Vállalati pénzügyek

Pénzügyek A vállalat működésének egészét átfogja A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása

A vállalat pénzügyi tevékenysége Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia A pénzügyi rendszer működtetése - elemzés és tervezés Befektetés és finanszírozás - eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák) - kockázat és biztosítás

A vállalati értéket meghatározó tényezők A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája) Alkalmazott értékelési technika Legfontosabb értéktípusok: a) tulajdonosi érték b) gazdasági érték c) piaci érték d) fair érték e) kereskedelmi érték

Könyv szerinti érték Goodwill (a vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége) Az értéket befolyásoló tényező még: időpreferencia, a pénz időértéke

Befektetési stratégia a befektetési lehetőségek értékelése - hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét Jelenértékszámítás

Tőkeköltségvetés A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) a vállalati stratégia célkitűzései b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemése a vállalat teljes pénzáramához

Finanszírozási stratégia Forrás biztosítása A következő elemeket kell figyelembe venni: biztonság jövedelmezőség likviditás függetlenség

Pénzügyi elemzés A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások Számvitelei rendszer Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

A mérleg jellemzői A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően készítik. A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák  Eszközök =  Források A mérleg teljeskörű, minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet

Mérleg Aktívák (Eszközök) Passzívák (Források) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek (idegen tőke) G. Passzív időbeli elhatárolások

Eszközök Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalkozást): Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése) Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak): Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök

Források Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona) - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteség Kötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek

Eredménykimutatás A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel – Költségek = Eredmény Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja

Cash Flow A pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra vonatkozóan. Alapszerkezete: Pénzbevétel – Pénzkiadások Pénzbevétel ≠ árbevétel Pénzkiadás ≠ költségek

Pénzügyi kommunikáció

A pénzügyi kommunikációban kiemelt fontossággal bíró befektetői kapcsolattartás miatt napjainkban a pénzügyi kommunikációt gyakran azonosítják az investor relations (IR) tevékenységgel, de valójában az IR (a tényleges befektetőkkel való kapcsolattartás) csupán a pénzügyi kommunikáció egyik területe

A pénzügyi kommunikáció eszközei

Befektetői közlemény A befektetői közlemény a befektetők tájékoztatásának leggyakrabban használt eszköze. Befektetői közleményt olyankor ad ki a vállalat, amikor egy – a vállalat tőzsdei megítélését jelentősen befolyásoló – eseményről a lehető leggyorsabban tájékoztatni kívánja a befektetőit.

A befektetői közlemény formai és tartalmi követelményei szinte teljesen megegyeznek a sajtóközleményével: legyen tömör, világos, egyértelmű. Csakúgy, mint a sajtóközlemény esetében, itt is gondosan meg kell választani a címzettek körét, és ügyelni kell arra, hogy mindenki egy időben kapja meg a közleményt. Számítani kell arra, hogy a befektetők a közleménnyel kapcsolatban kérdéseket tesznek majd fel.

Éves jelentés Az éves jelentésben a vállalat az elmúlt év pénzügyi eredményeit és legfontosabb eseményeit, a cég filozófiáját, a jövőbeni terveket, stratégiai célkitűzéseket foglalja össze. Az éves jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalati üzenetek kommunikálásában. Az éves jelentéseket a vállalatok általában nyomtatott és elektronikus formában is kiadják.

Kötelező tartalmi elemek: a vállalat bemutatása levél a részvényesekhez pénzügyi áttekintés a könyvvizsgáló cég jelentése az elmúlt időszak értékelése (nem pénzügyi) a jövőbeni (nem pénzügyi) célkitűzések a menedzsment bemutatása

Gyorsjelentés A negyedéves vagy évközi beszámolók tájékoztatják a befektetőket a vállalati eseményekről, az éppen aktuális pénzügyi és üzleti eredményekről. A gyorsjelentések csak a lényegre koncentrálnak: tartalmaznak egy rövid beszámolót az elmúlt negyedévről, továbbá az aktuális pénzügyi és üzleti adatokat összevetik az elmúlt év hasonló időszakának adataival. A gyorsjelentéseket a vállalat befektetői sajtóközleményként adják ki.

Közgyűlés A részvénytársaságok menedzsmentjeinek évente legalább egy alkalommal találkozniuk kell a tulajdonosokkal, és be kell számolniuk a vállalat tevékenységéről, pénzügyi és üzleti eredményeiről, jövőbeni terveiről. A közgyűlés választja meg a vállalat igazgatóságát, a könyvvizsgálót, valamint a felügyelőbizottságot.

Egy közgyűlés tipikus forgatókönyve: vezetői beszéd részvényesek szavazása kérdés-felelet

Befektetők kalauza A befektetők kalauza egy olyan kiadvány, amely általános áttekintést ad a vállalatról: tartalmazza a legfontosabb termékek/szolgáltatások leírását, a vállalat elérhetőségeit, a fontosabb pénzügyi adatokat. Ez a kiadvány valójában egy rövidített éves jelentés, amely elsősorban a potenciális befektetőknek szól.

Találkozók az értékpapír-elemzőkkel A találkozók célja az, hogy a menedzsment bemutassa az elemzőknek a vállalat eredményeit, sikereit. A találkozók népszerű formája az úgynevezett roadshow: a vállalat felsővezetői (esetleg más vállalatok felsővezetőivel és/vagy kormányzati vezetőkkel, miniszterekkel közösen) néhány nap alatt több országba is ellátogatnak, és beszámolnak a vállalat(ok) eredményeiről.

Médiakapcsolatok kontra befektetői kapcsolatok

A befektetői kapcsolatokért felelős részleg csak a befektetők érdekeit és szempontjait veszi figyelembe, míg a médiakapcsolatokért felelős részleg általában arra törekszik, hogy a vállalat kommunikációja egységes és mindenki számára érthető legyen.

Míg a befektetői kapcsolatok terület csak egy szűk célcsoportot szolgál ki, addig a médiakapcsolatokat ápoló szervezeti egység által közölt információk – a sajtón keresztül – elvileg „mindenkihez” (a vállalat teljes ügyfélköréhez, a versenytársakhoz, a politikai-gazdasági döntéshozókhoz, de még a befektetőkhöz is) eljuthatnak.

Néhány vállalatnál a befektetők felé irányuló kommunikációt a menedzsment fontosabbnak tartja, mint a médiakommunikációt – de ez nagy hiba! Az elrontott médiakommunikációnak sokkal negatívabb következményei lehetnek (és lesznek), mint az elrontott befektetői kommunikációnak.

Köszönjük a figyelmet!