Első előadás Bevezetés, képességek, személyiség, tanulás

Az előadások a következő témára: "Első előadás Bevezetés, képességek, személyiség, tanulás"— Előadás másolata:

1 Első előadás Bevezetés, képességek, személyiség, tanulás
Szervezeti magatartás I. Kun András 2007. I. félév

2 Kurzusinformációk – oktatók
Tárgyfelelős: Dr. Ujhelyi Mária egy. docens Előadásokat tartják: Kotsis Ágnes PhD hallgató Szilágyi Enikő PhD hallgató Kun András István tudományos segédmunkatárs

3 Kurzusinformációk – tematika
Véglegesítés után a tematika elérhető: Oktatási anyagok között Levelező képzés > Szervezeti magatartás > Segédanyagok Jelszó: szervmag_segedanyag

4 Kurzusinformációk – előadások
Dátum Előadások tervezett témája Előadó Bevezetés; képességek, személyiség, tanulás, észlelés, ítéletalkotás, értékek, attitűd, hiedelmek, egyéni döntéshozatal Kun András István Motivációs elméletek, Kotsis Ágnes Csoportok a szervezetekben, kommunikáció Vezetés (leadership) elméletek Hatalom és szervezeti politika; a szervezetek kialakítását, működését és megváltoztatását befolyásoló tényezők; A szervezetek strukturális jellemzői; kisvállalkozások, lineáris és funkcionális szervezetek; divízionális, és mátrix szervezetek; duális szervezetek, szervezetközi kapcsolatok Szervezeti kultúra, szervezeti változások menedzselése Kiss Marietta

5 Kurzusinformációk – követelmény
Aláíráshoz: Házi dolgozat leadása Kollokviumi jegy: 40% - HD eredménye (megmarad) 60% - vizsga (utolsó eredmény)

6 Jegyzet és tananyag Előadások anyaga (nem csak a vázlat!)
Kötelező irodalom (tematikában): Bakacsi Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Dobák Miklós és munkatársai (1998): Szervezeti formák és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Ujhelyi Mária – Kun András István – Szilágyi Enikő (szerk.) (2007): Feladatgyűjtemény és tantárgyi segédanyag szervezeti magatartás és vezetés-szervezés kurzusokhoz. Megjelenés alatt, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

7 A szervezeti magatartás alapfogalmai

8 A szervezet fogalma Tudatosan koordinált, két, vagy több ember alkotta társadalmi egység, mely viszonylag jól körülírható határokkal, viszonylag folyamatosan működik egy közös cél vagy célok együttesének elérése érdekében

9 Szervezeti magatartás – Organizational behavior (OB)
Tudományterület, mely az egyének, csoportok és struktúrák szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja abból a célból, hogy az ismereteket a szervezet eredményességének növelésére használja. Elemzési egysége: egyén, csoport, szervezeti egység, szervezet, szervezeti populáció

10 Az OB témakörei Motiváció, vezetés, hatalom, kommunikáció, csoportok, tanulás, észlelés- és attitűdfejlesztés, változások, konfliktusok, munkakörtervezés, munkastressz…

11 Szervezetelmélet – Organizational Theory (OT)
Tudományterület, mely a szervezetek felépítését, struktúráját és tervezését tanulmányozza. Magyarázza, hogy hogyan strukturáltak a szervezetek, és javaslatot tesz, hogyan kellene őket kialakítani, hogy javuljon hatékonyságuk és eredményességük

12 OB vs. OT OB mikro-szemlélet, az egyének és csoportok szerepét hangsúlyozza Az egyének teljesítmény változóira koncentrál OT makro-szemlélet, a szervezet egészét, vagy alegységeit vizsgálja A szervezet alkalmazkodó képességére, célja elérésére koncentrál

13 A szervezeti teljesítmény
Függ: Célok (kinek a célja?) Eredményesség: A tevékenységek befejezésére, célok elérésére utal. A helyes dolgok végzését jelenti. Hatékonyság: Az input-output arányra utaló kategória, az erőforrások költségeinek minimalizálására törekvés

14 A szervezeti magatartás modellje
Független változók Egyéni-szintű változók Csoport-szintű változók Szervezeti-szintű változók Függő változók Teljesítmény Hiányzás Fluktuáció Munkával való elégedettség

15 Egyén a szervezetben

16 Az egyéni szintű változók (szempontok?)
Életrajzi jellemzők Képességek Személyiség Egyéni tanulás Észlelés és egyéni döntéshozatal Értékek, hiedelmek, attitűd Motiváció

17 Életrajzi jellemzők Nem Kor Családi állapot Lakóhely Szolgálati idő
Képzettség Stb.

18 Képesség, készség Képesség:
Valamely teljesítményre, tevékenységre való testi és lelki adottság, alkalmasság, mindaz, amit meg tudunk tenni. Készség: Speciális képességfajta. Olyan képesség, melyet gyakorlat útján sajátítunk el.

19 Szellemi és fizikai képességek
Szellemi (Thurstone intelligencia-moduljai): Szóbeli kifejezőkészség Verbális megértés Számolási képesség Vizuális észlelés Térbeli átlátás Emlékezet Következtetési képesség Fizikai: Erőkifejtés Rugalmasság Testi koordináció Egyensúly Állóképesség

20 A képességek eloszlása
A legtöbb képesség a nagy közösségekre nézve normális eloszlást mutat Az egyének képességei és az egyéni képesség-kombinációk között nagy eltérések

21 Szervezeti feladatok Szükséges képességek meghatározása
Képességek mérése Megfelelő képességű alkalmazottak kiválasztása Teljesítmény becslése Teljesítménymérés Képességek fejlesztése

22 Személyiség Jellemző tulajdonságaink viszonylag stabil szerveződése, a tulajdonságok olyan tartós készlete, amely meghatározza egyediségünket és megkülönböztet másoktól. Jelentőssége: „Megfelelő embert a megfelelő helyre.” Interakciók.

23 A személyiség kialakulása
Genetikai adottság (nature) Környezeti hatások (nevelés – nurture) Az észlelt személyiség függ továbbá a szituációtól is.

24 Személyiségelméletek I.
Személyes tulajdonságokra alapozó Hippokratész – melankólikus, kolerikus, szangvinikus, flegmatikus (4 temperamentum) Catell – 16PF (Personality Factors) Argyris – érett személyiség (független, aktív) Eysenck – stabil/labilis és introvertált/extrovertált dimenziók Riesman – kívülről és belülről irányított

25 A 16 személyiségfaktor (Catell)
Zárkózott Konkrét gondolkodó Érzelmes Engedelmes Komoly Törekvő Félénk Keményfejű Nyitott Absztrakt gondolkodó Érzelmileg stabil Uralkodó Vidám Lelkiismeretes Merész Szelíd lelkületű

26 A 16 személyiségfaktor (Catell)
Hiszékeny Gyakorlatias Egyenes Magabiztos Konzervatív Csoport függő Szabadjára engedett Laza Gyanakvó Nagy képzelőtehetségű Agyafúrt Aggódó Kísérletező Önálló Szabályozott Feszült

27 Személyiségelméletek II.
Személyiségszerkezet elméletei S. Freud – Felettes-én (szuperego), Én (ego), Ösztön-én (ID – instinctual drives) E. Berne – Szülő én-állapot, Gyermek én-állapot, Felnőtt én-állapot

28 Az öttényezős modell – The Big Five
EXTRAVERTÁLTSÁG: interperszonális tulajdonságok EGYETÉRTÉS: barátságosság, segítőkészség LELKIISMERETESSÉG, TUDATOSSÁG: megbízhatóság, produktivitás, teljesítmény-motiváltság ÉRZELMI STABILITÁS v. neuroticizmus: stressztűrés, irracionális gondolkodás, érzelmi kitörések stb. NYITOTTSÁG A TAPASZTALATOKRA: újdonság keresése, flexibilisek

29 Tanulás (egyéni szint)
Olyan folyamat, melyben tapasztalataink eredményeként magatartásunk viszonylag tartós változása következik be

30 Tanuláselméletek KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS OPERÁNS KONDICIONÁLÁS
TÁRSAS TANULÁS KOGNITÍV, TUDATOS TANULÁS LEWIN HÁROM LÉPCSŐS VÁLTOZÁS TANULÁS MODELLJE TAPASZTALATI TANULÁS EGY- ÉS KÉTHURKOS TANULÁS

31 Klasszikus (pavlovi) kondícionálás
Kutyakísérlet Eredetileg más ingerekhez tartozó inger-válasz kapcsolatok kialakítása Reflexszerű viselkedést eredményez Feltétlen reflex → feltételes reflex

32 Operáns kondícionálás
Patkánykísérlet, Pavlov Alapja az effektus-törvénye (hatástörvény) Megerősítő tanulás Elkerülő tanulás

33 Társas (behelyettesítő) tanulás
Észlelt és értelmezett következmények Szocializáció Feltételei: Felfigyelni a modellezendő személyre Megfelelő mennyiségű információ Elégséges képességek az utánzáshoz Elvárt jutalom

34 Komplex tanulás Majomkísérletek Gondolati szimuláció, modellezés
Kognitív térképek használata

35 Tudatos-tudattalan tanulás
Rutinszerű cselekvések tanulása Lépései: Tudattalan hozzá nem értés Tudatos hozzá nem értés Tudatos hozzáértés Tudattalan (rutinszerű) hozzáértés

36 Lewin változás-tanulási modellje
Kiolvasztás Változás Befagyasztás

37 Tapasztalati tanulás modell
Cselekvés és tapasztalat Tanultak tesztelése Megfigyelés és reflexió Absztrakció és általánosítás

38 Az argyrisi egy- és kéthurkos tanulás
Meghatározó változók Cselekvések Következmények Egy- hurkos Két- hurkos Megfelelő Nem megfelelő

39 A mai előadás témája Egyén Csoport Szervezet
Észlelés, ítéletalkotás, értékek, attitűd, hiedelmek, egyéni döntéshozatal

40 értelemmel bíró belső képét jelenítjük meg
Észlelés Folyamat, melynek során érzékszervi tapasztalásainkat egységes képpé rendezzük, értelemmel bíró belső képét jelenítjük meg

41 Érzékelés Osztályozás, rendezés Értelmezés Az észlelés folyamata
Az észlelés tárgya A szituáció

42 értékei, hiedelme, attitűdje érzelmei, motivációi
1. Az észlelő múltja, tapasztalata tudása értékei, hiedelme, attitűdje érzelmei, motivációi neveltetése, kulturális háttér öröklött tulajdonságai személyisége

43 újdonság tartalma mérete dinamizmusa ismétlődése kontrasztja
2. Az észlelés tárgya újdonság tartalma mérete dinamizmusa ismétlődése kontrasztja kétértelműsége

44 3. A szituáció fizikai körülmények társadalmi környezet

45 Az észlelést megerősítő tényezők
Megkülönböztethetőség Ha különböző szituációban különbözőképpen viselkedünk Egyöntetűség Ha bárki hasonló helyzetben ugyanúgy viselkedik Következetesség Ha ugyanaz a személy eltérő időben és helyen ugyanúgy viselkedik

46 Az ítéletalkotási tendenciák
Szelektív észlelés Első benyomás Glória, vagy halo-hatás Kivetítés Szereotipizálás Általánosítás Implicit személyiség elmélet

47 Attribúciós (tulajdonítási) elmélet
Választ ad arra, hogy egy megfigyelt magatartásnál a lehetséges magyarázatok közül melyiknek tulajdonítjuk azt. Alapvető attribúciós hiba (mások megítélésénél külső tényezők figyelmen kívül hagyása) Önigazoló torzító hatás (siker: belső ok, kudarc: külső)

48 Hiedelmek Különböző dolgokra vonatkozó gondolataink, elképzeléseink, valamint az azokból levont következtetések Fajtái Alapvető hiedelem Első szintű hiedelem Magasabb szintű hiedelem

49 Vallott-követett értékek Végső értékek – instrumentális értékek
Az értékek Olyan alapvető meggyőződések, amelyek az emberi élet végső céljaira, az életvitel szélesen értelmezett módjára vonatkozó választásainkat tükrözik Fajtái Vallott-követett értékek Végső értékek – instrumentális értékek

50 Attitűd Tárgyakról, személyekről, vagy eseményekről alkotott értékelő megállapítások. Kiderül belőle hozzájuk kapcsolódó érzelmünk irányultsága Összetevői Értelmi (kognitív) Érzelmi (affektív) Magatartási

51 A döntés Alternatívák közötti választás, amelyre valamilyen probléma felmerülése miatt kerül sor

52 A probléma Egy észlelt jelen idejű állapot és egy kívánatosnak észlelt állapot közötti különbség, amennyiben a megoldás nem kézenfekvő  Észlelt jelenség!

53 A döntési folyamat lépései
A döntés szükségességének felismerése A döntési kritériumok meghatározása A döntési kritériumok súlyának meghatározása Alternatívák generálása Az egyes alternatívák döntési kritériumok szerinti kiértékelése A legjobb alternatíva kiválasztása

54 Racionalitás és korlátozott racionalitás
Herbert Simon: létezik olyan modell, ami a valós döntési szituációt jobban leírja  korlátozott feltételek között érvényesülő racionalitás Valós döntési helyzetben: Egyszerűbb (egyszerűsített) világban  maximális megoldás Realisztikusabb világban  (első) kielégítő megoldás keresése

55 Egy konkrét példa Korlátozott racionalitás Probléma Döntés
Csizmavásárlás Kívánatos állapot Jelen idejű állapot

56 Köszönöm a figyelmet! A következő előadás: Motivációs elméletek
Előadó: Kotsis Ágnes