Pedagógiai válaszaink az egyéni különbségek elfogadására Előadó: Horváth Judit közoktatási szakértő, szaktanácsadó

,,Ha aszerint bánsz valakivel … amilyennek képességei alapján lennie kéne, hát azzá is válik.” (Goethe)

„A gyermek joga, hogy képességének, adottságainak megfelelő nevelésben,oktatásban részesüljön...“ (Közoktatási törvény )

Az iskola előtt álló kihívások: - a diákok neveletlenek, agresszívak, műveletlenek - a tanulók túlterheltek - a diákok nem tanulnak meg tanulni - a gyerekek nem szeretnek tanulni és nem motiváltak - az iskola nem készít fel az életre - az iskola nem nevel munkára - az intézmények nem minden gyerek igényeit elégítik ki - túl sok a tananyag, nincs idő az alapok biztos elsajátítására - gyermekeinknek nincs életcélja - a diákok egy része nem tud olvasni - az iskolában a tanítási módszerek nem megfelelőek

- Adaptív oktatás és tanulásszervezés A pedagógia egyik válasza a differenciálás A személyre szabott fejlesztés megvalósításának megközelítése: - Képesség szerinti csoportok kialakítása ( a diákot akarják alkalmassá tenni az iskolai munkára) - Adaptív oktatás és tanulásszervezés ( a saját ütemnek megfelelő fejlődés, tanulás)

A hátránykompenzáció differenciálás eszközei Adaptív oktatásszervezés Ahogyan a különbségekhez viszonyul: Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni. Természetesnek veszi. Célok: A minimum követelmények teljesítése. Minden tanuló teljesítményének növelése. Célcsoport: A rosszul teljesítő gyerekek. Minden gyermek. Mire koncentrál: A lemaradó gyerekek igényeire. Minden gyermek szükségletére. Attitűd a különbségekkel szemben: Negatív. Pozitív.

Adaptivitás az iskolában Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és három alapvető szükségletre összpontosít. Tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá ( kapcsolat); Legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); Legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit ( autonómia)

Az adaptív tanulásszervezés stratégiái,módszerei A megfelelő módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni: - a feldolgozni kívánt ismereteket és a tanítási-tanulási folyamatot; - a diákok erősségeit és gyengeségeit; - a tanulók szükségleteit, igényeit és érdeklődési körét; - a mindenki számára előírt fejlesztési követelményeket;

Direkt tanulásszervezési stratégia Hatásos módja az információk átadásának Jól használható más módszerek bevezetésekor Általában deduktív, azaz a pedagógus bemutatja a szabályt vagy az általánosítást, majd példákkal illusztrálja azt. Könnyű megtervezni és használni.

Indirekt tanulási stratégia - megbeszélés - értő olvasás - fogalomalkotás - problémamegoldás - esettanulmány - kutatás

Interaktív tanulásszervezési stratégia - ötletroham - kooperatív technika - vita - szerepjáték - interjú

Tapasztalati tanulás - kísérlet - szimuláció - játék - kirándulás - helyszíni megfigyelés - mérés - modellezés

Önálló tanulás - személyre szóló feladat - beszámoló - esszé - házi feladat - mestermunka - kutatás - számítógéppel segített tanulás

Differenciálás a tanulásszervezésben ( Báthory Zoltán) ( Glaser 1977) I. Hagyományos tanulásszervezés ( itt differenciálás nincs). II. A tanulócsoport képesség vagy érdeklődés szerinti felbontása. III. Tanulásmetodikai, szervezeti differenciálás. IV. Tartalmi differenciálások történnek. V. A korábban mindenkire érvényesen megállapított tanulási követelmények differenciálása .

(Marklund, két fejlődési fokozata I. A differenciálás kimerül a különböző célú és összetételű tanulócsoportok szervezésében II. A tanulók egyéni pedagógiai gondoskodását is tervezik és végzik (individualizálás)

Tanulói sajátosságok ( tekintettel a változatos tanulásszervezés feltételeire) - a tanuló tudása - a tanuló aktivitása - fejlettség az egyéni munkavégzés terén - fejlettség az együttműködés terén - a tanuló társas helyzetének jellemzői

A tanulás eredményeit befolyásoló tényezők: Belső feltételek ( kognitív és affektív tényezők) Külső feltételek ( a tanítási órán és az otthoni tanulási folyamatban ) Családi környezeti tényezők: családi légkör szülői bevontság szülők társadalmi helyzete család szerkezete tárgyi környezet

A differenciált értékelés jellemzői - folyamatosak, bővíthetők - sokféle körülményt vesznek figyelembe - kritériumrendszeren alapulnak - a gyermek az értékelés folyamatának része Az értékelés alapja az alapos gyerekismeret ( megfigyelés)

Jó tanács Az értékelésnek a gyermek fejlődését kell szolgálnia. Megfelelő gyakorlati tanácsot adjon. Folyamatos útbaigazítást nyújtson. Erősítse a magabiztosságot, az erősségeket emelje ki, azt hangsúlyozza, amit a tanuló már tud. Sokoldalúan, összetett módon, szociális, érzelmi és értelmi szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálja a gyerekeket. Sokrétű információra építve jelöli ki a célokat. A célok helyes kijelölésével járuljon hozzá a tanulók tudatosabb munkavégzéséhez. A tanárok és a szülők, tanárok és a gyerekek közötti aktív együttműködő viszonyra építsen. Könnyen érthető legyen. Hangsúlyozza a tanulás fontosságát, segítse kialakítani a felelős tanulást. Támogassa a sikert.

Köszönöm a figyelmet!