SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés Tanszék SZERVEZETI MAGATARTÁS III. Salgó-Nemes Károly

Szervezet és egyén működési területei I. Érzékelés Észlelés Személyiség Tanulás Emóció

Érzékelés, észlelés Érzékelés: érzékszervi és agyi folyamat Észlelés: agyi és tudati folyamat

Személyiség I. (Freud személyiség tipológiája) Felettes-én (Szuperego) Döntéshozó, erkölcsi normák kezelője, irányító szerep Én (Ego) Tudati szint, közvetítő mechanizmusok, környezet elemző funkció Ösztön–én (Tudatalatti) Szükséglet kielégítő funkció

Személyiség II. (E. Berne személyiség tipológiája) Szülő én Féltő, nevelő, megelőző magatartás Felnőtt én Elemző, tárgyilagos, mérlegelő, döntéshozó Gyermek én Felszabadult, játékos

Személyiség III. (Argyris ) személyiség skála 16 Nyitottság Intelligencia Érzelmi töltöttség Dominancia Vidámság Lelkiismeret Bátorság Érzékenység Gyanakvás Fantázia Számítás Bűntudat Kísérletező Önállóság Fegyelmezettség Feszültség

Személyiség IV. Kívülről, belülről irányított személyiség Belűről Alkalmazkodás forrásai Mások elvárásai Általános célok Személyes célok életvitel Változó külső befolyás szerint Stabil Kontroll Radar Iránytű Szankció Aggodalom Bűntudat Demográfiai karakter Népesség csökkenés Népesség növekedés

Tanulás I Tanulás eredményeként fejlődnek ki hiedelmek, értékek, attitűdök. Tanulás: akkor jön létre, ha a tapasztalatok eredményeként a magatartás tartós változását tapasztaljuk, de magatartás változás nem csak tanulás eredményeként jöhet létre

Tanulás II. Kasszikus kondicionálás elmélete ( Pavlov) Ingerek segítségével, kialakított viselkedés válaszok amelyek eredeti ingerekhez kapcsolódnak. –Reflexekhez Operáns kondícionálás elmélete (Skinner) Az emberek megtanulnak úgy viselkedni, hogy megkapjanak valamit, amit szeretnének (jutalom), vagy elkerüljenek, valamit, amitől tartanak (büntetés). Önkéntes és tanult elemekből építkező magatartást eredményez. Pozitív megerősítés elmaradásával visszaállhat az eredeti állapot.

Tanulás III. -Társas tanulás, behelyettesítő tanulás: megfigyelés útján keresztül megvalósuló tanulás -Komplex tanulás: „Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz, de a legnehezebb dolog a világon gondolatainkat megvalósítani.” -Változások tanulása: Az aktuális viselkedési formák kiolvasztása Az új viselkedési formák behelyettesítése Az új viselkedési formák vissza fagyasztása

Tanulás IV. -Tudatos-tudattalan tanulás: Az egyidejűleg tudatosan kezelt információk száma 7±2, a többi információ kezelése a rutin kategóriájába tartozik (mozgás sor elemeinek összerendezése) Tudattalan hozzá nem értés (Unconscinus incompetence): Nem csak azt nem tudjuk, hogy hogyan kellene végrehajtani a feladatot, de azt sem tudjuk, hogy ezt nem tudjuk. Tudatos hozzá nem értés (Conscinous incompetence): Tudjuk, hogy mihez értünk és azt is hogy mihez nem! Tudatos hozzáértés (Conscius competence): Ebben a fázisban sajátítjuk el a legtöbb tudást Nem tudatos hozzáértés (Unconscius competence): Összeállnak a részletek tudatosan meghatározzuk az elérni kívánt eredményt rutinszerűen működő magatartásformákra bízzuk miközben a tudatos figyelem más csatornák felé fordítható.

Egyhurkos , kéthurkos tanulás Meghatározó változók Cselekvések Egyhurkos Kéthurkos Következmények Nem megfelelő Megfelelő

Emóció = Érzelem IQ vagy EQ EQ vagy EI Érzelmi Intelligencia vagy Érzelmi Kompetenciák

Az EQ kompetencia modellje Hay/McBer alapján ÉN MÁSOK Én –tudatosság Érzelmi tudatosság Pontos önértékelés Önbizalom Szociális tudatosság Sokszínűség értékelése Szervezeti tudatosság Kliens-központúság Önszabályozás Érzelmi önkontroll Megbízhatóság Lelkiismeretesség Alkalmazkodás Teljesítmény motiváció Innováció és optimizmus Társas készségek Mások fejlesztése Vezetés, Befolyásolás Kommunikáció Változás katalizálása Konfliktuskezelés Együttműködés Csapatszellem CSELEKVÉS TUDATOSSÁG Az EQ: az intelligencia vagy képességek azon fajtája, ami saját vagy mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos 2017.04.08.

A kompetenciák gyakorlat szempontú megközelítései: Látható/Rejtett kompetenciák (jéghegy modell alapján) Kulcs kompetenciák (beilleszkedési feltételrendszer) -Munka kompetenciák: (képességek, készségek, szakismeretek) -Vezetői kompetenciák: (EQ, IQ, motiválás) Személyi kompetenciák: -Társas- és, szociális kompetenciák (tulajdonságok, képességek) -Módszer kompetenciák: (munkastílus, gondolkodás, problémamegoldás) 2017.04.08.

Szervezet és egyén működési területei II. Hiedelmek Értékek Beállítódás

Hiedelmek I. „Ha hiszünk valamiben az olyan mintha igaz is volna.” /Bakacsi/ Cselekvéseink, döntéseink, választásaink mozgató rugói…. meggyőződésekből-tapasztalat, valaki mondta, köztudott „tény”- táplálkoznak, ezeket az útmutató elveket hiedelmeknek nevezzük. A hiedelem olyan összefüggés amit dolgok vagy dolog és tulajdonság között észlelünk. A hiedelmek belső térképet alkotnak: eligazodást, stabilitást, folytonosságot kölcsönöznek a mindennapos viselkedéseinknek, értelmet ad a bennünket körülvevő világnak.

Hiedelmek II. „Csak egy kivételesen széles látókörű, intelligens halban tudatosul az, hogy a környezete nedves” Az axiomatikusan adottként elfogadott hiedelmeket alapvető hiedelmeknek nevezzük. pl.: Az érzékszervek, világról közvetített képének abszolút érvényessége. Nem vagyunk annak tudatában, hogy a meggyőződésünknek van alternatívája, így a hiedelem kívül marad a tudatos tudásunkon. Az alapvető meggyőződéseinkre alapozott hiedelmeket, elsőszintű hiedelmeknek nevezzük. Sztereotípiáról akkor beszélünk, ha meg nem tapasztalt esetekre általános kiterjesztést alkalmazunk. Magasabb szintű hiedelmek azok amelyek tudati elemeket tartalmaznak, de ezek nem alapvető hiedelmek.

Értékek: azon alapvető értékelő megállapítások, preferenciák, amelyek nem szorulnak további magyarázatra Vallott értékek Követett értékek Instrumentális értékek Végső értékek Polgári-instrumentális értékrend Szokás- és hagyományőrző értékrend

Beállítódás (attitűd) Beállítódás: tárgyakról, személyekről, vagy eseményekről alkotott értékelő megállapítások, melyek magukban hordozzák az érzelmi irányultságot is. Az attitűd személyiségjellemző amiből kiderül, hogy a bennünket körülvevő világ dolgaira, kedvezően vagy ellenségesen reagálunk-e. Mindig egy konkrét területre irányul, nem képezheti általánosítás alapját, még akkor sem, ha általános érvényű értékeken nyugszik. Az attitűd gyökereit: gondolati, érzelmi, magatartási összetevők alkotják, megkülönböztetünk: Értelmi (kognitív) összetevőket, és érzelmi (affektív) összetevőket, illetve magatartási összetevőket A munkahelyi attitűdök :1. munkával való megelégedettség, 2. munkával való azonosulás, 3. szervezet iránti elkötelezettség

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Vége Köszönöm a megtisztelő figyelmet!