PEDAGÓGIAI ESZMETÖRTÉNET
FORDULATOK A PEDAGÓGIA ESZMETÖRTÉNETÉBEN
Szókrátész I.e. 470-399
Szókrátész „ Aki tisztában van azzal, hogy mi a jó, jót is fog cselekedni.” Bábáskodás (maieutiké) Irónia
Platón I.e. 428-348
Platón TEST LÉLEK ERÉNY ÁLLAM fej értelem bölcsesség filozófusok mellkas akarat bátorság őrök altest vágy mértékletesség kézművesek
Arisztotelész I.e. 384-322
Arisztotelész Az emberi élet célja a boldogság. Ki az igazán boldog ember? Aki erényes! Erkölcsi erényeket szoktatással: önuralom, bőkezűség, igazságosság, bátorság Szellemi erényeket oktatással: okosság, belátás
HANGSZEREK KITHARA
LYRA
AIOLOSZ - AULOSZ
A RÓMAI BIRODALOM Forrás: Donald Matthew: A középkori Európa atlasza, Helikon Kiadó, Budapest, 1986.
Marcus Fabius Quintilianus I.sz.35-100
Quintilianus I.sz.35-100 „A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon divat (…) nem tartom megengedhetőnek. Először azért, mert lealázó és szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami jogtalanság is.”
KÖZÉPKORI EURÓPA 350 800 1500 1150
Szent Ágoston 354-430
Szent Ágoston Augustinus <=> Pelagius Homo naturalis => homo spiritualis Keresztség felvétele A szülői, nevelői szeretet a gyermek esendő, bűnre hajlamos akaratát megacélozza. Szülői szeretet =>gyakori testi fenyítéssel
Szent Benedek 480-547 529
Gyermekek a kolostorokban Öröklésre nem jogosult fiúk Kiházasíthatatlan lányok Árvák Testileg gyenge, beteg gyermekek Törvénytelen gyermekek Szülői fogadalom
Vittorino da Feltre (1378-1446) Guarino da Verona (1374-1460)
Janus Pannonius (1434-1472)
Rotterdami Erasmus 1469-1536
Komjáthy Benedek fordítása, Krakkó, 1533. Pesti Gábor fordítása, Bécs, 1536. "Próféták által szólt rígen néked az Isten Azkit igirt, ímé vígre megadta Fiát (...) Azki zsidóul és görögül és vigre diákul Szól vala rigen, szól néked az itt magyarul." Sylvester János fordítása, Sárvár-Újsziget, 1541.
Luther Márton 1483-1546
Luther Tudósok => sokoldalú nyelvi képzés: görög, latin, héber Plébánosok => latin grammatika, egyházi zene, dialektika, retorika, poétika Köznép => anyanyelvi írás, olvasás
Johannes Amos Comenius (1592-1670)
John Locke 1632-1704
Jean-Jacques Rousseau 1712-1778
Emil, vagy a nevelésről 1762
Újszerű tézisek az „Emilben” „Szeressétek a gyermekkort!” „Tiszteljétek a gyermekkort és korántse siessetek ítélni róla se kedvezően, se kedvezőtlenül!” „A természet azért alkotta a gyermeket, hogy szeretetben és segítésben legyen része.” „A gyermekkornak megvan a neki megfelelő látás-, gondolkodás- és érzésmódja.” „A természet úgy akarja, hogy a gyermek legyen gyermek, mielőtt felnőtt lenne.”
Hogyan lesz a 17-18. századi elmélkedésekből és gyakorlati neveléstanokból neveléstudomány? TEOLÓGIA FILOZÓFIA A 20. század elejére kibontakozó modern neveléstudomány két alapvető irányzata: Német nyelvterület: klasszikus filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó szellemtudományos irányzat Angolszász pragmatizmus, amely az empirikus kutatások megerősödését eredményezte.
Johann Friedrich Herbart 1776-1841
19. századi nevelési ideál Erkölcsös, fegyelmezett állampolgár, aki egyéni érdekeit, vágyait és érvényesülését képes alárendelni a nemzeti állam érdekeinek. Az állam fő funkciója a nevelés, amely egyben megerősödést és egységet hoz. A felnőtté válás nem pusztán spontán érési folyamat. A felnőtté válás olyan művelődési folyamat, amelyben a felnőtt nevelőnek: AKTÍV, TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS irányító szerepe van. A célt az ifjúság elé állított ESZMÉNYEK és KÖVETELMÉNYEK segítségével érhetjük el. Az oktatás a diákok FEGYELME nélkül elképzelhetetlen. Figyelem, illedelmes magatartás, ‘önként’ tanulás.
Reformmozgalmak Életmód és testkultúra Természet és környezetvédelem Természetgyógyászat Öltözködési reformok Alkoholellenes reformkörök Kertművelő telepek Spiritiszta, okkultista csoportok Reformpedagógiai irányzatok
Maria Montessori 1870-1952 1896. orvosi diploma 1907. Casa dei Bambini 1913. Ferencesrendi Mária Misszionárius Nővérek 1929. Nemzetközi Montessori Szövetség
Gyermeki aktivitás és szabadság A szabadság természetes határa a közérdek Megfelelően berendezett tevékenységi tér Speciális képességfejlesztő eszközök