M ILYENEK A ROMA GYEREKEK ?

C SECSEMŐKOR - „A BSZOLÚT KISZOLGÁLÁS ” KORSZAKA  A gyerekek minden szükségletét azonnal kielégítik, nem naptár és időbeosztás szerint játszanak vele, etetik, teszik tisztába, számukra a napszakok összemosódnak.  Nincs esély, hogy kialakuljon az a biológiai óra, amely alapja lesz a rendszeres életnek, a tervezésnek, az előrelátásnak.  Úgy nevelik a kicsiket, hogy semmire sem kényszerítik, megvárják míg a gyerek szól, illetve valahogyan jelzi igényeit

„Á LLANDÓ IZGALOM ” KORSZAKA,  A gyerek önállósodik, ki tud menni a házból, állandó külső veszély fenyegeti, és a szülők féltik.  Ezért látjuk a gyerekeket állandóan a szülőkkel

„K ICSINYÍTETT FELNŐTT KOR ”

A ROMA GYEREKEK  Szeretik és élvezik a zenét: az ősi kultúra, mozgás, tánc, zene hagyományainak meglétét jelenti, hiszen ez számukra sokszor kifejezőbb, mint a szóbeli kommunikáció.  Nagy az érzelmi túlfűtöttség, nyitottság, szeretetigény.  Erős a tradíciókhoz való ragaszkodás.  Gyorsan tanulnak, de nem (minden esetben) sikeresen.  Munkakultúrájuk, munkakészségük más, mint a nem roma gyermeké.  Szenvedélyesek.  Több antiszociális vonásuk van.  Kialakult közösségbe nehezen illeszkednek

 Az átlagosnál hamarabb tekintik felnőttnek a családban a gyerekeket, a szülők elvárják a nagyobb gyerekektől a segítséget a családi munkákban és a családfenntartásban (keresőtevékenységben).  A korábbi felnőtté válás része a viszonylag korai érettség.  A kamaszodó gyerekeket az átlagosnál gyakrabban jellemzi védekező, agresszív magatartás. A ROMA GYEREKEK

R OMA GYEREKEK  Nyelvi hátrányokkal érkeznek az iskolába, ez hiányos magyar szókincset jelent.  Körülményeiket hiányos tárgyi kultúra jellemzi.  Hiányoznak a tanulás otthoni (lakás, berendezési tárgyak) és iskolai(tankönyvek, taneszközök) feltételei.  Rossz élet körülmények (gondozatlanság, fertőzések, betegség stb.)

ROMA GYEREKEK  Tanulási motiváltság hiánya (munkaerő-piaci esélyek)  Iskola és szülők együttműködése (a szülők nem járnak be az iskolába, nem tartanak rendszeres kapcsolatot a pedagógusokkal)  Konfliktushelyzet esetén a pedagógusokkal szemben a gyerekeik mellé állnak.  A tanulók az átlagosnál nehezebben alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz és viselkedési formákhoz.

SZOCIALIZÁCIÓS ELTÉRÉSEK  Időfogalom nincs kialakulva (mindent akkor csinál a gyermek amikor akar)  Nincs elkülönülési szorongás (mindenhová magukkal viszik a gyermeket)  Nincs dackorszak (minden kívánságát teljesítik)  Nyelvtanulási stratégia : otthon először cigányul tanul, utána az óvodában magyarul; csak magyarul tanul, hiányos szókincs)

EGYÉB HÁTRÁNYOK:  Szülés előtti, alatti, utáni ártalmak  demokratikus családi nevelés (kevesebb követelménnyel)  a családban elenyésző a könyvek száma,  élénk, még élő babonás hiedelmek,  hagyományokhoz való feltétlen igazodás,  az iskolai és a családi nyelv és fogalomrendszer eltérő

N EM AZ ÍRÁS - OLVASÁSSAL KAPCSOLATOS ELEMEK :  Gyakran összekeveri a jobb és bal oldalt?  Idegen helyen könnyen eltéved?  Összezavarodik, ha nyilvánosság előtt kell beszélnie?  Nehézséget okoz a fejben számolás?  Összekever dátumokat, időpontokat, és elfelejt elmenni találkozókra?  Ha hosszabb, ismeretlen szavakat kell kimondani, megesik, hogy nehéznek találja a hangokat helyes sorrendbe rakni?  A nyomtatványokat bonyolultnak és zavarosnak tartj  Nehéz a szorzótáblát megtanulni?

H ÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK Á LTALÁNOS ISKOLA  Statisztikai adatok: pl. a 2009/2010 tanévben hátrányos helyzetű tanulók száma az általános iskolai rendszerben fő volt.  A hátrányos helyzetű tanulók oktatása az átlagosnál rosszabb tárgyi és személyi feltételek mellett történik.

H ÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK  Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a speciális tanterv szerint tanuló gyermekek 96%-a roma.  Ma a hazai roma gyerekek egyötöde speciális ( értelmi fogyatékosoknak fenntartott oktatási forma) iskolába jár.  Ma a fiatalság teljes korosztályának 70%-a érettségihez jut, míg a roma fiatalok körében 10%- ot sem éri el ez az arány.

F OGYATÉKOSNAK MINŐSÍTETT GYERMEKEK  Az utóbbi évek felmérései szerint, míg az Európai Unióban a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya 2,5-3% körül mozgott, addig ez az arány Magyarországon ennek a kétszer esét is elérte. (fogyatékra szánt normatíva)  Oktatási Minisztérium: „ Utolsó padból” program ( Az egészségügyi tárca, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Belügyminisztérium, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is részt vett. A program részeként módosították a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló minisztériumi rendeletet, amibe bekerült egy új, 5. sz. melléklet: “Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére”.

F OGYATÉKOSNAK MINŐSÍTETT GYERMEKEK  A rendeletmódosítás célja : a fogyatékossá minősítés szabályozása  Az orvosi vizsgálat része : a hallás, a látás, a mozgás, a beszéd, az értelem és a személyiség vizsgálata, az értelmi fogyatékosság, az autizmus – gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített megállapítása.  Fel kell ismernie az orvosnak a pszichés fejlődés zavara következtében a nevelési, tanulási folyamatban kialakuló tartós és súlyos akadályozottságot is.  “Az utolsó padból” programnak része, hogy megkezdték az első és második osztályos, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek felülvizsgálatát is.

I NTEGRÁCIÓ – SZEGREGÁCIÓ ?

A FEJLESZTÉSI PROGRAM  A tanulásban a változatosság mindenképpen alapszempont kell legyen.  A fejlesztési program kialakításakor gyerekeknél főleg játékokra kell építeni, de nagy szerepet kell biztosítani a játékosságnak. A játék élvezetessé teszi a tanulást.

A SIKERES INTEGRÁCIÓ FELTÉTELEI  Tanári attitűdök (szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége).  A tanárok szakmai kompetenciája ( megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez).  Támogató környezet iskolákon belül és kívül (igazgató, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről)  Egyértelmű kormányzati politika (és ennek megfelelő finanszírozási rendszer

P ROGRAMOK A HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE  A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása  Nemzeti Fejlesztési Ügynökség különböző programjai  Kistérségi programok, Integrációs  programfejlesztés, Országos Oktatási integrációs Hálózat szolgáltatásainak fejlesztés  Ösztöndíjak (hátrányos helyzetű diáknak és tanárnak)

K ÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET !!!