Az NPK tagjainak véleménye a 9 évfolyamos általános iskola ötletéről Szakál Ferenc Pál országos elnökségi tag.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Advertisements

Internetezők az elektronikus kormányzatról és az Európai Unióról április 3. II. online média mobil- kommunikáció autók, márkák, vásárlás idegenforgalom,
A tanári munka értékelése
A felnőttképzés jövőképe (Érdemes-e intézményi stratégiát alkotni?) Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete – országos konferencia (2008.
C++ programozási nyelv Gyakorlat hét
Iskolánkról.
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Kecskemét, április 2O.Készítette: Ramháb Mária A kistelepülési könyvtári ellátás korszerűsítésének lehetőségei Informatikai és Könyvtári Szövetség.
Gönczy Pál Általános Iskola
A Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásai a 2011/2012-es tanévben Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Győr, augusztus 24. Készítette: Széles.
2009 Merényi Zsuzsanna Közoktatási szakértő-középiskolai tanár
A Magyar Köztársaság kormánya. Folytatódnak a kormány oktatási esélyegyenlőségi programjai Arató Gergely államtitkár prezentációja Budapest, augusztus.
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
Integrált oktatás az 50 éves Trefort SZKI-ban
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Hogyan segítik a tanításkísérő szemináriumok az összefüggő egyéni szakmai gyakorlatot? ELTE PPK N. Kollár Katalin
Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény
A Magyar Köztársaság kormánya. A középfokú felvételi változásai Arató Gergely államtitkár prezentációja december 9.
BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM
KAPOSVÁRI EGYETEM GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Szaktanácsadói értekezlet május 27.. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a pedagógiai értékelés (benne az azt megalapozó mérés), a szaktanácsadás, a.
Comenius Comenius programokról általában Az egész életen át tartó tanulás Európai Uniós program egyik pályázati egysége: 1.Iskolai Együttműködések.
Pályaorientációs tapasztalatok, hiányszakmák népszerűsítése Győrben
Dobszay Ambrus Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ A Képesítési Keretrendszer hasznosulása a közoktatásban.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
. Egy nemzeti képesítési keretrendszer lehetséges előnyei Vitaindító [ Derényi András ]
Továbbtanulási terveim készítette: Roszik László
Tóth Gergely Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Informatikai jellegű szakképzés iránti igények és elhelyezkedési.
Az informatikai szakképzési kapacitások, a munkaerőpiaci kereslet-kínálat Kovács Levente Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal A RÉGIÓÉPÍTÉS ÉVE ,3 MILLIÁRD FORINT ÁTADOTT FORRÁS A RÉGIÓKNAK március 17. Kormányszóvivői sajtótájékoztató.
Változások a közoktatásban és szakképzésben Setényi János 2011 Naszály-Galga TISZK, Vác.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
„A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet jelene és jövője” augusztus 23.
Kéttanítós modell Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Törökszentmiklós.
„Ü GYES KEZEK, OKOS FEJEK ” TEHETSÉGKERESŐ PROGRAM május 11. A tehetséggondozás 25 éve a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskolában.
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
A tanulói jelentés.
Reform vagy megszorítás?. Hozzáférés Minőség Hatékonyság.
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
Dr. Schiffer Csilla. Továbbképzés előnyös:  ha általános válaszok adhatók egy problémára,  ha lehetséges a gyakorlaton túli elméletalkotás, amely továbbképzéssel.
Iskolai számítógépes hálózat bővítése Készítette Tóth László Ferenc.
Pályázatok értékelésének tapasztalatai Hoffmann Miklós független szakértő.
Programozás III ÖTLETEK A FELADATMEGOLDÁSHOZ. A HF-EK APROPÓJÁN Néhány javaslat: 1. Jó lenne, ha a feladatmegoldás előtt átnéznék az előadás-anyagokat.
A 18 éves korra emelt tankötelezettség és a könnyen lemorzsolódó tanulói csoportok Mártonfi György Budapest november 4.
A családi költségvetés
Iskolai tehetséggondozó tevékenység az online kérdőíves felmérés tükrében Sági Matild.
Szakál Ferenc Pál. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet.
Az Óvodapedagógusok helyzete, problémái Nagyné Szabó Etelka Az NPK Óvodai Tagozatának elnöke Budapest,
Szülői értekezlet A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBA TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉS RENDJE ÉS A FELVÉTELI ELJÁRÁS GYAKORLATI TUDNIVALÓI.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
Tanórán kívüli tevékenységek gazdagítási lehetőségei Varga Attila február 4.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Az NPK működése és céljai a kerekasztal tárgyalásokon Habár fölül a gálya… Sonkád,
A Nemzeti Pedagógus Kar Célok, eredmények, választás –
A szakiskola jelene és jövője
Országos kompetenciamérés 6. évfolyam (2015)
Egy nyílt levél elő- és utóélete
SZFP II. Mérés-értékelés Fejlesztési Szakterület
Norvégiai szakmai út október
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
„Hagyjátok- mondta-, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa.” Mk 10,14.
Osztályközösségben jelentkező problémák, közösségépítő foglalkozások
Országos kompetenciamérés 6. évfolyam (2017)
Előadás másolata:

Az NPK tagjainak véleménye a 9 évfolyamos általános iskola ötletéről Szakál Ferenc Pál országos elnökségi tag

Hogyan érkeztek a vélemények? Felhívás Felhívás a területi elnököknek Már meglévő tagozatok Válaszok Területi küldöttgyűlések Nevelőtestületek Egyéni vélemények összegyűjtve Egyéni vélemények

Miért érdemes? Van, aki szerint csak akkor érdemes, ha majd konkrét tervezet lesz. Egyértelművé vált, hogy a konkrét tervezet elkészítése előtt kíváncsiak a véleményünkre. Már most befolyásolhatunk! Talán most még inkább, mert egy nyilvános tervezet már sok egyeztetésen van túl, azoknak az elejére senki nem megy újra vissza.

Hány pedagógus véleménye? Összes beérkezett vélemény: 107 Ebből: – egyéni pedagógus vélemény: 60 – nevelőtestületi vélemény: 41 – NPK területi szerve által küldött: 5 – NPK tagozata által küldött: 1 Tehát óvatos becslés szerint is több száz pedagógus véleményéről van szó.

Az ötlet támogatottsága Általánosságban elmondható, hogy a vélemények több ellenérvet és aggodalmat sorakoztatnak fel, mint támogató érvet. Ugyanakkor mégsem kifejezetten elutasító az attitűd, a problémák megoldására nyitottak a pedagógusok, és sok a 9 évfolyamban rejlő előnyt és lehetőséget is felsorolnak. Az ide kapcsolódó vélemények előfordulása: Szükség van az alapkészségek fejlesztésének erősítésére: 40 A 9 évfolyam kifejezett üdvözlése, támogatása: 13 A 9 évfolyam kifejezett elutasítása: 29 Annak megfogalmazása, hogy a problémákra nem egy új évfolyam beiktatása a megoldás: 33 Kifejezett javaslat arra, hogy meg kell erősíteni az alapkészségek fejlesztését, de nem új évfolyam beiktatásával: 5 16 esetben fordul elő, hogy az elmúlt évek nagy horderejű változásait hagyni kellene érni, kifutni, illetve az iskolák (szülők, tanulók, pedagógusok) nem tolerálnának egy újabb ilyen horderejű változást. A vélemények döntő többsége erre mutat, de 10 konkrétan meg is fogalmazza, hogy egy ilyen nagy változás előkészítéséhez rengeteg idő kell, 2016-os kezdéssel ez megvalósíthatatlan.

Plusz, de nem általános iskolai pluszévfolyamra irányuló javaslatok Összesen 20-szor fordul elő az a vélemény, hogy az óvoda-iskola közötti átmenetet kellene megerősíteni, vagy kifejezetten ilyen évfolyamot kellene létrehozni („0. évfolyam”). Előfordul két olyan vélemény is, mely szerint az óvoda utolsó évét kellene tematikusabbá, iskolához közelibbé tenni. Egy esetben felmerül egy szakképzés előtti évfolyam bevezetésének elképzelése is.

A tananyaggal kapcsolatos észrevételek tanterv Minden véleményező számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen változás teljes tantervi reformot igényel. Ezt többen kifejezetten le is írták, megfogalmazva ezzel kapcsolatban azt, hogy egy ilyen munka sok pénzt és időt igényel. Összesen 64 véleményező szerint a legfőbb probléma a túl sok tananyag. Sokan hangsúlyozták, hogy egy új évfolyam bevezetése semmi esetre sem járhat új tananyag bevezetésével. 8 esetben fordul elő az vélemény, hogy mivel egy új évfolyam bevezetése teljes tantervi reformot igényelne, ez a tankönyvek átalakítását is szükségessé teszi.

A tananyaggal kapcsolatos észrevételek tananyag mennyisége 24 esetben fordul elő az a vélemény, hogy egy új évfolyam egyik előnye az lenne, hogy egyenletesebben lehetne elosztani a tananyagot, több idő jutna gyakorlásra. Emiatt, és az alapkészségek fejlesztésének szükségessége miatt 22 esetben fordul elő az alsó tagozat meghosszabbításának javaslata (jellemzően egy évvel). Ugyanezen okból 6 esetben a felső tagozat egy évvel való meghosszabbítása jelenik meg. Szintén emiatt 26 véleményező említi meg, hogy az új évfolyam bevezetése nem járhat a középiskolai évfolyamok számának csökkenésével. A leggyakrabban (40 alkalommal) előforduló vélemény, hogy nem új évfolyamra, hanem főleg alsó, és jelentős mértékben felső tagozaton is határozott és jelentős mértékű tananyagcsökkentésre van szükség, mert nincs idő a gyakorlásra, elmélyítésre, differenciálásra, képességfejlesztésre. A legtöbb ilyen vélemény szerint kifejezetten ez, és nem egy új évfolyam bevezetése lenne a megoldás.

A tanulói terhelés csökkentése Az előzőekhez kapcsolódnak azok a vélemények, amelyek nem a tananyag szempontjából, hanem egyéb szempontokból közelítik meg a tanulók terhelésének csökkentését: Csökkenteni kellene a tanulók heti óraszámát (9) Csökkenteni kell az osztályok létszámát (3) Az SNI-BTM tanulók integrált nevelés-oktatása rengeteg időt, odafigyelést igényel, jelen helyzetben nem valósul meg. Ezért külön felzárkóztató és/vagy tehetséggondozó osztályokra, csoportokra, esetleg ilyen évfolyamra volna szükség (7) A tehetséggondozás, a tehetséges és gyorsan haladó tanulók szempontjából problémás lehet a plusz egy év (11) A méréseken a tanulók motiválatlanok, nem érdekeltek a sikerben, ezért a kompetenciamérésnek tétje kell hogy legyen (2)

A pedagógusok terhelésének csökkentése Kevésbé hangsúlyos, de megjelenik: Csökkenteni kell a pedagógusok óraszámát, adminisztratív és egyéb feladatait (11) Gyógypedagógusok és egyéb segítő szakemberek segítségére van szükség (7)

Pedagógusok létszáma A pedagógusok létszámával kapcsolatosan 21 alkalommal fordul elő valamilyen vélemény. A vélemények vegyesek, ami mindegyikben közös, az az, hogy a változás érintené a pedagógusok létszámát : Egy új évfolyam előnye az lenne, hogy több pedagógusra lenne szükség, nem kellene elküldeni pedagógusokat. Egy új évfolyam hátránya az lenne, hogy több pedagógusra lenne szükség, ez szakemberhiányt okozna. Általános iskola esetében szakemberhiány, középiskola esetében pedig többlet jelentkezne.

Pedagógusok szakképzettsége Sokan hozzák összefüggésbe a témát a pedagógusképzéssel: Az egész átalakítást a pedagógusképzés átalakításával kell kezdeni, akkor is, ha nem új évfolyamot akarunk bevezetni, hanem az alapkészségek fejlesztését akarjuk erősíteni. Megújult pedagógusképzés és továbbképzések kellenek. (19) Magasabb bérekkel kell vonzóbbá tenni a pályát. (3)

Tankötelezettség, iskolában töltött idő Akár 12, akár 13 évfolyamban gondolkodunk, egy új általános iskolai évfolyam bevezetése befolyásolná a tankötelezettség alsó és felső korhatárát is. Ezzel kapcsolatos vélemények kérdések előfordulása: Szigorítani kell a tankötelezettség alsó korhatárát, enélkül túl idős korban kerülnek ki a tanulók az általános iskolából. (7) Általában túl hosszú ideig tartana az általános iskola, túl magas korban kerülnének ki onnan. (17) Emiatt problémássá válik a tankötelezettség felső korhatára is. (17)

Évfolyamok száma Általánosságban elmondható, hogy a „valaminek a rovására” történő évfolyamnövelést mindenki elutasítja. Csak akkor tartanák lehetségesnek az új évfolyamot, ha sem a felső tagozat, sem a középiskola nem csökkenne 4 évfolyam alá. Ez mindenképpen alapesetben 13 évfolyamot eredményez. További ezzel kapcsolatos vélemények előfordulása: A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok léte bármelyik változat esetén problémássá válik (6) A most 13. évfolyamként működő nyelvi előkészítő évfolyamok léte kétségessé válik (2)

Infrastruktúra, finanszírozás Összesen 33 esetben fordul elő ilyen észrevétel, vélemény, kérdés. Jellemzően az alábbiak: Az általános iskoláknak nincs elég tanterme, ebédlője, tornaterme. Ezzel párhuzamosan ha a középiskola 3 évfolyamra csökken, akkor a középiskolák kiürülnek. Még a mindennapos testnevelés feltételeit sem sikerült biztosítani, ez pedig újabb tantermeket igényelne. Az új évfolyam nagy előnye lenne, hogy infrastrukturális fejlesztéseket generálna. ( ) A helyhiány esetleg megoldható intézmény-összevonással, ami viszont pedagógus státuszokat veszélyeztet, tanulók szempontjából is egzisztenciális kérdéseket vet fel, és mindenképpen időigényes és gondos tervezést igénylő feladat. Informatikai eszközökre, fejlesztő eszközökre, általában jól felszerelt iskolákra volna szükség. Mindez az önkormányzatokat is jelentős mértékben érintené. Az átalakulás költségei mellett maga a folyamat is jelentős költségekkel járna (új tanterv és tankönyvek kidolgozása, képzések, hatástanulmányok stb.)

Okok és célok 14 esetben fordul elő az a javaslat, hogy mielőtt bármi is történne, fel kell tárni az okokat és meg kell határozni a célokat: Széles társadalmi, szakmai és ciklusokon átívelő politikai konszenzussal kell meghatározni, mi legyen a köznevelés kimeneti célja. Pontosan megvizsgálni, hogy ehhez a célhoz képest hol állunk. Meghatározni, milyen tevékenység szükséges a cél eléréséhez. Minden eszközt, mérést ehhez a célhoz igazítani. Felmérni, milyen szakemberek szükségesek ehhez, vannak-e ilyen szakembereink, hogyan, mikor, mennyiből tudunk ilyen szakembereket képezni. Felmérni, milyen egyéb feltételek szükségesek, ezekhez képest hogy állunk, ezeket hogyan, mikorra tudjuk megvalósítani. Mindezek nélkül értelmetlen és várhatóan eredménytelen más országok sikeres vagy sikeresnek tűnő modelljeinek felszínes másolása.

Az öt leggyakrabban előforduló vélemény, észrevétel még egyszer Az alapkészségek fejlesztésének megerősítése szükséges. (40) Ehhez elsősorban az alsó, de jelentős mértékben a felső tagozaton is tananyagcsökkentésre van szükség. (40) A képzési idő meghosszabbítása nem megoldás a problémára. (33) Egy új évfolyam bevezetése nagyon sok beruházást, költséget igényelne, ez problémát okozhat. (33) A középiskolai évfolyamok nem csökkenhetnek. (26)

A vélemények felhasználása, további teendők Az összegzést előadtuk Sipos Imre helyettes államtitkárnak. Az államtitkárság írásban, hivatalosan is megkapta. Kifejezetten kérik, várják a véleményeket. A tanév végéig küldhetünk továbbiakat. Lehetőleg minél több nevelőtestület vitassa meg a kérdést, de az egyéni vélemény is értékes. A véleményeket küldjék el a címre. A véleményeket összegezzük, de nem szűrjük.