Általános telemedicina - Home Monitoring, Intézetek közti megoldások Dr. Ficzere Andrea

TELEMEDICINA MEGHATÁROZÁSA Az ESKI a következő képen definiálja, mi is a telemedicina: „Olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. A telemedicina: infó-kommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás-, távfelügyeleti eljárás az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében

A telemedicinális eszközök funkcionális csoportosítása Táv-konzílium/szupervízió a diagnózis kialakításba, a kezelés menetébe kommunikációs eszközökön keresztül távoli orvos/szakszemélyzet is be van vonva Táv-manipuláció a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli/végzi az interakciót igénylő vizsgálatot vagy beavatkozást Távdiagnosztika a diagnózis alapját adó vizsgálat végzője és a diagnózis felállítója (a lelet készítője) térben elválik egymástól, de interaktív kapcsolatban vannak Távfelügyelet/tele-monitoring az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő/őt figyelő jelfogók (detektorok) és jeltovábbítók pótolják. Ez a fogadó oldal interaktivitását feltételezi.

A TELEMEDICINA ALAPJAI A telemedicina a térbeli távolságot /és gyakran az időbeli eltérést is/ az orvos – beteg, valamint az orvos – orvos között modern info-kommunikációs eszközök segítségével hidalja át. Új terápiás módszerek, távfelügyeleti rendszerek, diagnosztikus eljárások lefolytatásának lehetősége Ösztönző elemek: információ-technológiai fejlesztések (globalizáció iránya) átalakuló egészségügyi és társadalmi igények Fokozatosan elmosódott a határ a vezeték nélküli távközlés, a számítástechnika, az informatika és a telekommunikáció határterületein, és egy új fogalom alakult ki, melyet közös néven infokommunikációs technológiáknak (angol rövidítéssel: ICT) neveznek.

A TELEMEDICINA ALAPJAI Az egészségügy világszerte nemzetgazdaságilag fontos, stratégiai ágazat Napjaink nagy kihívása az egészségügyi ellátó rendszer gazdaságos fenntartása és használata (költséghatékonyság) Megoldás: a hatékonyság megtartásával, ill. növelésével, de kevesebb pénzből megvalósítható egészségügyi ellátás Egészségügyi kiadások növekedése + az információ-technológiák költségeinek csökkenése = a két terület összefonódása révén megvalósulhat a telemedicina Ma már számos telemedicinális eljárás alkalmazható lenne (pl. telemedicinás videokonferencia), hiszen technológiailag meg vannak hozzá a feltételek - DE akadályok: Ragaszkodás a bevett eljárásokhoz bürokratikus útvesztőn való átvágás nehézségei jogi formulák megfelelő kialakítása finanszírozási nehézségek is. A telemedicinális szolgáltatások ma még nem vehetők igénybe a betegbiztosítás terhére.

A módszer bevezetésével kapcsolatos szempontok Folyamatosan változó igények és lehetőségek a betegellátásban Cél: olyan alkalmazások bevezetése, melyek megfelelnek az egészségügyi szereplők elvárásainak felhasználják az informatika nyújtotta lehetőségeket Telemedicina bevezetéséhez hozzájárult: az egészségügyi informatika és a telekommunikáció együttes alkalmazása az egészségügyben bekövetkezett paradigmaváltás

A változással érintett területek Idősek számának növekedése Betegségek mintázatának, lefutásának változása Krónikus betegségek gyakoribb előfordulása Az ellátás preferenciájának megváltozása – prevenció és rehabilitáció előtérbe kerülése Költséghatékonyság igénye Egészségügyi ellátás terjesztésének igénye a távoli területekre Betegek magatartásának változása Információéhség, aktív közreműködés a gyógyulás folyamatában Szabad orvos-, és egészségügyi ellátó választásának igénye Otthoni betegellátás (home monitoring) igénye IT előretörése a betegellátásban, kutatásban.

HOME MONITORING

Probléma - Megoldás A fő probléma: Megoldás: Előnyök: Egyre nő a krónikus betegségben szenvedők, ill. az idős korosztály tartozó populáció nagyság, az ellátó szakszemélyzet, ill. intézet száma pedig rohamosan csökken Megoldás: Minél gyorsabban és minél szélesebb körben biztosítani a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét Előnyök: időben észlelhető az állapotukban bekövetkező negatív változások ellátásuk sokkal gyorsabb, szakszerűbb, költséghatékonyabb lesz a beteg aktívan részt vesz a saját kezelésében/gondozásában javul a szakszemélyezettel való együttműködés, csökken a morbiditás, ill. mortalitás A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek egy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, melyek a napi rutin munka részei.

A home monitoring rendszer alapelemei A betegnél lévő jeladó szenzorok (vérnyomásmérő, vércukormérő, EKG, spirométer, testsúlymérleg, lépésszámláló, stb.) különböző módon (pl. USB-n, bluetooth-on, wifin, ZigBee, stb.) az adatovábbító egységre küldik az adatokat (mobiltelefon, HUB), melyek gsm-en, vagy interneten keresztül a központi adatbázisba/szerverre továbbítja a beérkező adatokat. A központban egy erre a célra kifejlesztett szoftver kezeli, ill. tárolja az információt. Bizonyos mértékben automatizált értékelésre is képes (előre meghatározott algoritmusok alapján) - eldől, hogy mi a teendő: normális (vagy elfogadható)tartomány - akut teendő nincs a beteggel Kiugró értékek esetén a call-centerben dolgozó személyzet (Sms-ben, e-mailben, vagy telefonon) értesíti a beteget, a hozzátartozót, a beteget kezelő szakorvost, sürgős esetben esetleg direkt módon a mentők riasztására is mód van. A begyűjtött adatok a központi szerveren tárolódnak. A rendszerhez csatlakozó egészségügyi szolgáltatók számára – a beteg előzetes hozzájárulása után – hozzáférhetővé válnak. Előnyt jelent a beteg számára – az elektronikusan, időrendben elhatárolt adatok mindig rendelkezésre állnak visszakereshetők, nem fordulhat elő az adatvesztés

A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők folyamatos kontrollja Fejlettebb országok 12 csatornás EKG készülékek, vérnyomásmérő készülékek, melyek alkalmasak a jeltovábbítása interneten és e-mailen keresztül Kézben tartható (meghatározott algoritmussal rendelkező) EKG készülékek, melyek automatikus adatelemzésre képesek Számos tanulmány: összevetették a klasszikus hypertonia gondozást a home monitoring keretein belül végzett észleléssel Egyértelműen kiderült, hogy a jeladó vérnyomásmérők otthoni alkalmazása legalább olyan hatékony, mint a klasszikus vérnyomásmérők használata, ugyanakkor számos tanulmány lényegesen jobb eredmények eléréséről számolt be az új módszerrel kapcsolatban Olyan készülékek használata, melyek képesek a bypass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására (implantálható cardioverter-defibrillátorok – ICD - 146 ICD beültetésen átesett beteg távoli monitorozása során a betegek 40 %-ánál észleltek ritmuszavart. )

A cukorbetegek monitorozása Kiemelt terület a betegellátásban Régebb óta próbálkoztak a betegek web-alapú oktatásával, ill. az otthoni „video- vizitekkel” (rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás feedback rendszerének kialakítása) Az elmúlt évek fejlesztései kisméretű vércukormérő készülékek, melyek kétirányú audio-video jeltovábbításra alkalmasak non-invazív vércukormérő műszerek, melyek mérete nem nagyobb, mint egy karóra kombinált készülékek, melyek kombinálják a real-time vércukor monitorozás és kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit Számos vizsgálat igazolja, hogy az otthoni betegmonitorozás - különösen call center funkcióval és beteg edukáció programok alkalmazásával -, lényegesen javítja a cukorbetegek állapotát. Csökkent a vércukorszint, normalizálódott a HbA1c szint, ill. ritkultak a szövődmények

A krónikus tüdőbetegek gondozása A egyik legfontosabb terület: a légzésfunkció monitorozása Kezdetben hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek A legújabb készülékek számos légzésfunkciós paraméter (PEF, FVC, FEV1, FEV6, FEF 25-75%, stb.), rögzítésére alkalmasak Már vannak készülékek, melyek az asthmás és COPD-s betegek folyamatos oxigén ellátására, ill. oxigén szint mérésére is képesek

Demens betegek monitorozása I. Időbeli dezorientáltság folyamatos felügyelet Az otthoni monitorozás egyik fontos célja: az időskori önállóság biztosítása a kórházi bennfekvés, ill. a szociális otthoni elhelyezés elkerülése Megoldás: karóra méretű műszer, mely kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobil telefon nyújtotta lehetőségeket Eszközök: Kezdetben pánik gombok - riasztást adtak le a központban Később a készülék passzív szenzorokat –PIR érzékelőket – is tartalmazott- a vészhelyzetet a beteg aktív közreműködése nélkü̈l is jelezték A harmadik generációs rendszerek - mesterséges intelligencia - a beteg hétköznap aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek a beteg állapotára A negyedik generációs rendszerekbe diagnosztikus egységek sorá telepíti a beteg otthonáb

Demens betegek monitorozása II. Új technológiák: Kamerával felszerelt, hanggal irányítható robot (japán) Az általa begyűjtött képanyag mobil telefonon, ill. interneten keresztül jut a központba Információ: a beteg egészségi állapotáról és biztonságáról Miniatűr elektronikus eszközök implantációja (MEMS - Micro Electro-Mechanical Systems) vitális paraméterek (pl. vérnyomás, vércukor, stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba

Telerehabilitáció Egyre nagyobb igény mutatkozik a súlyos betegségen, műtéten átesett betegek telerahabilitációjára. Alkalmazott módszerek: videokonferencia (leggyakoribb) olyan műszereket is alkalmaznak, melyek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotára pl. térdprotézis beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerőt monitorozzák, de mód van a finom mozgások monitorozására is A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja - egy új szoftvercsomag (RESPECT - Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment) (real-time videokonferencia)

A TELEMEDICINA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI JÁRÓ-, ÉS FEKVŐBETEG INTÉZMÉNYEKBEN, ILL. AZ EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSBAN

Az egészségügyi intézetek közötti telekommunikációs kapcsolatok Diagnosztizálás Konzultáció Kezelés/beavatkozás Oktatás Telesebészet – speciális terület az elmúlt években indult fejlődésnek - komoly jövő előtt áll Intézeten belül a súlyos állapotú, folyamatos felügyeletet igénylő betegek monitorozásra

Távkonzultáció, diagnosztika I. Medikai – elsősorban képi – adatok (röntgenfelvételek, fotók, MRI, CT vizsgálatok során előállított képeket) vizsgálata távoli specialista bevonásával, távoli hozzáféréssel „outscourcing” diagnosztika Előnyök: az ellátó intézmény szakmai színvonalának növelése a költségek alacsony szinten tartása Feltételei: digitális technológia, vagy analóg képalkotó eljárások digitális formátumra történő konverziója

Távkonzultáció, diagnosztika II. A távkonzultáció mint kategória további alkategóriákra bontható: Teleradiológia radiológiai diagnosztikai berendezésről (CT, MRI vagy ultrahang) származó adatok továbbítása és távoli kiértékelése Telepathológia hagyományos módon készített képek digitalizált formátumban, vagy elektromikroszkópos patológiai felvételek kiértékelése Teledermatológia speciális fényképezőgépek képek továbbítása videokonferenciás kapcsolat útján két színhely közötti audiovizuális kommunikáció Tele-endoszkópia endoszkopikus berendezésről küldött videofelvételek továbbítása a telemedicina rendszer távoli felhasználóinak Ugyanígy működhet a képtovábbítás a szemészet, fogászat, szájsebészet, ill. számos más orvosszakmai területen is.

PACS rendszerek (Picture Archiving and Communication System) Képi archiváló és kommunikációs technológia A DIACOM (digitális képalkotás és kommunikáció orvosi célú felhasználásra) technológiát alkalmazó PACS rendszerek lehetővé teszik a CT, MR, ultrahang, PET, endoszkópos (ENDO), mammográfiai digitális radiográfia, és a digitális szemvizsgáló készülékek által előállított képi (képek és mozgóképek) anyagok tárolását és távoli hozzáférését. A felhasználók közvetlen kapcsolat nélkül jutnak információhoz PACS rendszerek nem kizárólag telemedicina rendszerek kiszolgálására jöttek létre, de adottságaiknál fogva jelentősen hozzájárulnak a távkonzultáció módszertanának egységesítéséhez.

Távsebészet I. A műtétet végző sebész fizikailag nem tartózkodik a helyszínen, az operációt távolból működtetett műszerek segítségével végzi. Feltételei: a legmodernebb műszaki komponensek a beavatkozáshoz szükséges robotikai eszközök közel valósidejű interakciót lehetővé tevő szélessávú audiovizuális kapcsolat A távsebészeti beavatkozásnál azonnal visszajelzés szükséges Megoldandó problémák: Késleltetés („lag”) a kommunikációs csatorna által továbbított információnak olyan sebességgel kell kiszolgálnia a fogadó felet, hogy a válaszreakció mindig az aktuális állapotra érkezhessen Fizikai visszahatás a műtétet végző fél nem érzékeli azt a megszokott ellenállást a műszer mozgatása közben beépített szervo-motorok működtetésével szimulálják az erőhatásokat 3 dimenziós kép a 3 dimenziós érzékelés hiánya, amely főleg a „mélységérzet” elvesztésében mutatkozik

Távsebészet II. A magas műszaki követelmények miatt a távsebészet csak a 2000-es években kezdett elterjedni, elsősorban a laparoszkópiás műtéti technológiák elérhetőségével. Első dokumentált távsebészeti beavatkozás: 2001 - „Lindbergh operáció” Egy New Yorkban tartózkodó sebész végzett sikeres laparoszkópiás epehólyag műtétet egy Strasbourgban tartózkodó páciensen. A telemedicina ezen formájának fejlődését előmozdítja: a modern hadseregek harctéri sebészeti igényei de profitálnak belőle a rossz infrastruktúrával rendelkező térségek is Ahol a nagy távolságok nem teszik lehetővé a páciens mozgatását a megfelelő sebészeti ellátóhelyre.

Osztályos monitorozás Az intenzív osztályon a betegek állandó felügyeletet igényelnek. A finanszírozás csökkenése - szakemberek jelenlétének kiváltása távmonitorozási formákkal. A kritikus állapotú betegeket őrző monitorok hangjelzés mellett adattovábbításra is alkalmasak gyorsabb és adekvátabb kezelés A rögzített és továbbított adatok azonnal eljutnak (sms, e-mail, ill. pager-ek és távoli betegfigyelők aktivációja, stb.), a nővérekhez/orvosokhoz, ill. beépülnek a beteg kórtörténetébe. A legkorszerűbb műszerek alkalmasak: a különböző vitális paraméterek összehangolt elemzésére automatikus görbe analízisre (csökken a fals riasztás) Olyan orvos által irányított robotok is működnek már, melyek utasításra végigmennek az adott osztályon, s begyűjtik a betegekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat.

Távoktatás A modern telemedicina infrastruktúra lehetőséget ad az ismeretanyagok oktatási célokra való felhasználására. A távoktatást használhatják: az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, stb. a betegedukációban is hasznos lehet Távolról olyan terápiás eljárások bemutatása, melyre az oktatás helyszínén nem, vagy csak korlátozott mértékben lenne lehetőség. Az aktívan dolgozó egészségügyi szakemberek az oktatás helyszínétől távol is folyamatos képzésben részesülhetnek (utazás, vagy munkájuk szüneteltetése nélkül) A távoktatás történhet: integráltan, a telemedicina környezet folyamatába beágyazott megoldásként (integrált távoktatás ábra - 26.dia) általános üzleti telekommunikációs rendszerek alkalmazásával

Integrált távoktatás

Köszönöm a figyelmet!