Budapest, A felsőoktatási validációs/elismerési rendszer fejlesztése - konferencia 1 A validáció/ elismerés a magyar felsőoktatásban A fejlesztőmunka eddigi hozadékai és dilemmái – vitafelvezető a délutáni szekciók számára Derényi András Országos Kredittanács Irodája Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tervezés kezdeti dilemmája rövid időkeretben, kevés megszólítható és hozzáértő szakemberrel, egy kevéssé befogadó közeg számára; egy, feltételeit tekintve nem megérett helyzetben és időpontban, egy többszörösen átalakított és így koherenciájában meggyengült projektcél megvalósításához; melyik a célravezetőbb munkamódszer: task force vagy fejlesztő labor?

Fejlesztési célok felsőoktatási validációs/elismerési modell(ek) és eljárás kidolgozása; a hozott tudás elismerésének mint megközelítésnek és a mögötte lévő „filozófiának” az elfogadtatása, az eljárás hazai adaptálása és rendszerszerű működésbe szervezése ; az elismerés nemzetközileg elfogadott alapelveinek elfogadtatása: tisztességes, átlátható és megbízható elismerési eljárás és döntés.

Választott módszer Fejlesztő labormunka szakemberek több szakterületről, több nézőpont érvényesítése a felsőoktatás különböző intézményeiből, pozícióiból és szerepeiből érkező szakemberek a felsőoktatás sokféle szemléletét és érdekkülönbségeit képesek artikulálni; a szakértők a fejlesztés során maguk is jóval felkészültebbé válnak a nem lezárt alternatívák körüljárása sokrétűbb, a döntések megalapozottabbak lehetnek

Szakmai csomópontok Stratégiai irányválasztás Az alkalmazás fókusza Szükséges és hiányzó előfeltételek A bevezetés akadályai Következmények a fejlesztésre További kérdések

Stratégiaiirány-választás a) a jelenlegi gyakorlat szabályozottabbá tétele, többféle modell + módszertani fejlesztő szolgáltatások b) a felsőoktatási intézményeken „kívül” létrehozni egy átfogó szolgáltatást, amely minden felnőtt számára szolgáltat (tudás- validálást és orientációt a választható képzési programok között) b2) felsőoktatási és a felsőoktatáshoz kapcsolódó felnőttképzési képesítések körére jól elérhető szolgáltató intézményhálózat minden felnőtt számára: bármilyen formában megszerzett tudásának azonosítása, mérése, illetve validálása létező felsőfokú képzési programok követelményeivel összevetve

A stratégiai irányok kapcsolata nem ellentétesek egymással nem oltják ki egymást több, egymástól eltérő elemük van megvalósíthatóságuk a rendelkezésre álló feltételek függvényei megvalósíthatóságuk időtávja eltérő

Az alkalmazás fókusza Felvételi, beiskolázási eljárások (advanced admission) Hagyományos hallgatók az alap- és mesterképzésben (vertikális és horizontális mobilitás) Doktori képzés (kutatási, tanítási tapasztalat beszámítása) Továbbképzések, rövid idejű képzések (munkatapasztalat beszámítása) Munka alapú tanulásra, vegyes módszerekre alkalmazására alapozó ‘skill’ fejlesztő programok

Szükséges és hiányzó előfeltételek A tanulásra vonatkozó nézetek átalakulása: az egyén tanulásának módjai; a tanulás szerepe az egyén életútján; élethosszan tanulás; ezeknek elébe menő képzési programok Tanulásorientált technikák: (tanulási eredmények formájában megfogalmazott) referenciák léte képesítés, program, tanulmányi egység szintjén (ezek a felsőoktatásban jelenleg nem állnak rendelkezésre) Időzítés: a „szerves fejlődés útja”: a kompetencia alapú képzési paradigma terjedése  az OKKR kidolgozása  a tanulási eredményekre alapuló képesítési követelmények  tanulási eredményeket lebontó képzési programok  ezekre épülően az elismerési gyakorlat rendszerré szervezése (15 év).

A bevezetés akadályai Az előfeltételek hiányán túl… felsőoktatási képesítések kiadásának monopóliuma intézményi autonómia transzparenciát nem igénylő működési tradíció a tudás forrásaival kapcsolatos érzékenység kívülről érkező igények, javaslatok elutasítására való hajlam erőforrások korlátossága tájékozottság alacsony szintje

Következmények a fejlesztésre kompromisszumos megoldásokra van csak lehetőség jól kidolgozott referenciák nélkül az elismerés nem elválasztható a képző intézménytől ideiglenes áthidaló megoldások keresése az átláthatósági alapelv fókuszba helyeződése: a hozott tudás leírásának erőteljes formalizálására való törekvés figyelés a szektorok illesztésére és lehatárolására

További kérdések A rendszer kiterjedése és alapfeladatai, a funkciók lehatárolása és megosztása a lehetséges szereplők között Mi az eljárás intézményesítésének legésszerűbb módja – tekintetbe véve a funkció befogadására alkalmas (hálózatszerűen működő) intézmények azonosítatlanságát, – a felsőoktatás hiányzó hajlandóságát az eljárás működtetésére? Mi ösztönözhet az átlátható és fair eljárás alapelveinek elfogadására és követésére? Hol lehet ma leginkább aktuális az elismerés bevezetése?