Beszédészlelés fejlesztése óvodáskorban Rövid áttekintés és ötletek a foglalkozásokhoz Készítette: Somogyi-Perger Zita

Beszédészlelés - meghatározás Ép hallás mellett: A beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése anélkül, hogy a jelentés segítené a hallottak feldolgozását. A beszédészlelés során azonosítjuk: különböző beszédhangokat, szótagokat, szótagok kapcsolódásait, ill. sorozatát. A beszédészlelés alapszintjei: fonológiai akusztikai fonetikai

beszédhang-megkülönböztetés. Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális, ritmusészlelés, beszédhang-megkülönböztetés.  Beszédészlelés Beszédmegértés  A szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok, szöveg megértése, értelmezése követi. A beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is jelenti.

Okok (rizikótényezők) koraszülöttség, szülési sérülés, gőgicsélés, gagyogás hiánya, késői indulása, 2 éves kor után induló beszéd és/vagy lassú beszédfejlődés, beszédhiba, hallássérülés, hosszantartó hurutos állapot, gyakori fülgyulladások, öröklés (családban beszéddel, nyelvvel kapcsolatos probléma), a beszédfejlődést nem megfelelően befolyásoló (családi) környezet.

Tünetek: megkésve induló és lassúbb a beszédfejlődés, a gyermek nem figyel, “rosszalkodik”, mást csinál, mint amit kellene, túl játékos, éretlen, vagy éppen visszahúzódó, sokszor nem, vagy rosszul reagál, ha szólunk hozzá, gyakran visszakérdez, kérdésekre nem adekvát választ ad, gyakran mondja, hogy “nem hallottam”, vagy “félrehall” szavakat (pl. baba helyett papát hall), feladatok teljesítésekor bizonytalan, valamilyen beszédhibája van,

szegényes a szókincse, nem jutnak eszébe szavak, új szavakat nehezen tanul, diszgrammatizmus jellemzi (rosszul ragoz pl.) hangsorokat, szavakat nehezen ismétel meg, beszédhangokat hallás alapján nem tud megkülönböztetni, nem tud szótagolni (tapssal, kopogással pl.), nehezen tanul verseket, mondókákat, kialakulatlan a  kéz-dominanciája és  rossz a téri tájékozódása, mert ezek fejlődése hat a beszédre is!

A beszédészlelés zavara hatással van:  artikulációra  szókincs alakulására  nyelvtani szabályszerűségek felismerésére 

Mindezek miatt az alábbi következményekkel jár:  szegényes szókincs  írott nyelv elsajátításának nehézsége (olvasás- és írászavar)   helyesírási nehézségek  idegennyelv-tanulási problémák  memoriter (kívülről tanulás) nehézsége

Beszédészlelés fejlesztése Fontos! Beszédészlelési zavar (nem pedig gyengeség) esetén csak logopédus irányítása mellett! A foglalkozásokat mindig a diagnosztikának (GMP) kell megelőznie, ennek ismeretében tervezhetjük a fejlesztést. 6-12 hónap elteltével kontroll diagnosztikai tesztelés következik. A fejlesztés egyik legközvetlenebb és leghatásosabb módja a mindennapokba iktatható játékos beszélgetések. Tegyük partnerré a szülőt is! Ha otthon is folytatódik a gyakorlás, úgy még hatékonyabb.

A beszédészlelés fejlesztéséhez I. Szóismétlés: kezdetben jól ismert szavak ismételtetése, majd ritkábban használatosak, szóismétlés súgás alapján. Hangsor-ismétlés: értelmetlen hangsorokat vagy a gyermek számára jelentéssel nem bíró, idegen szavakat mondjunk. Szógyűjtések: a gyermekkel közösen gyűjtsünk rövid, egy szótagú és nagyon hosszú szavakat is. Gyűjthetünk olyan szavakat, amelyeknek valamilyen kapcsolatuk van egymással, iskolához, lakáshoz, szülők munkájához, tantárgyakhoz stb. köthetők. Azonos főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése, gyümölcsök, virágok, járművek, rokonság stb. Olyan szavak gyűjtése, amelyeknek az első hangja vagy az első szótagja azonos: sü-, te-, ka- stb. Felsősöknek nehezíthetjük, hogy előre meghatározott szófajú szavakat kereshetnek csak (igéket, főneveket).

A beszédészlelés fejlesztéséhez II. Szólánc: többen játszhatják, az első mond egy szót, a következő megismétli, és hozzátesz egy újabbat, a következő már három szót mond: mese, mese-gyűrű, mese-gyűrű-ház... Minden új szó az előző utolsó hangjával kezdődjön: bogár-rémes-síp-pici... Hangtalálás, hangkeresés: hangok kihallása a szavakból. Hallod-e az adott hangot, és hol hallod a szóban? Hangidőtartamok: magánhangzók és mássalhangzók röviden és hosszan ejtésének gyakorlása, érzékeltetése. Zöngés-zöngétlen differenciálás: a gégére tett kézfejjel érzékeltessük a hangok zöngésségét, majd próbáljuk felismertetni vele.

A beszédészlelés fejlesztéséhez III. Szótagolás: szavak szótagoltatása, majd legyünk kisrobotok, beszéljünk folyamatosan szótagolva. Hangokból szóalkotás: hangonként ejtem ki a szót, mire gondoltam? Később a gyermek bontsa a szavakat hangokra. Hangutánzás: állathangok, közlekedési eszközök, természet hangjai stb. Memória fejlesztése (látási, hallási, tapintási, motoros, pl. mozdulatsorokra emlékezés) Közös éneklés Mondókák, versikék

Irodalom: Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak, Nikol GMK, Budapest, 2000 Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban, írásban) iskolásoknak. Nikol GMK, Budapest, 1994 Gósy Mária – Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol GMK, Budapest, 2007 Kuhn Gabriella - Gyarmathy Éva (2004): A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. In: Iskolapszichológia 2004. 20. sz. Budapest, ELTE PPK Tanárképzési és -továbbképzési Központ Salné Lengyel Mária (szerk.): Logopédia. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2004