Az adathozzáférés jogi, műszaki dilemmái A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága az adatvédelem és információ szabadság tükrében Dr. Szabó György, Wirth Ervin egyetemi docens PhD hallgató BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., K I. 31. E-mail: gyszabo@eik.bme.hu

Alapkérdések Jogi szempontok: Adatgyűjtés – jogi keretek Közérdekű adathozzáférés – információ szabadság Személyiségi, üzleti jogok – adatvédelem Szellemi tulajdon védelme – szerzői jog Műszaki szempontok: Utasítás/Szabályozás/Szabvány Szabványosítás dilemmái: utasítás/ajánlás Szabványok: vállalati/ágazati/nemzeti/EU/nemzetközi Üzleti/jogi szempontok:

Mi az az adat? „Az Alkotmánybíróság hol az adószámot, hol az aláírási íveken szereplő információkat, hol a tartózkodási helyünket, hol az egyszerűsített számla tartalmát, a sportpályán készült fényképet, hol pedig a pártállam érdekében kifejtett politikai tevékenységet nevezi adatnak.” „ Ezek szerint bármilyen módon rögzített ismeret (adat, adategyüttes, információ), az adathordozóra tekintet nélkül (például elektronikus módon, hagyományos okiraton) a hazai törvény alapján adat.” (Majtényi László, Szabó Máté 2005: Hozzáférés a közszféra adataihoz)

Közszférában kezelt adatok logikai jellemzői Típus: Személyes adat – Közadat Érdek: Közérdek – Magánérdek Minősítés: Nyilvános – Titkos Árképzés: Ingyenes – Piaci Szerepkörök: Hatóság/Alany/Készítő/Adatgazda/Adatkezelő/Felhasználó Adat alany: Egyén/Szervezet/Természeti környezet/Épített környezet Adat felhasználó: Igazgatás/Tervezés/Tudomány/Üzleti világ/Nonprofit világ/Állampolgár

Az adatjogi szabályozás Hazai gyakorlat adatközpontú: adat, információ összemosása, elkülönülés a hordozótól – információs korszak beépülése Nemzetközi gyakorlat dokumentum központú: irat, akta, dokumentum, adathordozó szabályozása – analóg megközelítés

Adatvédelem vs. Információszabadság Adatvédelem és információszabadság -> a két jog, konfliktusa Adatvédelem, a magánszféra védelme -> egyén átláthatatlansága Információszabadság, a közérdekű információk megismerhetősége -> állam átláthatósága

Törvényi keretek 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény: Adatvédelem/információszabadság 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályozásáról: hozzáférhetőség biztosítása 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról: kötelező közzététel az állami szereplők számára

A személyes adat: Avtv. 2. § 1. pontja: Személyes adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

A közérdekű adat: Avtv. 2. § 3.. pontja: A közérdekű az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Főszabály/Kivételek Főszabály: Kivételek: Személyes adat (alapesetben bizalmas) – Adatvédelem, Információs önrendelkezés Közérdekű adat (alapesetben nyílt) – Információ szabadság Kivételek: Hatósági eljárás (rendőrség, NAV)-> Információs önrendelkezés törvényi felhatalmazás alapján való korlátozása Nemzetbiztonsági szempontok -> Közérdekű adatok megismerésének törvényben rögzített korlátozása

Személyes és közérdekű adat viszonya

Közérdekű adat és nyilvánosság

Személyes adat és nyilvánosság

Személyes adatok, Közérdekű adatok és a nyilvánosság

Államtitok és szolgálati titok

Üzleti titok

Statisztikai adat

Környezeti adat

Logikai kapcsolatok összegzése

Törvényi szabályozás rendszere Jogforrások hierarchiája Alkotmány / Alaptörvény (Országgyűlés) Törvény (Országgyűlés) Rendelet (Kormány, Miniszterek) Önkormányzati rendelet (Önkormányzatok) Alacsonyabb szintű utasítások (Miniszterek, Országos hatáskörű szervek) Jogszabályok területi hatálya - Magyarország Önkormányzati rendeletek területi hatálya – Önkormányzat közigazgatási területe Ágazati utasítások – Ágazati hatály Megfeleltetés a nemzetközi kötelezettségeknek 2010. évi CXXX. Törvény a jogalkotásról

Törvényi szabályozás rendszere I. Törvény / II. Rendelet / III Törvényi szabályozás rendszere I.Törvény / II.Rendelet / III.Alacsonyabb szintű Társadalmi adatok I. Törvényi szabályozás: Népesség-nyilvántatás, Választási adatok, Statisztikai adatok, Bűnügyi adatok, Közlekedési adatok Társadalmi adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Hírközlési nyilvántartás Gazdasági adatok I. Törvényi szabályozás: Ingatlan nyilvántartás, Építésügyi nyilvántartás, Gazdasági adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Földhasználati nyilvántartás, Szőlőültetvény nyilvántartás, Halászati adattár, Óvóhely kataszter Gazdasági adatok III. Alacsonyabb szintű szabályozás: Gazdasági, kereskedelmi statisztikák, Mezőgazdasági gazdálkodásai adatok

Törvényi szabályozás rendszere Földrajzi környezeti adatok I. Törvényi szabályozás: Földtani adatok, Földmérési térképészeti adatok, termőföld használati adatok, Bányászati adatok, Környezetvédelmi adatok, Erővédelmi adatok, Hulladékgazdálkodási adatok, Kibocsájtási adatok Földrajzi környezeti adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Barlangok, Felszín alatti vízföldtani nyilvántartás, Kármentesítési információs rendszer, Levegőtisztaság védelmi információs rendszer, Területi információs rendszer, Védett természeti értékek nyilvántartása, Földrajzi környezeti adatok III. Alacsonyabb szintű szabályozás: Növényvédelmi információs rendszer, Talajvédelmi információs rendszer,

Törvényi szabályozás rendszere: Időjárási adatok. I.Törvényi szabályozás: Meteorológiai adatok Turizmus I. Törvényi szabályozás: Külföldre utazók nyilvántartása, Turizmus II. Alacsonyabb szintű szabályozás: Utazási turisztikai információk Üzleti adatok I. Törvényi szabályozás: Cégnyilvántartás, Vasúti adatok, Oktatási, kulturális adatok I. Törvényi szabályozás:: Felsőoktatási információs rendszer, Akkreditált szervezetek adatbázisa, Nemzeti audiovizuális archívum, Oktatási, kulturális adatok II. Rendeleti szintű szabályozás: Kulturális örökségek, Nemzeti Kutatás-nyilvántartás, Oktatási, kulturális adatok III. Alacsonyabb szintű szabályozás: Építész szakmai adatok, Mérnöki, orvosi, ügyvédi szakmai adatok

Hasznosítás Infrastruktúra menedzsment: Közlekedésszervezés, környezet monitoring, műszaki tervezés Gazdaságfejlesztés: Munkaerő piaci monitoring, Befektetés menedzsment, területfejlesztés Környezetvédelem: Monitoring, Beruházási hatástanulmány, szimuláció, rekonstrukció Műemlékvédelem: nyilvántartás, engedélyezés, rekonstrukció.. Turizmus: tájékoztatás, szolgáltatás elérés.. Népegészségügy: monitoring, tervezés, környezeti hatások, várható élet esélyek területi eloszlása.. Ipari alkalmazások: autó ipar, termelés-elosztás, közművek Bank, Biztosítás: hálózat monitoring, hálózat fejlesztés, új termékek kidolgozása Szocio-ökonómiai alkalmazások: népesség, kultúra, Ingatlan forgalmazás: elemzés, közvetítés, értékelés Szolgáltatási körzetek definiálása: Oktatás, szociális ellátás…. Üzletfejlesztés: Potenciális kereslet, Logisztikai elosztórendszer, Hálózatfejlesztés, Versenytársak Katasztrófa menedzsment: Árvíz, Elemei csapás, Balesetek, Tűz, Veszélyes anyagok

Nehézségek, ellentmondások Jogi-műszaki szabályozó rendszer inkonzisztenciája Integrált fogalmi/logikai/fizikai szabvány hiánya Változásvezetés/ Aktualitás - Szavatosság Adat politika, költségviselés, hasznosítás: ki hányszor és miért fizessen?

Példa 2011 évi népszámlálás Jogi háttér Hazai jogszabályok 2009. évi CXXXIX. törvény a 2011. évi népszámlálásról (egységes szerkezetben az azt módosító 2010. évi XLIX. törvénnyel és a 2010. évi CXXXVII. törvénnyel) (2010. november 30.) Bővebben >>A kormány 305/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a 2011. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról Bővebben >>1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról (statisztikai törvény) Bővebben >>1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (adatvédelmi törvény) Bővebben >>1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól (kisebbségi törvény) Bővebben >>

ISO/TC 211 – GIS szabványok (19xxx szabványsorozat) http://www.isotc211.org/ Infrastruktúra Adatmodell Adatkezelés Szolgáltatás Kódolás Tematikus szabványok

ED kérdések Mi a különbség az adat központú és a dokumentum központú adatjogi szabályozás között? Melyik IT konform? Mutassa be a személyes adat/ közérdekű adat rendszerében egy magán közmű előfizető személyes, közérdekű és nyilvános adatainak viszonyát (hasonlóan a statisztikai adatokhoz)