Környezeti fenntarthatósági ismeretek

Témakörök A fenntartható fejlődés jogi és fogalmi környezete Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása, mint horizontális elvárás Környezeti fenntarthatóság értelmezése A környezeti fenntarthatóság célkitűzései Környezeti fenntarthatósági kategóriák és szempontok Helyi közösségek szerepe a környezeti fenntarthatóságban Egyén és környezettudatos gondolkodás

A fenntartható fejlődés jogi és fogalmi környezete Lisszaboni Stratégia Európai Unió, 1990-es évek: gazdasági integráció előrehaladása globalizációs-versenyképességi kihívások E kihívásokra válasz: a Lisszaboni Csúcson elfogadott stratégiai program 2000 márciusában (a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának kezdetén, az euró bevezetését követően)

A Lisszaboni Stratégia, kiegészítve a Maastrichti Szerződés gazdasági unióra vonatkozó rendelkezéseit és az Amszterdami Szerződés szerinti foglalkoztatáspolitikai egyeztetést, elsősorban a tagállamok gazdaságpolitikájának konkrétabb összehangolására irányul.

Fő céljai: versenyképesség növekedését elősegítő reformok kutatás-fejlesztés, innováció, infokommunikáció foglalkoztatás és képzés társadalmi kohézió fenntarthatóság, a természeti környezet védelme

Fenntartható fejlődés „A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk" (Herman Daly) „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

Gazdasági növekedés, társadalmi szolidaritás, környezetvédelem A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése.

Környezetvédelem Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény célja: az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása, mint horizontális elvárás Miért horizontális szempont a környezetvédelem? Létező környezeti és társadalmi problémáink korábbi döntéseink, cselekedeteink következményei. Fejlesztési döntéseink meghatározzák a jövő környezeti állapotát, a környezet és fejlődés ügye nem szétválasztható. Úgy kell döntenünk, hogy cselekedeteink ne vezessenek környezeti és társadalmi problémákhoz.

Az ÚSZT keretében megvalósítandó minden projektnek hozzá kell járulnia a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításához! Az EU támogatások igénylésének kötelező feltétele mindkét kategóriában legalább egy szempontvállalása (1083/2006/EK rendelet) A vállalásokat figyelembe kell venni a pályázatok tervezése elbírálása végrehajtása során egyaránt.

A horizontális elvárások érvényesítésének célja: Olyan értékelési rendszer kialakítása, amely mérhető számon kérhető összehasonlítható könnyen ellenőrizhető

Környezeti fenntarthatóság értelmezése A környezeti értékek maximális védelme a fenntartható fejlődés érdekében Az Európai Unió környezetpolitikája A környezetpolitika forrásai: nemzetközi egyezmények környezetpolitikai elvek különböző stratégiák

Elővigyázatosság elve (problémák elkerülése) Alapelvek: Magas szintű védelem Elővigyázatosság elve (problémák elkerülése) Megelőzés elve (a szennyezést annak forrásánál kell kezelni) A szennyező fizet elv A környezeti szempontok integrálása (horizontális szempont) A szubszidiaritás elve Fenntartható fejlődés Partnerség elve (párbeszéd és együttműködés)  

A környezetpolitika eszközei: Jogi szabályozás Gazdasági eszközök Társadalomnak adott jogok Jó döntéshozás Jó végrehajtás Jogi eszközök Horizontális szabályozás: stratégiai környezeti vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat, környezettudatos irányítás, állampolgári jogok

Környezeti elemek védelmének jogszabályai: zaj, víz, levegő; fajok, élőhelyek; hulladék, vegyi anyagok. Gazdasági szabályozók: környezetvédelmi adók, díjak; kibocsátás kereskedelem; pénzügyi támogatások, öko – címkézés. Együttműködés a társadalom szereplőivel Bizottsághoz benyújtott panaszok Környezetvédelmi Akció Programok

A környezeti fenntarthatóság célkitűzései A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly biztosítása Természeti erőforrások fenntartható használata A meglévő értékek védelme és megőrzése A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

A környezeti követelmények elfogadása és megtartása helyi környezetvédelmi program, stratégia jogszabályok (EU, HU) helyi környezet állapota, helyi erőforrások Érintettek döntésekben való részvétele Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly biztosítása a lételemek használata és terhelése szemben az önmegújító képességgel környezeti állapot javítása hulladék mennyiség és veszélyesség csökkentése

Természeti erőforrások fenntartható használata megújuló energiaforrások anyag- és energia szegény termékek, szolgáltatások fejlesztése barnamezős területek fejlesztése (Barnamezős területnek nevezzük azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újra-használata a terület megtisztítását követően. A meglévő értékek védelme és megőrzése létrehozott értékek szemben a felhasznált természeti értékekkel biológiai sokféleség kulturális, építészeti értékek tájképi és tájhasználati értékek

A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása hagyományos termelői és fogyasztói kultúra eredmények a közösség minél több tagja számára helyi erőforrások a helyi közösségek számára fenntarthatóság, környezettudatos erkölcsi norma

Környezeti fenntarthatósági kategóriák és szempontok A projekttevékenység minden fázisának meg kell felelnie a fenntarthatóság szempontjainak a projekt tervezésében a projekt magvalósítása alatt (telepítés, létesítés, építés, szolgáltatásfejlesztés stb. vagy képzés, intézményfejlesztés, minősítés, szolgáltatás, egyéb fejlesztés) a projekt eredményeinek fenntartásában (működtetés során, illetve a projekt tevékenység felhagyásakor)

A pályázónak a horizontális szempont érvényesítését a projektciklushoz kapcsolódó mindkét fenntarthatósági kategóriában kell erősítenie: Környezettudatos menedzsment és tervezés Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás

A környezettudatos menedzsment és tervezés Célja: a szervezet által végzett tevékenység ne járjon jelentős negatív környezeti hatással vagy pozitív hatással járjon, például a környezettudatosság fejlesztésével, a működés optimalizálásával A környezettudatos menedzsment és tervezés elengedhetetlen része a szervezet és munkatársainak ilyen irányú szakmai képzése, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztás és az e célt szolgáló együttműködés.

A fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás Célja: a természeti és a humán erőforrásokat hatékonyan, takarékosan használja, funkcióikat megőrizze és károsodásukat megelőzze A tevékenység végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve a végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. Törekszik a helyi erőforrások fenntartható használatára, működésével, rendezvényeinek szervezésével példát mutat a környezettudatosságra. A szervezet önkéntes, együttműködő kapcsolatot tart fenn a társadalmi szereplőkkel, illetve a tevékenységeivel érintett szereplőkkel környezetvédelmi és szociális ügyekben. Munkatársai számára élhető munkakörnyezetet teremt, és biztosítja számukra a rekreáció lehetőségét.

Helyi közösségek szerepe a környezeti fenntarthatóságban Fenntarthatóság a közösségépítésben

A környezeti fenntarthatóság fő céljai természetes térszerkezet megőrzése természeti erőforrások megőrzése jó környezet- és egészség állapot megőrzése (károsodások elkerülése) közösségek megőrzése (társadalmi felelősségvállalás)

A környezeti fenntarthatóság érdekében vállalható lehetséges lépések fenntarthatósági terv készítése és megvalósítása fenntarthatóságért felelős munkatárs kinevezése fenntarthatósággal kapcsolatos képzések és ismeretterjesztés a munkatársaknak és célcsoportoknak környezettudatos beszerzések (alacsony energiafelhasználású eszközök, újratölthető elemek/patronok stb.) energiafelhasználás csökkentése újra-papír használata hulladék mennyiségének csökkentése

Környezettudatos körülmények hulladékminimalizálás szelektív hulladékgyűjtés energiatakarékosság egészséget kímélő foglalkoztatás és foglalkozás (világítás, monitor kiválasztás, zöld növények, szellőzés stb.) egészséges táplálkozás pihenéshez szükséges zöldfelület újrahasznosított papír használata kerékpártároló

Környezetbarát közlekedés Környezettudatosan megközelíthető helyszínek legyenek Környezettudatos megközelíthetőség: gyalogosan, kerékpárral, tömegközlekedéssel, és ha mindez nehezen megoldható, akkor legalább telekocsival Kerékpárutak, kerékpártárolók fejlesztése Nagyvárosokban a P+R parkolók fejlesztése (Park and Ride = Parkolj le és Utazz tovább (tömegközlekedéssel)) Megjegyzés: azonos útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát (fennmaradásának biztonságát)

Gépkocsi használat csökkentése az egyéni személyautó közlekedés rovására a tömegközlekedés részaránya növekedjen a gépkocsipark növelése helyett az alternatív megoldások, pl. távérzékelés, távfelügyelet, távmunka terjedjenek „céges” gépkocsipark csökkenése

Egészséges élelmiszerek az étkezésben és étkeztetésben tartósítószer mentes, természetes színezéket tartalmazó, természetes összetevőkből álló élelmiszereket és vitaminmegőrző főzési technikákat választ beszerzés nagy részben helyi piacról történik, friss zöldségek, gyümölcsök és hús megvételével az élelmiszerek minél nagyobb aránya egészséges, vagy helyi eredetű vagy bio-élelmiszer

Egyén és környezettudatos gondolkodás A környezettudatosság olyan cselekmények sorozata, amelyek a környezet, az élőhelyek, a sokféleség védelmében vállalt tudatos felelősségvállalást tartják szem előtt. rendszeres tevékenység (A környezettudatos szemléletet és gondolkodásmódot ki kell alakítani és fenn kell tartani. Ami a legfontosabb, hogy a berögzült, környezetre káros szokásokon kell változtatni, ami kezdetben lemondásokkal és adott esetben pénzügyi ráfordításokkal jár, hosszabb távon viszont megtérülnek a befektetések.) a környezettudatosság fogalma együtt jár a fenntarthatóságéval