Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben

Az előadások a következő témára: "Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben"— Előadás másolata:

1 Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben

2 A beszédzavarok ok szerinti felosztása
organikus eredetű beszédzavarok (pl. a hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, idegrendszeri zavarok) funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus) pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (pl. ingerszegény környezet)

3 Autizmus Olyan rendkívül összetett viselkedési zavar, amelynek vezető tünete a nyelv, illetőleg a beszéd változóan korlátozott használata (szituáció-, személyfüggő kommunikáció) A gesztusnyelv használata sok esetben akkor is működik, amikor a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja Fiatal gyermeknél nehéz differenciálni a diszfáziát és az autizmust

4 Elektív mutizmus Az ebben szenvedő gyermek visszautasítja a beszédet
Kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése egyébként ép

5 A beszédzavarok folyamatműködés szerinti felosztása
a zöngeképzés zavarai a beszédprodukció zavarai a beszédészlelés zavarai a beszédmegértés zavarai a beszédindulás zavarai

6 A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
Mutatio prolongata: a hangképző szervek változásának lelassulása Rekedtség: a hangszalag-rezgés zavara és a levegő örvénylése, illetőleg az ennek következtében kialakuló zörej (okai: gégehurut, külső izgató ingerhatások, a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése)

7 A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai
Pszichogén afónia: a hangadásnak neurotikus alapon kialakult zavara Orrhangzós beszéd: lágyszájpad-elégtelenség, hasadék fennállása Nyelőcsőbeszéd: a gége eltávolítása után Depressziós, mániás beteg

8 A beszédprodukció zavarai
Hangképzési zavarok: pöszeség Agrammatizmus: a kívánt nyelvi formák, illetőleg a szabályok téves alkalmazása

9 A beszédprodukció zavarai
A beszédfolyamat zavarai: Dadogás: felborul a normál beszédhez szükséges mozgások koordinációja, s ezt görcsszerű jelenségek kísérik. Kialakulása neurológiai, illetőleg pszichés okra vezethető vissza (klónusos és tónusos dadogás Hadarás: nem egyszerűen gyors vagy felgyorsult beszéd. Jellemző a hangok és szótagok részleges képzése vagy elnyelése, kihagyása, torzítása Pattogás, leppegés

10 A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai
A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és fonológiai zavara A szeriális észlelés zavara A transzformációs észlelés zavara A beszédhang-megkülönböztetés zavara A beszédritmus észlelésének zavara A vizuális észlelés zavara (ajakmozgás) A mondatértés és a szövegértés zavara

11 Életkor szerinti felosztás
Gyermekkori beszédhibák (többsége anyanyelv-elsajátítási zavar) Felnőttkori beszédhibák (a már kialakult beszédmechanizmus hibás működése) Időskori (a gerontológia pszicholingvisztikai ága foglalkozik vele)

12 A beszédzavarok felosztása a keletkezés körülményeit tekintve
veleszületett zavarok (pl. fejlődési diszfázia) szerzett beszédzavarok (pl. afázia)

13 Diszfázia Ha a normális kezdethez képest (lányok két, fiúk két és fél éves kora)a kisgyermek késést mutat a beszéd indulásában, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk A gyermek mindaddig diszfáziásnak tekintendő, amíg mind a beszédprodukciója, mind a beszédfeldolgozása el nem éri az életkori szintet (hangsúlyozottan motoros vagy percepciós diszfázia)

14 A beszéd késésének okai
Örökletes sajátosság Neurológiai zavar Mentális retardáció Agyi károsodás Ingerszegény környezet

15 A nem vagy alig beszélő 3-4 évesek anyanyelvi szintje
Artikulációs teljesítményük alig 5%-uknál felel meg az életkorukban elvárt teljesítménynek Mintegy 75%-uknál enyhe fokú, vezetéses típusú hallászavar áll fenn Beszédészlelési készségük döntő többségüknél elmaradott Kétharmaduknak a szövegértése bizonytalan

16 A diszfázia további jellemzői
A megkésett beszédfejlődésű gyermekek mintegy 70%-a fiú Egy részük beszédindulása spontán megtörténik Más részüknek a beszéde csak szakember bevonásával indul

17 A diszfázia későbbi kihatásai
Mind a produkció, mind a beszédészlelés és beszédmegértés súlyos elmaradásokat mutathat Gyér szókincs Az artikulációs hibák időszaka elhúzódik Grammatikai szerkezetek elsajátításának zavara

18 A diszfázia későbbi kihatásai
Az anyanyelv-elsajátítás éveket is késhet: négy-, öt-, hatéves korban is megkezdődhet Az ilyen mértékű beszédkésés azonban már nehezen korrigálható (vö. biológiai sorompó) Az elmaradások kihatnak az írott nyelv elsajátítására, befolyásolhatják a gyermek általános kognitív fejlődését is

19 Afázia Szerzett beszédzavar
Az agy meghatározott területeinek sérülése (agyvérzés, embóliák, trombózisok, körülírt sérülések) Ép intellektus A pszicholingvisztika az afáziát nyelvi, illetőleg beszédjelenségként kezeli, a neurolingvisztika pedig az agyi történés és az afázia jelensége között igyekszik egyértelmű megfeleléseket találni

20 Afáziatípusok (klasszikus felosztás)
Broca-afázia Wernicke-afázia Anómikus (amnesztikus) afázia Globális afázia

21 Broca-afázia (motoros afázia)
A beteg spontán beszéde súlyosan zavart, nem folyamatos, feltűnően lassú Sok az artikulációs helyettesítés A beszéd prozódiai megszerkesztettségének zavara Nehézségek az artikulációval agrammatizmus

22 Wernicke-afázia (szenzoros afázia)
Elvész az emlékkép a szavak szimbolikus jelentéséről, noha a beteg hallása és beszédészlelése kifogástalan A beszédprodukció általában nem érintett A hallás utáni beszédmegértés súlyos zavarokat mutat Az olvasásértés is érintett, csaknem működésképtelen A figyelem és a memória is jelentősen zavart

23 Anómikus (amnesztikus) afázia
Fő jellemzője a beteg szótalálási nehézsége (főként a főneveket érinti) A beteg képtelen emlékezetében tartani a szósorok jelentését

24 Globális afázia Csaknem valamennyi nyelvi készség olyan súlyosan érintett, hogy a beteg nemritkán alig tesztelhető

25 Alexia, agráfia Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet érintett az egyes afáziatípusokban Külön vizsgálják az olvasás képtelenségét és az írás képtelenségét

26 A leggyakrabban használt tesztek az alábbi funkciók működését vizsgálják:
A spontán beszéd minősége A hallás utáni beszédmegértés A hallás utáni beszédismétlés Spontán írás Hangos olvasás Az írott szöveg verbális meghangosítása

27 Nagyothallás Lehet veleszületett, de kialakulhat bármely életkorban
Lehet vezetéses típusú vagy idegi eredetű, illetve kevert típusú

28 A nagyothalló kommunikációjának sikeressége az alábbi tényezőktől függ:
A hallásromlás mértéke, típusa A hallássérülés felfedezésének időpontja Prelingvális vagy posztlingvális halláskárosodás-e A hallás elvesztésének vagy csökkenésének oka A nagyothalló pszichés alkata, személyiségfejlődése Az adott családi háttér A hallásnevelés kezdeti időpontja és folyamatossága

29 A korai vagy veleszületett halláskárosodás befolyásolja a gyermek beszédprodukcióját
A beszédhangok kiejtése torzzá válik, egy részük hiányozhat A beszédprozódia bizonytalan, beszédük monoton jellegű A hangerő nehezen szabályozható, a hangsúlyozás sokszor hibás, a beszédtempó lassú Agrammatizmus, szegényes szókincs

30 A siketek jelnyelve A természetes jelek alapján jött létre
Az elvont fogalmak jelölésére, az igeragozás pontos kifejezésére is tartalmaz jelet (nemcsak lexémákat, hanem grammatikai formákat is tartalmaznak)

31 A magyar ujj abc (daktilológia)