A felnőttképzés tervezésének szükségessége

Az egész életen át tartó tanulás tartalma és a hazai felnőttképzési rendszer A hazai társadalom és a gazdaság fejlődésének egyik központi problémaköre az emberi erőforrás-fejlesztés. Okai: 1. Elsősorban a gazdasági fejlődés igénye: piacgazdaság, munkaerőpiac kialakulása (elmúlt 20 év), problémái, munkanélküliség, munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztése, többszöri szakmaváltás Kulcs: Tudás-társadalom fejlettsége függ: szakmai képzettség, népesség iskolázottsági szintje és korszerűsége, tanuló társadalom kiterjedtsége, egész életen át tartó tanulás szervezettsége Kulcsszerepe van: a felnőttoktatási és képzési rendszernek.

2. Változás a fejlett országok humánerőforrás politikájában: Versenyképességük megőrzése és fejlesztése érdekében Tanulás életen át (TÉT) beépült a ny-eu-i országok foglalkoztatás-fejlesztési irányelveibe (iskolázottság, szakképzettség növelése) Uniós elvárások a tagállamok felé: képesítések, szakképzés, minőségbiztosítás fejlesztése, támogatási programok egységesítésének követelménye Eu-s intézmények megerősödése OECD- Organisation for Economic Co-operational Developoment ETF- European Training Foundation EAEA- European Association for Adult Education

3. Mo. számára is új kihívások: munkaerő minősége és fejlesztése szempontjából (innen, levelező nov.20.) A TÉT gazdasági-társadalmi indítékai: a. tartós munkanélküliség, fiatalok munkanélkülisége – a oktatás, képzés szerepe a foglalkoztatáspolitikában b. felismerés: a társadalmi előrejutásban a tudás és szakképzettség meghatározó (van aki megszerzi, van aki nem – társadalmi különbségek) c. rétegződést az oktatással és képzéssel lehet megakadályozni- ehhez fontos a TÉT rendszere

A tanulás feltételrendszere: Emberi erőforrás objektív tényezői: lakosság iskolai és szakmai végzettsége, foglalkozások, munkakörök kvalifikáltsága, rétegek szociális helyzete Emberi erőforrás szubjektív tényezői: egyén sikeressége, attitűdjei a tanuláshoz, illetve a konkrét képességei d. Állami feltételrendszer: politikai, anyagi és erkölcsi (cél a tudástársadalom) Állami támogatási rendszer kiterjedtsége: Állami intézményrendszer fenntartása és fejlesztése az oktatásra és képzésre Az egyén közvetlen és differenciált támogatása (kedvezmények, költségtérítések, adókedvezmények)

A TÉT feltételei Európa Parlament és a Tanács ajánlása (2006): a tagállamok: A fiatalok számára eszközök biztosítása az alapoktatásban és a szakképzésben (kulcskompetenciák fejlesztésével – felkészülés a felnőttkorra, a további tanulás és munkába állás alapja) Támogatás azon fiataloknak akiknek oktatási hátrányuk miatt, segítségre van szüksége (személyes, szociális, vagy gazdasági körülményeik miatt) 2. Támogatás azon fiataloknak akiknek oktatási hátrányuk miatt, segítségre van szükséege (személyes, szociális, vagy gazdasági körülményeik miatt) 3. Biztosítsák, hogy a felnőttek egész életük során képesek legyenek a kulcskompetenciáik fejlesztésére és frissítésére

3. Biztosítsanak megfelelő infrastruktúrát a felnőttek folyamatos oktatására és képzésére (tanárok, oktatók, elismerési és értékelési eljárások, esélyegyenlőségi intézkedések) 4. Biztosítsák a felnőttoktatási és képzési lehetőségek koherenciáját a különböző politikákhoz (foglalkoztatáspolitika, valamint a szociális, kulturális, és innovációs politika, valamint a fiatalokat érintő egyéb politikák) 4. Biztosítsanak megfelelő infrastruktúrát a felnőttek folyamatos oktatására és képzésére (tanárok, oktatók, elismerési és értékelési eljárások, esélyegyenlőségi intézkedéseket 5. Biztosítani a felnőttoktatási és képzési lehetőségek koherenciáját a foglalkoztatáspolitikához, valamint a szociális, kulturális, és innovációs politikákho, valaminat a faiatalaokat érintő egyéb politikákhoz-

A TÉT cél és feladatrendszere I. Alapelvek Esélyegyenlő-ség biztosítása Egyéni adottságok támogatása Széles képzési kínálat biztosítása Tanulási célok (a tudás fejlesztése) Alapkészsé-gek fejlesztése: olvasás, írás, számolás, tanulási képesség Kulcs-kompetenciák fejlesztése: kommunikációs, idegen nyelvi ismeret, informatikai, műszaki és vállalkozási Együttműkö-dési készségek fejlesztése: önkritika, önértékelés, empátia, tolerancia, együttműködés

A TÉT cél és feladatrendszere II. Alapelvek Esélyegyenlőség biztosítása Egyéni adottságok támogatása Széles képzési kínálat biztosítása Állami támogatás feladatai Hatékony felnőttképzési rendszer: alapoktatás fejlesztése, k. és felsőfokú oktatás kiterjesztése, iskolarendszeren kívüli kívüli okt. kiterjesztése Hatékony módszerek elterjesztésé-nek ösztönzése: nyitott tanulás, távoktatás, e-learning, otthoni tanulás segítése Folyamatos infrastrukturális támogatás: állami források növelése, gazdasági szereplők ösztönzése, technikai eszköztámogatás

Célrendszer elemei: Olvasás, írás, számolás alapkészségek: ezek nélkül nincs szakképesítés Alapvető cél: tanulási képesség kialakítása és fenntartása (az alapkészségek elsajátítása, még nem jelent jó minőségű tanulási készséget) Kulcskompetenciák kialakítása – legfontosabb a kommunikációs képesség, de fontosak az informatikai, műszaki, vállalkozási, idegen nyelvi kompetenciák Együttműködési készségek: ehhez nélkülözhetetlen az önkritikai és önértékelő képesség fejlesztése

A feladatrendszer elemei Állami segítség a nonformális tanulásban Az egymásra épülő iskolarendszer és az iskolán kívüli intézményrendszer azonos fokozatai, kimeneti követelményei azonosak, bizonyítványai egymással egyenértékűek legyenek, erről legyen megfelelő tájékoztatás (átjárhatóság, lehetőségek) Módszerek fejlesztése (felnőttek eredményes képzése módszerfüggő) Különösen fontos a távoktatás, e-learning) Felelősség a beiratkozott tanulók személyiségének formálásáért (színvonal, követelményrendszer és bánásmód) A nonformális tanulás alapvetően elhanyagolt területnek számít 2. Koherencia, egymásnak megfelelőség

A TÉT minőségi mutatói A népesség iskoláztatási arányai korosztályonként Az egyes iskolafokokból továbbtanulók aránya évenként Az egyes iskolafokokból lemorzsolódók aránya évenként Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők adataiból: a foglalkoztatást segítő támogatott képzésekben, a munkáltatók által szervezett képzésekben, a szakmai képzéseken részt vevők adatai A képzéseken részt vevők megoszlása az iskolai végzettség, a kor és nemek szerint (kiemelt adatok) A speciális igények szerint az adatok tovább bonthatóak A korábbi állásfoglalások értelmében figyelemmel kell kísérni az ifjúsági és felnőttképzés azon mutatóit, amelyek az élethosszig tartó tanulás minőségét jellemzik. Munkacsoport jön létre, amely az Európai Bizottság Education and Training 2010 program eredményességét mérő szakemberekből állt. 2003-ban befejezték a munkát ez alapján, a mutatók a következők. A mutatók kritériumai: már elérhető adatokon kell alapulnia, megalapozott és összehasonlítható adatokon kell alapulniuk, ,

Iskolai végzettség alakulása: meghatározó az emberi erőforrás potenciális munkavégzése szempontjából és közvetett hatása van a gazdaság teljesítő képességére. A fiatalabb korosztályok iskolai végzettsége jelentősen befolyásolja a későbbi tanulási aktivitást. Ennek mutatói: Alapfokú képzésben részt vevők száma Tankötelezettség teljesítése A legalább befejezett középiskolai, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya

Teljesítménymutatók (EU-s) 10%-ra csökkenteni az iskolából idő előtt kilépők számarányát Legalább 15%-kal emelni a középfokú matematikai, természettudományi és műszaki végzettséget szerzők számát, csökkenteni a nemek közötti egyenlőtlen eloszlást A 22 évesek legalább 85%-a szerezzen felső-középfokú végzettséget 2000-hez viszonyítva 20%-kal csökkenteni kell az alacsony olvasási-írási készségekkel rendelkező 15 évesek számát El kell érni, hogy a 25-65 éves korosztály körében 12.5%-os legyen a TÉT-ben való részvétel aránya

Felnőttképzés négy alapfunkciója Az első iskolai végzettség megszerzése, és az egyéni életpálya szempontjából szükséges szakképzettség megszerzésének a segítése (ált. iskola+ egy szakképzettség) Folyamatos szakmai képzés, magasabb szintű szakképesítés megszerzésének segítése (általában a munkaadó igényeinek alapján+ számítástechnika, nyelv) Foglalkoztatást segítő képzések álláskereső munkavállalóknak. Irányulhat: első szakképzettség megszerzése, át-vagy továbbképzésre Kiegészítő képzések, amelyek segítik a szakképzés eredményességét, a munkavállalás sikerét, eredményességét (pályaorientációs ismeretek, nyelvi, számítástechnikai, álláskeresési ismeretek) Forrás: A felnőttképzés rendszere I. NSZFI Tanár továbbképzési füzetek 32.o.

A társadalmi fejlettség humán tényezői Tudásgazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése

Az egész életen át tartó tanulás érdekrendszere A társadalom érdeke széles műveltségű és szakképzett népesség A gazdaság érdeke piacképes, szakképzett munkaerő a legkisebb ráfordítással Az egyén érdeke legcélirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem mellett A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA FOLYAMATOS FELADAT!

A népesség iskolázottságának alakulása

A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti) népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)

Követelmények

A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben Az alkalmazkodóképesség fejlesztése A foglalkoztathatóság szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása Az egyén önmegvalósításának támogatása Az aktív állampolgárrá válás segítése

Az alkalmazkodó-képesség fejlesztése Iskolai végzettség növelése (meghatározza a megszerezhető szakképzettség szintjét) Tanulási képesség fejlesztése (magasabb iskolai végzettséggel nő) Piacképes munkavállalói tulajdonságok megszerzése („egyenértékű a szakképzettséggel”)

Az egész életen át tartó tanulás egyéni céljai Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek) Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése (pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás)

Melyek a tartalomfejlesztés európai irányai? Alapkészségek / Kulcsképességek Tanárok / oktatók továbbképzése

Feladatok

Mely rétegek képzési igényeire szükséges koncentrálni? 1. A képzés szempontjából hátrányos rétegekére többek között alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) gyenge tanulási képességűek szakképzetlenek fogyatékkal élők Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők 50 év felettiek Hajléktalanok roma származásúak

Mely rétegek képzési igényeire szükséges koncentrálni? 2. A képzéssel szemben magas igényt támasztókra, magasan kvalifikáltak számítástechnikai, nyelvi műveltséggel rendelkezők távtanulást igénylők

Cél: a gazdasági és a képzési szükséglet összhangja! A foglalkoztatás-bővítés szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása Átjárható szakképesítési rendszer („szakmastruktúra”) Rugalmas alap-, át-, és továbbképzési rendszer Képzést ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés Munkaerő-piaci szükségletnek megfelelő szakképzettség megszerzésének támogatása Cél: a gazdasági és a képzési szükséglet összhangja!

Program-rendszerek fejlesztése (foglalkoztatási célnak megfelelően) KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK ALAP-, ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAMOK SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ BETANÍTÓ TOVÁBBKÉPZŐ ISMERET-FELÚJÍTÓ FELZÁRKÓZTATÓ KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ MAGATARTÁS FORMÁLÓ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ

A korszerű programokkal szemben támasztott követelmények Moduláris felépítésű Kompetencia-centrikus képzést nyújt - Biztosítja az előzetes tudás felmérését - Igazodik az előképzettséghez - Figyelembe veszi a tanulási képességet - Tudásszintnek és képességnek megfelelő csoportba sorol - Egyénhez igazodó ütemben és módszerrel képez - Folyamatos (ön)értékelést biztosít Távtanulási változata is van Nyilvános

Köszönöm a figyelmet!