A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2005 - 2013.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Sarkadi Zsolt, Sz-Sz-B Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában.
Advertisements

A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
A kamara szerepvállalása a szociális képzések területén
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
Közigazgatási technológia
A szakképzés jövője - a jövő szakképzése
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola szempontjából
Iskola Tagjai: RFKB Támogatások Iskola 1500 fő Képzési irány, arány Önkormányzati fenntartó Szakképzés szervezési társulás (költségvetési szerv) mint.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A képzett szakemberekért HEFOP központi program „ KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA” Záró rendezvény MEGNYITÓ.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
A TISZK szerepe Nógrád megye szakképzésében. A TISZK és a költészet MIÉRT? MIKOR? MINEK? MEDDIG? MICSODÁT?
SAVARIA TISZK - működés tapasztalatai - Salgótarján, december 12.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
Dr. Roóz József TÍZ ÉVES A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS VITAINDÍTÓ.
Dr Sediviné Balassa Ildikó: JUBILEUM UTÁN A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Munkakultúra – Szakképzési Modellek OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.
Új paradigmák a FSZ képzés kereskedelmi szakmáiban Medvéné dr Szabad Katalin november 30.
EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
NAK, Szakképzési Igazgatóság
TISZK Tanácsadó Testülete. A tanácsadó testület véleményezi:A tanácsadó testület véleményezi: –az irányító szervezet működésének szabályait tartalmazó.
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
MODERN ÜGYVITELI GYAKORLÓHELY KIALAKÍTÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLÁN
Takács Erika Zádori Zoltán
Nyitó konferencia szakmai elemei 1.Duális képzési filozófia alapelemei (10 parancsolata) 2.Duális képzések nemzetközi gyakorlatának összefoglalása 3.Duális.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények Bruckner László.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
P e r f e k t 2010/ október szakképzés - felnőttképzés stratégia szervezet problémák megoldások szervezés.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Összeállította a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013 Összeállította a Fejér Megyei.
A MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ASPEKTUSBÓL Bihall Tamás Alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Foglalkoztatáspolitikai.
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Szervezetfejlesztő, coach
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
Előadás másolata:

A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA

MIÉRT A KAMARA? Mert közvetlen kapcsolatban van a gazdasággal Mert ismeri a szakképzés irányában megfogalmazott elvárásokat Mert törvényi felhatalmazás alapján szakképzési feladatokat lát el Mert érdekelt a gazdasági igényeknek megfelelő, a valós munkaerőpiaci szükségleteket kielégíteni képes szakképzési rendszer megteremtésében Mert országos hálózata révén működő humánerőforrásai vannak

MIÉRT KELL STRATÉGIA? Hogy segíteni és befolyásolni tudjuk a szakképzési rendszer regionális szintű kialakítását Hogy a szakképzett munkaerő hiányát (80-100ezer fő) aktív eszközök alkalmazásával csökkenteni lehessen Hogy a gazdaság versenyképessége javuljon Hogy az irányítási és a finanszírozási rendszer támogassa a szakképzés minőségi fejlesztését Hogy a gyakorlati képzés időintervalluma – Ezáltal az azonnal „hadbavethető” szaktudás növekedjen Hogy világos célmegjelölésekkel segítjük az oktatáspolitikát és az oktatásirányítást

A SZAKKÉPZÉS ALAPVETŐ PROBLÉMÁI A GAZDASÁG SZEMSZÖGÉBŐL Szétaprózott intézményrendszer Túltagolt irányítási rendszer Szétaprózott iskolafenntartói rendszer Finanszírozási „maradékelv” Felsőoktatási „papírgyárak” A pályakezdők, a fiatal munkavállalók gyakorlati felkészületlensége Fenntartói és iskolai ellenérdekeltség a munkaerő- piaci igények kielégítésében A fizikai szakmák társadalmi és anyagi elismertségének hiánya

CÉLOK A SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN Kompetencia elvű és gyakorlatorientált, rugalmas és a foglalkoztatási rendszerrel illeszkedő szakképzési struktúra kialakítása Korszerű, szolgáltatásbarát, a gazdaság elvárásait követő iskolarendszer létrehozása A magyar szakképzés modernizációja és fejlesztéspolitika kialakítása kapcsán a gazdaság szerepvállalásának növelése A kamarák állami feladatainak szélesítése

A gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerének további növelése Regionális szinten szervezett szakképzési rendszer és intézményhálózat kialakítása A kompetencia alapján szintezett moduláris rendszer kiépítése A tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítése A finanszírozás átalakítása

CÉLOK A SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN A tanulószerződés intézményrendszerének általánossá tétele A tanulói teljesítmények értékelése és mérése A 10. évfolyamon a csoportos pálya és szakmaorientációs foglalkozások számának jelentős növelése Képzőktől független szakmai vizsgáztatási rendszer kiépítése

CÉLOK A PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS PÁLYAPRESZTIZS TERÜLETÉN A pályaválasztáshoz szükséges információbázis megteremtése A gyakorlatigényes, a hiány-és a fizikai szakmák képzése Az egyéni adottságok és vágyak, valamint a társadalmi és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtése Pályaorientációs célú gazdálkodó szervezetekhez történő látogatások szervezése Pályaorientációs tananyagok kidolgozása Egyénre szabott pályaorientációs és tanácsadói rendszer kialakítása Internetes adatbázis készítése, szakmákat bemutató kisfilmek és pályaleírások készítése

CÉLOK A FELNŐTTKÉPZÉS TERÜLETÉN A felnőttképzésben résztvevők arányának növelése A munkaerő-kereslet és a képzési kínálat összhangjának megteremtése A kamara közjogi feladatainak bővítése Felnőttképzési szakképesítési rendszer kiépítése és működtetése Kamarai vizsga és kompetenciaközpontok regionális hálózatának kiépítése Felnőttképzési OKJ kidolgozása A rövid intervallumú képzések (3-6 hónap) felülvizsgálata, és a kimenet módosítása (betanított vagy részképzés) E-learning virtuális kamarai akadémia létrehozása

CÉLOK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TERÜLETEN Új felsőoktatási struktúra kialakítása Gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés létrehozása A hallgatói szerződés intézményrendszerének kiépítése A szakmai és vizsgakövetelmények kamarai gondozása Hatékony munkamegosztás kiépítése a felsőfokú valamint a középfokú intézményrendszer között Szolgáltatáscentrikus ABB, menedzseri szemléletű felsőoktatás kialakítása

MUNKAERŐ-PIACI KERESLET ÉS MUNKAERŐ MOBILIZÁCIÓ TERÜLETÉN Komplex információs rendszer kiépítése – Globális információkat feldolgozó – Foglalkoztatáspolitikai irányvonalának kijelölését segítő – Oktatási-képzési politika alakítását támogató A munkaerőpiac keresleti és kínálati összhangját megteremtő információs, előrejelző, statisztikai és monitoring rendszer kifejlesztése A kamarai online alapú integrált információs és statisztikai rendszer továbbfejlesztése Komplex szakképzési és egységes pályaválasztási, pályaorientációs információs rendszer kiépítése

CÉLOK A MESTERKÉPZÉS TERÜLETÉN A mesterképzés beillesztése a magyar szakképzési rendszerbe A mestercím elismerésének jogszabályi biztosítása A mesterfogalom szakmai rangjának erősítése A mestervizsga szabályzat módosítása Központi finanszírozás, központi programok, központi ellenőrzési rendszer megteremtése A vállalkozások indításához a mestercím mint feltétel beemelése A mestervizsga beszámíthatóságának megteremtése a felsőfokú szakképzésbe (creditpontok) Mestertovábbképzési rendszer kiépítése

CÉLOK A FINANSZÍROZÁS TERÜLETÉN A tanulók gyakorlati képzésben szerepet vállaló gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése, preferálása Az átalány díjas elszámolás gyakorlatának felülvizsgálata (az elszámolhatóság mértékét a minimálbér 4-5 szörösére indokolt felemelni) A gazdálkodó szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése

Az 1 tanulóra vetített adminisztrációs költségek megteremtését biztosító normatív finanszírozás bevezetése Az MPA decentracizált pályázat elnyerhető támogatások körében a gazdálkodói keretösszegek arányának növelése Az anyag és a szintvizsga költségeket teljes mértékű elszámolhatóságának biztosítása A saját dolgozói képzések rugalmasabb felhasználása

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET