseket.

Jogszabályi környezet A veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei MSZ-09-57.0033:1990 A munkavállalók munkahelyi biztonságának javítását is ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK keretirányelv alapján az Mvt. a munkáltató általános kötelezettségei közt említi a tájékoztatást, oktatást és a szervezettséget illetve az eszközök biztosítását a munkavállalók biztonságának és egészségének érdekében. Az általános megelőzési elvek közül a zárt térben végzett munkák esetében előtérbe kell helyezni a veszélyes tényezőknek helyettesítését és az ezt is célzó átfogó megelőzési politika[1] kialakítását. A veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményeiről rendelkező MSZ-09-57.0033:1990 szabvány, mint hazai munkavédelmi szabvány, kötelező előírásokat fogalmaz meg, amelytől való eltérés esetén az egyenértékűség bizonyítása munkáltatói kötelezettség. A veszélyes létesítmény[1] esetén a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amely munkabiztonsági szaktevékenység. Mvt. 23. § (1) A zárt csatornákban és azok műtárgyaiban, így a szennyvízátemelőkben végzett munkavégzés is veszélyes vízügyi tevékenységnek minősül. [VBSZ 5. fejezet] A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 9. § (1) e szerint a munkavállalók tájékoztatása és képzése az előre nem látható veszélyhelyzetben teendő intézkedésekre is térjen ki. súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyv tartalmazza: b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot, f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot, i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

Főbb veszélyek leesés és tárgyak lezuhanása fulladást okozó oxigénhiány villamos berendezések, forgó, mozgó szerkezetek biológiai veszélyforrás - fertőzésveszély. A közművek térszín alatti műtárgyaiban beszállással végzett munkák felmerülő főbb veszélyforrásokat a munkabiztonság szempontjából állítottam sorrendbe. 4.02.04 Szennyvízelvezető műbe (a továbbiakban: csatorna), zárt műtárgyba: a) az előkészítési munkálatok (így pl. közúti elterelés, szellőztetés, légtér vizsgálat) után, b) csak írásos „beszállási engedéllyel”, c) folyamatos légtérvizsgálat (legalább 4 komponens: oxigén, metán, kénhidrogén, szénmonoxid) mellett, d) menekülő légzésvédő készülékkel ellátva, e) veszély esetén - a csatorna szennyezettségének figyelembevételével - csak sűrített levegős légzőkészülékkel, a megfelelő védőeszközökkel (így pl. gumiruha, védőkesztyű, védősisak, RB fejlámpa, beülős heveder) szabad lemenni.

Előírások - leválasztás, tisztítás A leválasztási művelet általános feltételeit pontosan meghatározza a beszállással végzett munkákra vonatkozó Szabvány, kitérve a technológia leválasztására és a villamos feszültségmentesítésre. A technológiai leválasztás célja, hogy a berendezésbe ne juthasson veszélyes minőségű, mennyiségben por, folyadék, gáz, ill. egyéb halmazállapotú anyag, amely életveszélyt vagy káreseményt okozhat. A csatornahálózatok esetében a nyomóvezetékeken épülnek elzáró szerelvények, a gravitációs vezetékek szabad befolyással épülnek, csak vízkormányzási célból fontos csomópontokban rendelkeznek szerelvényekkel. Az elsődleges leválasztást az átemelő területén lévő gravitációs akna elfolyó oldalán fém patentzárral, és a kettős védelem érdekében a befolyási oldalon pl. felfújható tömlős gumizárral, ennek hiányában egyedi módon kell elvégezni. A zárások kitámasztását ellenőrizni szükséges. [MSZ-10-280:1983 3.3 pontja]. Amennyiben szükséges ipari üzemek esetlegesen veszélyes folyadékainak visszatartása, a munkavégzés megkezdése előtt írásbeli nyilatkozat szükséges. A leválasztás helyeit a mentési terv áttekintő helyszínrajzán jelölni szükséges. A zárások kitámasztását ellenőrizni szükséges. [MSZ-10-280:1983 3.3 pontja].

Szellőztetés, légtérelemzés természetes szellőzés (kéményhatás) nem minden esetben elegendő A zárt terekben munkát végzők ismétlődő oktatásának tematikájában érdemes a szellőzés alapjait ismertetni, mivel a természetes szellőzés (kéményhatás) nem minden esetben elegendő és a kiegészítésként bevezetett levegő is okozhatja a szennyezőanyagok feldúsulását. Az előzetes vizsgálatot lehetőség szerint a térbe való belépés NÉLKÜL kell elvégezni, amelyhez külső pumpaegység használata indokolt a szívótér különböző mélységben való vizsgálatához. Amennyiben a szellőzés megfelelőségének igazolása a cél a vizsgáló felszerelés bejuttatása is elegendő megoldás. A belépés korlátozott körülmények között engedélyezhető, az összes többi lehetőség kimerítése után.

Kén-hidrogén veszélyei KÉNHIDROGÉN (H2S) HATÁSA KONCENTRÁCIÓ Szagküszöb, záptojás illat 1 ppm (0,0001 tf %) Riasztási szint, megengedett átlagos koncentráció (8 óra) 10 ppm (0,001 tf %) Szaglás elvesztése 3-15 perc, erős fejfájás vagy hányinger, a szem és nyálkahártyák irritálása 100 ppm (0,01 tf %) Szaglás elvesztése gyorsan, erős fejfájás vagy hányinger, a szem és nyálkahártyák irritálása, 20-30 perc tüdőödéma 200 ppm (0,02 tf %) Eszméletvesztés, pár percen belül légzésbénulás, halál 500 ppm (0,05 tf %) Pár levegővétel, légzésbénulás, halál 1000 ppm (0,1 tf %) Oxigénhiány esetén már két belégzés is elegendő az eszméletvesztéshez [2], a semleges (inert) gázok érzékszerveinkkel nem ismerhetőek fel, a kénhidrogén a vizsgált átemelőben mért koncentrációban pár perc elteltével a szaglás elvesztésével jár.

Alpintechnika - zuhanásgátlás A munkaterületre vonatkozó minimális követelmények betartása, mit az elkorlátozás és megvilágítás kötelező, amennyiben a leesés elleni védelem szükséges, akkor a „munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezheti. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja.”[1] [1] 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM, 19.2 pont Az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely két métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli és a kiépíthető állványzat, vagy más műszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal.

Üzemi tapasztalatok Teher és személyemelés is fontos Kötéltechnikai jártasság nincs Speciális eszközök, mentéshez is Javasolt a szűk, zárt terekben végzendő munkáknál a kockázatelemzésben az alapkövetelmények mellett kitérni a fejvédelem speciális feltételeire, úgy mint az „LD” (Lateral deformation) jelzéssel ellátott ipari védősisakok, amelyek ütéselnyelése nagy oldalirányú nyomással szemben is megfelelő, és a 2.2 ábra szerint az „Y” kialakítású és a zuhanás esetén bekövetkező terhelés hatására kioldódó állszíjas védelem a kötélen tartózkodó munkavállalónak a fejről való leesés biztosítására.[1] [1] Az az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet 12. § (5) pontja szerint

Leesés elleni védőeszközök Az egyéni védőeszköz szennyvíz miatti elhasználódása ellen nyújthat segítséget a szükséges védőruhával közös kialakítás A megoldás fontos előnye, hogy a védőeszköz használatának megkövetelésében jelentős segítséget nyújt. Rögzítési pont és mentési lehetőségek fejlesztésénél gátat jelent, ha nincs hágcsó, tehát ereszkedni kell.

Mentési gyakorlatok 2012. december 5-én a Pannon-Víz Zrt. Csornai Üzemmérnökségének területén tartott szituációs gyakorlat Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mélyből mentési gyakorlat fontos következtetése, hogy ha nem visel testhevedert a sérült, az a kiemelésének lehetőségeit jelentősen behatárolja, mivel ilyen körülmények között az utólagos kötéltechnikai módszerek, mint az életmentés végtelenített kötéllel, illetve a hármashurok nehezen használhatóak - mentőháromszög, amit a Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság állománya által 2013. április 22-én alpintechnikai felszerelésekkel a MÁV Járműjavító telephelyén tartott mentési gyakorlat közben 2013. április 22-én alpintechnikai felszerelésekkel a MÁV Járműjavító telephelyén tartott mentési gyakorlat

Kiegészítő mentőeszközök A sérült mentése a zárt térbe való belépés nélkül lehetséges. II. A sérült a figyelő(k) zárt térbe való belépésével 3 percen belül a felszínre emelhető. III. A sérült nem mozdítható, ill. segédeszköz nélkül nem emelhető ki a zárt térből rövid időn belül. Megkülönböztethető a mentés módja: I.A sérült mentése a zárt térbe való belépés nélkül lehetséges.II.A sérült a figyelő(k) zárt térbe való belépésével 3 percen belül a felszínre emelhető.III.A sérült nem mozdítható, ill. segédeszköz nélkül nem emelhető ki a zárt térből rövid időn belül. Alapesetben a mentőállvány teljes felszereléssel elegendő Amennyiben a sérültön nincs testhevederzet, de mozdítható mentőháromszög használható. Potenciális gerincsérült csak hordágyban menthető.

Iratminták, írásbeli engedélyek Szabályozottság mértéke? pl. Paks – MOL - Alcoa Beszállási engedély nélkül? Pl. Tisztítás belső utasítással OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS 4.02.04 Szennyvízelvezető műbe (a továbbiakban: csatorna), zárt műtárgyba: b) csak írásos „beszállási engedéllyel”, c) folyamatos légtérvizsgálat (legalább 4 komponens: oxigén, metán, kénhidrogén, szénmonoxid) mellett, d) menekülő légzésvédő készülékkel ellátva, e) veszély esetén - a csatorna szennyezettségének figyelembevételével - csak sűrített levegős légzőkészülékkel, a megfelelő védőeszközökkel (így pl. gumiruha, védőkesztyű, védősisak, RB fejlámpa, beülős heveder) szabad lemenni. A csatornában végzendő munkálatokat, azok műveleti sorrendjét, módját írásban kell szabályozni (technológiai utasítás, üzemeltetési szabályzat), és ebben meg kell határozni a szükséges létszámot is.

Oktatások gyakorisága Eljárás jele, leírása Eszközök Képzettség Gyakoriság I. mentés a zárt térbe való belépés nélkül Mentőállvány, zuhanásgátló, kötél testheveder gyakorlati oktatás évente II. figyelő(k) belépésével 3 percen belül kiemelhető. Légzésvédelem mentőháromszög légzésvédő zuhanás elleni egyéni rendszer tanfolyam negyedévente III. segédeszköz nélkül nem emelhető ki rövid időn belül. Légzéstámogatáshordágy mentőfelszerelés, munkavezető vagy kötéltechnikai mentésvezető havonta A mentőállvány zuhanásgátló, energiaelnyelő és csörlő esetén nem igényel külön alpinista képzettséget és kiegészítő felszerelést, csak gyakorlati oktatást. A zárt térbe mentési célból belépni csak izolációs légzésvédelemmel lehet, erre alkalmassági vizsgálat és gyakorlati képzés szükséges, az ereszkedés és a mentendő személy ill. a mentő személy kijutása pedig alapfokú kötéltechnikai képzettséget is szükségessé tehet. A zárt térben lévő személy légzésének biztosításához légzőkészülék feladása és a saját palack használata esetén csatlakoztatása gyakorlatot kíván, a mentőheveder vagy hordágy használatához a speciális alpintechnikai végzettség nélkülözhetetlen.

szellőztetés, légtérelemzés, leválasztás engedélyező és irányító Belső szabályozás Vizsgált terület Felmért szempontok Felelős szervezet Ellenőrzés elvégzője Üzemzavar riasztási rend, mentési terv, külső szolgáltatók bevonása felső vezetés engedélyező Veszélyes tényezők kockázatértékelés EVE kiválasztása és alapoktatás munkavédelem Kollektív védelem szellőztetés, légtérelemzés, leválasztás üzemeltető engedélyező és irányító Egyéni védőeszközök védőeszközök helyszíni biztosítása, ellenőrzése irányító Személyi feltételek gyakorlati oktatás írásos megbízás, elsősegélynyújtó kijelölése Biztonsági feladatok terület és műtárgy előkészítése és munka dokumentálása A csatornában végzendő munkálatokat, azok műveleti sorrendjét, módját írásban kell szabályozni (technológiai utasítás, üzemeltetési szabályzat), és ebben meg kell határozni a szükséges létszámot is.

Oktatások Tervezzük még : 2013 - Munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyam 2014 - Vészhelyzeti gyakorlat 2015 - Légzésvédő és légtérelemző oktatása Tervezzük még : Irányító és figyelő vizsgáztatása Mentési tervek főbb átemelőkre Gyakorlatok kis csoportokban A mélyépítési létesítmények, vízépítési műtárgyak, csatornahálózatok üzemeltetése során megoldandó problémaként jelentkezik a munkavégzésben érintettek előzetes felkészítésének és a szükséges gyakorlatozásnak hiánya. Az elérendő cél érdekében feladat az előzetes felkészítéshez szükséges oktatási anyagok tartalmi elemeinek meghatározása, és a mentési biztosítás lehetőségeink felderítése. Az eszközök aktualizálása a mentési terveknek megfelelően. Gyakorlati oktatás az egyéni védőfelszerelések és I. mentési eljáráshoz tartozó mentőeszközök használatáról, Szituációs gyakorlatok kiértékelését követően a II. mentési eljáráshoz esetleg szükséges továbbképzések (alpintechnika, illetve egyéb területen pl. légzésvédelem).

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! A hazai viszonyok között a beszállással végzett munkákkal kapcsolatos oktatás hiánya a szennyvízszolgáltatás mellett egyéb iparágakban is jelentkezhet. Az országos igény megismeréséhez további feladatként jelentkezik a szakmai szervezetek bevonásával a hazai érdekeltek helyzetének felmérése.