PRÁZSMÁRI SZÁSZ ERŐDTEMPLOM

EvangélikusEvangélikus temploma a Erdély legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes cisztercita stílusban es évekbenkerci

Prázsmár-i erődtemplom Brasótól 17 kilométerre van Prázsmár

Az erdélyi szászok német anyanyelvű kisebbség Romániában. Szász lakosság települt a mai nevén Prázsmár területére ben kapott mezővárosi rangotRomániábanSzász1454mezővárosi

1211-ben, II. András korában tesznek említést egy dokumentumban. A teutonok elnevezik Tarlungnak a folyót, amelyik növelni fogja Prázsmár Teuton templom területét. A templomot gótikus stílusban építették.

A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a falu lakóinak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.

Először egy 1235-ből származó oklevél 1270-es másolatában Prasmar néven, 1240-ben Tartilleri néven, majd 1329-ben németül, Torthlewként említik. Későbbi név- és írásváltozatai: Tartlau (1415), Tartlen (1488) Bratschmer (1601), Présmér (1850), Presmer (1873). Német neve a Tatrang folyó német nevéből való, magyar Prázsmár és Prejmer román nevének eredete bizonytalan németül Tatrang

A kör alakjú erődfal amely belülről lakószobákkal volt ellátva, felül a tető alatt egy körbefutó járörutat is rejtett

Az erőd védelmét szolgálta mindegyik bejárat, 30 méter hosszú boltozatos folyosóból állt. A folyósókat el lehetett zárni tölgy farostéllyal és hegyes vasrudakkal. A belépést védte még rácsháló és csúszó tölgyajtó.

A legértékesebb a templomban a szárnyas oltárkép, amelynek készítési idejét 1450 körül datálják. A központi kép, a keresztre feszítést ábrázolja, az oldaltáblákon jelenetek láthatók a passióból. A művész ismeretlen de stílusából feltételezik, hogy a korabeli Bécsi iskolából származhatott.

a templomot átépítik, a nyugati szárnyat bővitetik, és befedték egy kupolával.

Az első tanárokat 1460-ban és 1556-ban említik. Tanteremet a tizennyolcadik századig freskókkal díszítik, és 1853-ig használták.

Az Erdélyben élő szászok által használt szövőeszközök.

Nagyon jól karbantartott épületeggyütest az egyház egyetértésével az UNESCO örökségségének nyilvánították (1999).

VÉGE VÉGE