Készítette: Kincses László Munkavédelem Készítette: Kincses László

Előzmények Az ókorban is felismerték, hogy a „beszélő szerszám”, a munkavégző ember megbetegedése, sérülése esetén a pótlással kiesett idő és a betanítás időszükséglete visszaesést okoz a termelésben, ami anyagi kárral jár együtt. Már a babiloni, az egyiptomi és a görög kultúrákban leírták a foglalkozási ártalmakat. A középkorban Paracelsus (svájci) és Ramasini (olasz) orvosok lerakták a munkaegészségügy alapjait, leírtak egyes foglalkozásokhoz köthető betegségeket. A mai értelemben vett munkavédelem a gépesítéssel, a gyáriparral jelentkezett. Az első munkavédelmi rendelkezéseket a XIX. század elején Angliában, Svájcban és a többi nyugat-európai államban hozták. Ezek elsősorban a női és a gyermekmunkát, valamint az éjszakai munkavégzést korlátozták. Magyarországon a kiegyezést követően indult meg az ipar fejlődése. Az ún. I. ipartörvény 1872-ben keletkezett a munkavégzés káros következményeinek elhárítása céljából. Pl.: 17.§ Oly üzletek, melyek nagy zajt okoznak, templomok, iskolák, kórházak és oly közé-pületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatnék, meg nem engedhetők.

Kockázati tényezők A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, kockázata 1-3 nagyságrenddel nagyobb, mint más környezeteké. A kockázatok főbb forrásai: a veszélyes anyagok; a veszélyes gépek; a munkakörnyezet lelki és szociális hatásai; a higiénés ellátás hiányosságai valamint a rossz emberi tényezők. A munkavállaló értékét alapvetően három tényező határozza meg: szakmai ismerete, tudása; jártassága, tapasztalata; egészségi állapota. A jelenlegi szabályozás alapja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény.

A sérült egészségi állapot következményei A munkavállaló szempontjából: keresetkiesés (táppénz, a túlmunka-lehetőség elvesztése); nem megtérülő befektetés (pl. megszerzett szakmát többet nem végezhet); egzisztenciális problémák (a munkahely elvesztése, a betegséggel járó költségek); a családot érintő hatások; a személyes élet megnehezülése valamint egyéb további következmények. A munkáltatónál jelentkező hátrányok: kártérítési kötelezettségek; a munkaerő kiesése miatti termeléskiesés; a munkaerő pótlásának, új munkaerő képzésének költségei. Ha a munkáltató áldoz az egészségvédelem és a biztonság magas színvonalának biztosítására, ez tervezhető költségeket jelent, míg a balesetek, egészségkárosodások okozta többletköltségek véletlenszerűen jelentkeznek. Utóbbiak egy kisebb vállalkozás csődjét is okozhatják.

Egy lehetséges költségfa Baleset A kivizsgálás költségei A termeléssel összefüggő költségek A jó hírnév elvesztésének költségei a vezetők munkaideje; belső ill. külső szakértők költségei; büntetések; egyéb költségek. a termeléskiesésből adódó károk; határidőcsúszás (kötbér); a munkaerőpótlás költségei; termelékenység-csökkenés; magasabb biztosítási költségek; vevői ill. partneri bizalomvesztés; a bizalom-visszaállítási kampány költségei; a fokozott ellenőrzés költségei és

A munkabalesetek számának alakulása Magyarországon

A munkavédelmi szabályozás formái Az alkotmány az alapvető jogok és kötelességek között határozza meg a munkavédelmi feladatokat. A munka törvénykönyve a munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg munkavédelmi követelményeket, elsősorban a munkáltató és a munkavállaló kötelességeit és jogait illetően. A munkavédelmi törvény minden szervezett munkavégzést átfog. Egyes rendelkezéseit – az alkotmánnyal összhangban – nemcsak a munkavállalókra, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is kiterjeszti. Kormányrendelet szabályozza a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatok (korábban üzemorvosok) tevékenységét. A munkáltató szabályozási jogosultsága azon alapul, hogy az ő kötelessége a munkavédelmi rendelkezések végrehajtása és a munkavégzés feltételeinek biztosítása. A legfontosabb munkáltatói belső szabályozások: a munkavédelmi szabályzat (nem kötelező); az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének szabályozása; a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározása; a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalói számára tiltott munkakörök meghatározása; a munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálatának szabályozása (gyakoriság, elvégzési mód). A munkavédelmi előírások érvényesülését az állam biztosítja. Elvárás az önkéntes jogkövetés, de sok esetben kényszeríteni kell a munkáltatókat, sőt akár a munkavállalókat is az előírások betartására.

A munkavédelmi törvény (az 1993. évi XCIII. törvény) Feladata, hogy az alkotmányban deklarált lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot biztosítsa a maga eszközrendszerével minden, Magyarországon munkát végző munkavállaló számára. Végső célja az egészségkárosodás és a munkaképesség-csökkenés megelőzése, valamint korszerű, emberközpontú munkahelyek kialakítása. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és -egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy, a munkahigiéné* és a foglalkoztatás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. A munkavédelmi törvény a munkavédelem két nagy területét szabályozza: a munkaegészségügyet és a munkabiztonságot. A két terület követelményeit azonos súllyal kezeli. Az egységes felügyelet és irányítás céljából létrehozta az egységes munkavédelmi hatóságot. *A munkahigiéné a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátásával, felismerésével, értékelésével és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. Tevékenysége során célja a munkát végző személy egészségének megóvása.

A törvény alapelvei A védelem elve (a biztonságos, egészséges munkakörülményekhez való jog kimondása); A tripartizmus elve (az állam, a munkáltató és a munkavállaló feladatai és felelőssége); A munkavállaló által értett nyelv használata (a munkáltató köteles a munkavállalót az általa értett nyelven kioktatni a munkavédelmi előírásokról); A védelem kiterjesztésének elve (a munkavállaló mellett a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a munkáltató szolgáltatásait igénybe vevőknek is nyújtson védelmet); A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve; Az együttműködés elve Az állami szervek A munkáltatók A munkavállalók kötelesek együttműködni a munkáltatókkal, más munkáltatókkal; a munkáltatóval, a munkavállalókkal és a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, más munkavállalókkal, érdekképviseleteikkel valamint a szakértőkkel, a gyártókkal; a munkavégzés hatókörében a mv-i érdekképviseletekkel. a munkavállalókkal; tartózkodókkal, a mv-i érdekképviseletekkel; a mv-i érdekképviseletekkel és a mv-i hatóságokkal. a mv-i hatóságokkal. Az adatok védelmének elve (tiltja a munkavédelmi adatok ellenőrizetlen felhasználását); A szaktevékenység elve (szaktevékenységeket kizárólag szakképzett személy végezhet).

A törvény hatálya Tárgyi hatály: A törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre függetlenül annak szervezeti vagy tulajdoni formájától (vállalati, szövetkezeti, társasági, magán). Személyi hatály: Kiterjed az államra, a munkáltatóra, a munkavállalóra valamint a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre, egyes rendelkezései pedig a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. Területi hatály: Alapvetően magyarországi munkavégzésre terjed ki. Időbeni hatály: A törvény 1994. január 1-jén lépett hatályba, addig kell alkalmazni, amíg egy másik törvény hatályon kívül nem helyezi. A módosító rendelkezéseket a hatályba lépésük időpontjától kell alkalmazni.

Az állam feladatai A munkavédelem irányítása állami feladat: a munkavédelem országos programjának kialakítása; a biztonságos munkavégzés követelményeinek ill. az ezekhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása; a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtése; a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatásban pedig a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretanyag meghatározása; a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapodások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása, működtetése. Az állam hatósági feladatai ezen a téren: hatósági engedélyezés, hatósági nyilvántartás, hatósági ellenőrzés.

A munkáltató kötelezettségei Általános követelmények: a veszélyek elkerülése ill. a nem elkerülhető veszélyek leküzdése azok keletkezési helyén; az emberi tényezők figyelembe vétele a munkahely kialakításánál és a munkaeszközök, a munkafolyamat megválasztásánál; a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; egységes stratégia kialakítása a munkafolyamatokra, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezőkre; a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyénivel szemben; a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása; a kockázatok minőségi, sőt akár mennyiségi értékelése az alkalmazott munkaeszközökre, a veszélyes anyagokra, a munkavállalókat érő terhelésekre és a munkahelyek kialakítására nézve. a munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert a veszélyességi osztály és a munkavállalói létszám függvényében meghatározott időtartamra és képesítési feltételekkel alkalmazni.

A munkáltató köteles továbbá… a munkavállaló részére a biztonságos munkavégzéshez szükséges utasításokat és tájékoztatást a kellő időben megadni; rendszeresen meggyőződni a megfelelő munkakörülmények meglétéről, a munkavédelmi szabályok ismeretéről és betartásáról; a munkavállaló részére az előírásoknak megfelelő munkaeszközöket biztosítani; új technológia bevezetése előtt annak lehetséges egészségi és biztonsági következményeit a munkavállalókkal és a munkavédelmi képviselőkkel megtárgyalni; a munkavédelemmel kapcsolatos bejelentést, rendellenességet haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni és az érintetteket értesíteni; közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani; a baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, és ezeket a hatályos rendelkezések szerint nyilvántartani; az egyéni védőeszközök juttatásának, használatának belső rendjét írásban rögzíteni; a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni; valamennyi munkavállalóra nézve foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatot biztosítani, a dolgozókat erről tájékoztatni; külső szolgálatok elérhetőségét biztosítani (elsősegély, mentők, tűzoltók).

A munkavállaló köteles… biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban és a munkavédelmi előírások betartásával munkát végezni; a tőle elvárható módon meggyőződni munkaeszköze megfelelőségéről, köteles továbbá azt rendeltetésszerűen és a munkáltató utasításai szerint használni; az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni és tisztán tartani; a munkavégzés során olyan ruházatot viselni, amely egészségét, testi épségét nem veszélyezteti; munkaterületén fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani; a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat alkalmazni; az előírt vizsgálatokon részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; balesetét, sérülését, rosszullétét a munka irányítójának, más személyt ért balesetet a sérült munkáját irányító személynek haladéktalanul jelenteni; a munkavégzést megtagadni, ha más személyt közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne.

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától… az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását; veszélyes tevékenységhez a szabályok szerinti védőintézkedések megvalósítását; a szükséges munkavédelmi ismeretek rendelkezésre bocsátását, és betanulásuk biztosítását; a munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, védőeszközök biztosítását. Jogosult továbbá… megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; fellépni a munkavédelmi követelmények megvalósítása érdekében, illetve esetleges munkáltatói mulasztás miatt bejelentést tenni. (Emiatt hátrány nem érheti.)

A munkavégzés személyi feltételei 1. Egészségi alkalmasság: A munkavállaló rendelkezzen az adott munkavégzéshez szükséges élettani adottságokkal. A munkavégzés ne károsítsa a munkavállaló egészségét, testi épségét. A fiatalkorú munkavállaló egészségét, testi épségét és fejlődését károsan ne befolyásolja. A női munkaerő utódaira veszélyt ne jelentsen. A munkavállaló foglalkoztatása más személyek egészségét, épségét ne veszélyeztesse. A munkavállalót az adott munkavégzésre orvosi vizsgálat alapján alkalmasnak minősítették. 2. Szakmai alkalmasság: megfelelő képzettség illetve szakmai ismeret, munkavédelmi ismeret, a szakmai fogások megfelelő alkalmazásának készsége, meghatározott munkakörökben pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges. Azt egészségi, a szakmai és a pályaalkalmasság megállapításán túl az is szükséges, hogy a munkáltató az adott feladattal a munkavállalót megbízza. Ehhez általában elegendő a munkaköri leírás, ám néhány feladat végzésére külön megbízást kell adni.

Munkavédelmi oktatás A munkáltató köteles a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni: munkába álláskor, a munkahely vagy a munkakör megváltoztatásakor, a munkavédelmi körülmények megváltozásakor, munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor és új technológia bevezetésekor. A munkavállalót meg kell ismertetni a veszélyforrásokkal és a védekezés módozataival, az egyéni védőeszközök használatával, a jelző- és riasztóberendezések működésével, a katasztrófa esetén szükséges meneküléssel valamint a veszélyhelyzetből való mentéssel. A menekülést és a mentést időszakonként gyakorolni kell.

Foglalkoztatási feltételek a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges létszám; az egyedül történő munkavégzés tilalma bizonyos területeken; munkairányító kötelező kijelölése az elvégzendő munka összehangolása; a szükséges munkaelemek és a hozzájuk kapcsolódó jelzések ismertetése; ezek pontos alkalmazása valamint a fegyelem megkövetelése miatt.

A munkavégzés tárgyi feltételei A munkáltató köteles biztosítani: megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet; a munka jellegétől függően öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési ill. melegedési lehetőséget; létszámtól függően jelző- és riasztóberendezéseket; a szükséges mozgásteret; veszélyes helyeken a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését; a tárolóhelyeket úgy kialakítani, hogy azok biztosítsák a dolgozók, a környezet és a tárolt anyag védelmét, legyen lehetőség a biztonságos tárolásra, rakodásra, szállításra; a létszámtól és a tevékenységtől függően elegendő mennyiségű tiszta levegőt; a szabadban végzett munka esetén védelmet az időjárás ellen; az ablakok, a szellőzőberendezések biztonságos nyithatóságát, zárhatóságát; magyar nyelvű, illetve más nyelvű dolgozók esetén az általuk értett nyelvű dokumentációt, tiltó, tájékoztató feliratokat.

A munkáltató köteles gondoskodni… a szennyező anyagok, a szennyvíz és a hulladék kezeléséről, a rendről és a tisztaságról; az energia-, a cső- és a közműhálózat üzemeltethetőségéről, kezelhetőségéről, karbantarthatóságáról; a villamos szerelvények biztonságáról; megfelelő természetes és mesterséges világításról; a zaj, a rezgések, a por és az egyéb káros környezeti hatások kizárásáról; az átlátszó felületű ajtók, kapuk stb. kitörés elleni védelméről, a veszély jelzéséről; a biztonsági és az egészségvédelmi jelzések alkalmazásáról, ahol ez indokolt. a gyalogosok számára külön ajtó biztosításáról a gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közelében, ha az áthaladás nem biztonságos; kijáratok, vészkijáratok, menekülési útvonalak kialakításáról és szabadon tartásáról; a közlekedési és az anyagmozgatási útvonalak megjelöléséről.

A munkavédelmi követelmények érvényesülése Csak a jogszabályokkal összhangban lehet munkahelyet, létesítményt, technológiát tervezni; Az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltató pénzben vagy egyéb módon nem válthatja meg, ezen intézkedések helyett a dolgozónak juttatást nem adhat. Munkaeszközt üzembe helyezni csak akkor szabad, ha az az egészséget, a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti, a mv-i követelményeket kielégíti. Egyéni védőeszköz biztosítása meghatározott munkafolyamatok során. (Pl. védőkesztyű, ~sisak, ~lábbeli, testhevederzet.) A munkáltató köteles munkafolyamatonként írásban meghatározni azon munkafolyamatokat, amelyek védőeszköz használatát indokolják, a juttatott eszköz típusát és az eszközökre vonatkozó egyéb előírásokat (tárolás, ellenőrzés, csere stb.). A munkáltató a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, azt a munkahelyről (bizonyos esetek kivételével) nem viheti el.

Vége