2. Előadás Kötelmi jog - szerződés Üzleti jog II 2. Előadás Kötelmi jog - szerződés

Kötelem. Kötelemfakasztó tényállások. Kötelem és szerződés Kötelmi jog. Kötelem. Kötelemfakasztó tényállások. Kötelem és szerződés

A kötelem relatív szerkezete A kötelem meghatározott személyek közötti vagyoni kapcsolat, jogviszony. A meghatározott személyek egymással szemben tartoznak szolgáltatással, illetve egymással szemben van joguk a másik szolgáltatását követelni. A szolgáltatások általában kölcsönösek és kiegyenlítettek. A kötelem attól relatív, hogy az a kötelem alanyain kívül kívülálló személyeket nem jogosít és nem is kötelez semmire, ellentétben a dologi jogi jogviszony abszolút szerkezetével (utóbbinál ugyanis egy jogosulttal szemben mindenki más kötelezett).

Diszpozivitás a kötelmi jogban A kötelmi jogot szabályozó normák egyaránt tartalmaznak eltérést nem engedő (kógens) és a felek akaratát előtérbe helyező, a jogi szabályozástól eltérést engedő (diszpozitív) elemeket. A diszpozitivitás azonban nem az egész kötelmi jog sajátja, hanem csak a kötelmi jog legtipikusabb részéé a szerződési jogé. A szerződési jog kb. 90%-ban diszpozitív szabályokat tartalmaz.

Diszpozitivitás a szerződési jogban A diszpozitivitás a szerződési jogban úgy érvényesül, hogy a jogalkotó a szerződések megalkotásánál alapvetően a felek akaratát, döntését helyezi előtérbe (magánautonómia elve) akként, hogy a felek a szerződés tartalmát saját érdekeiknek megfelelően, a lehető legszabadabban, állami beavatkozástól mentesen állapíthassák meg, s csak a tartalom felek által meg nem határozott elemeinél játszik kiegészítő szerepet a törvény vonatkozó rendelkezése, kivéve, ha annak alkalmazását a felek szerződésükben kifejezetten kizárták.

A kötelem elemeiről Minden jogviszonynak, így a kötelemnek is van alanya, tárgya (közvetlen és közvetett) és tartalma. Például: Orsi és Béla adásvételi szerződést kötnek egymással, amelynek értelmében Orsi eladja fekete színű „xy” típusú 1 éves mobiltelefonját 5000 ft-ért Bélának. A példában egy adásvételi szerződés fakasztotta kötelem szerepel, amelynek alanyai Orsi mint eladó és Béla mint vevő. A kötelem közvetlen tárgya a mobiltelefon tulajdonjogának átruházása Bélára, illetve az 5000 Ft mint ellenszolgáltatás feletti tulajdonjog átruházása (a közvetett tárgy a jogi értelemben vett „dolog” azaz ezesetben a mobiltelefon).

A kötelem elemei. A példában a kötelem közvetett tárgya az, amire a közvetlen tárgy irányul, azaz a dolog, itt az „xy” típusú 1 éves, fekete mobiltelefon. A kötelem tartalma Orsi és Béla azon jogainak és kötelezettségeinek az összessége, ami ahhoz kell, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás (tehát a közvetlen tárgy) szerződésszerűen teljesüljön: a dolog, illetve a vételár átadása, a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége stb. Összefoglalva: a kötelem elemei: a kötelem meghatározott alanyai, a tárgy, amely mindig „kettős”: a közvetlen tárgy: az a magatartás, vagy szolgáltatás, amit a szerződés céloz, amire létrejött, a közvetett tárgy pedig az a dolog (jog vagy követelés), amire a közvetlen tárgy irányul. A tartalom pedig tulajdonképpen a közvetlen tárgy részletes kibontása alanyi jogok és kötelezettségek formájában.

Mi a helyzet Veronában…? Alanyok … Tárgy … Tartalom… Van szerződés, vagy nincs? Hibás a szerződés valamiben? Mi a helyzet ha igen, mi a helyzet, ha nem? (Mit rejt az 1-2-3 sz. boríték?)

A kötelemfakasztó tényekről általában A kötelmek aszerint, hogy mi hozza őket létre többfélék lehetnek, s némileg eltérő szabályozás is vonatkozik rájuk. Kiemelt szerepe és helye a szabályozásban a legtipikusabb kötelmeknek a szerződéses kötelmeknek van. Kötelmi ált. rész a Ptk.-ban: szerződési ált. rész! (okok)‏ A kötelmeket a következő tények fakaszthatják (hozhatják létre): szerződés ‏ egyoldalú jognyilatkozat jogszabály (…4. sz. boríték) (…5. sz boríték)

További kötelemfakasztó tények bírósági határozat vagy más, hatósági határozat károkozás (jogszerű /jogszabály felhatalmazása alapján megengedett/károkozás, illetve jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel értékpapír (szerződés/egyoldalú jogügylet?) utaló magatartás … mit rejt a 6. sz boríték?

A kötelmi jog szabályozásának rendszere (A kötelmi jog általános, és különös része) A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre. Általános rész Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják. Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli. Különös rész A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.)