Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet május 12.

A közoktatás szabályozó rendszere az OKKR nézőpontjából Közoktatási törvény Tankötelezettség A közoktatásban megszerezhető végzettségek: alapfokú és középfokú Háromszintű, lineáris és hierarchikus tartalmi szabályozás Nemzeti alaptanterv  akkreditált kerettantervek  iskolai pedagógiai program és helyi tanterv A közoktatási rendszerben való továbbhaladás összefüggése a megszerezhető végzettségekkel Alapfokú végzettség  intézményi szintű értékelési rendszer (Ktv. 27. § (8) Középfokú végzettség  egységes központi követelmények alapján szerezhető érettségi bizonyítvány (Ktv. 9. § (8)

A közoktatás szakaszai és az OKKR javasolt szintjei Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Az általános műveltséget megszilárdító szakasz Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz 1–2. évfolyam 3–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam 9–10. évfolyam 11–12., (13.) évfolyam OKKR 1. szint OKKR 2. szint OKKR 3. szint OKKR 4. szint

A közoktatási folyamat OKKR szintezésének (lehetséges) forrásai: tudás- és képességstruktúra-leírások Nemzeti alaptanterv : EU- kompetenciák, műveltségterületi követelmények Az akkreditált kerettantervek szerkezeti egységeiből a továbbhaladás feltételei A hazai mérési rendszer eredményeinek kvalitatív leírásai (6. és 8. évfolyamos középiskolai felvételi vizsgák; Országos kompetenciamérés) Döntési pontok, továbbfejlesztési lehetőségek: A nemzetközi mérések eredményeinek kvalitatív leírásai IEA-program: PIRLS, TIMSS; szövegértés, matematika, természettudomány PISA-program (2000–2015): szövegértés, matematika, komplex problémamegoldás, természettudomány Az EU-kompetenciák szintezése

A szintleírások dilemmái A szinteket leíró fogalmak konkretizálása (szükségszerű szelekció, egyes területek alulreprezentáltsága) A szinteket elkülönítő tényezők A szintek deskriptorainak „érvényessége” (például empirikus bizonyíthatósága) A közoktatás „egyensúlytalanságai” (például közismert hiányok: az önismeret, a reflexióra, a saját teljesítmény értékelésére való képesség; az önálló problémamegoldási stratégia; kockázatok felelős mérlegelése)

A közoktatási deskriptorok kulcselemei (példák) TUDÁS A tudás kiterjedtsége A kontextus ismertsége A feladatvégzés eljárásainak összetettsége A feladat/munkavégzésben szükséges, továbbá (irányítással  önállóan) alkalmazható tudás megléte (például tények, fogalmak, összefüggések; eljárásbeli sémák) KÉPESSÉGEK A kulcskompetenciák fejlettsége (anyanyelvi, matematikai) A tudás alkalmazása: kognitív tevékenységek elvégzése egyre összetettebb feladathelyzetekben Tudássémák összekapcsolása, új sémák (kreatív) kialakítása Információszerzés (kritikai gondolkodással) is Saját tanulási/problémamegoldó stratégia; korrekciók elvégzése Döntési képesség

A közoktatási deskriptorok kulcselemei (példák) ATTITŰDÖK Motiváció  elkötelezettség (a minőségi munkavégzés iránt) Társas kompetenciák (kooperativitás) Nyitottság a tudásnövelő tevékenységekre Kritikai gondolkodás Társadalmi (jogi, erkölcsi) normák ismerete, elfogadása alkalmazása Alternatívák, kockázatok értékelése, következmények mérlegelése A folyamatos önképzés igénye AUTONÓMIA és FELELŐSSÉG A feladatvégzés önállósága: irányítás, kontroll igénye  útmutatás  önálló felelősségvállalás  önkontroll, reflektivitás, önreflexió Felelősségvállalás: személyes  a rá bízott, együttműködő csoportért is

Köszönjük a figyelmet!