Közfoglalkoztatás kettős szerepben Cseres-Gergely Zsombor - Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság szakmai konferenciája, Szirák, 2014. november 28-29.

Miről lesz szó? Költségvetési Tanács számára készült kutatás a munkapiac peremén lévőkről Életkörülmények (Bakó Tamással és Szabó Tiborral): 2011-es HKF alapján Közfoglalkoztatás terjedelme: az NMH teljes körű elemi adatbázisa (FOKA) alapján, 2011-2013 EU-s programok előzetes vizsgálata (Kálmán Judit) A Magyar Szegénységellenes hálózat jelentése a közfoglalkoztatottak hátteréről, helyzetéről és lehetőségeiről Nem reprezentatív adatfelvétel + interjúk, 2013 nyár, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért aktivistáinak részvételével (az interjúkat Farkas Zsombor dolgozta fel) Regionálisan torz, de sok szempontból egybecseng az 1. pont számaival

A peremháztartások életkörülményei 1 HKF-ből a közfoglalkoztatottak nem azonosíthatóak. A munkapiac peremén lévő aktív korúak: Akiknek van állásuk, de bizonytalan és rosszul fizetett Akik alapvetően formális vagy informális alkalmi- és idénymunkákból élnek Valamilyen ellátásban részesülő munkanélküliek Közfoglalkoztatottak Ellátás nélküli munkanélküliek, munkát nem találó pályakezdők, gyermekgondozás után munkát nem találók 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkapiac peremén lévő. Munkapiac peremén lévő háztartások: ahol csak a munkapiac peremén lévő aktív tag van. Közel 1,5 millió ember. Mintegy 1 millió fő él olyan háztartásban, amelynek nincs jellemzően (az év nagyobb részében) foglalkoztatott tagja.

A peremháztartások életkörülményei 2 Háztartások 60%-a súlyosan deprivált (többi háztartás 19%-a) 35-40 % nem tudja rendesen fűteni a lakását 70 % nem jut legalább kétnaponta húshoz, vagy annak megfelelő főételhez Több mint negyedük nem tudja kiváltani saját vagy gyerekeik gyógyszerét Egyáltalán nincsenek tartalékaik, Mintegy felüknek jelentősek a lakhatással kapcsolatos tartozásai Fogyasztásuk terjedelme és szerkezete nem teszi lehetővé munkavégző képességük újratermelését, a gyermekek megfelelő körülmények közötti felnevelését. Jövedelem-újraelosztás Magas arányú, de elsősorban a nyugdíjak és gyermekgondozással kapcsolatos jövedelmek, kedvezmények miatt. Célzottsága nagyon gyenge. A felső 3 decilisbe tartozóknak jutó társadalmi transzferek összege nagyobb, mint az alsó 3 decilisbe tartozóké. A szegényeket célzó juttatások (beleértve a munkanélküli ellátásokat) aránya alacsony. Az ezzel ellentétes közvélekedés csupán mítosz.

Szabályozás-változások 2011-től A beavatkozások kiinduló feltevése: alapvetően munkakínálati oldali beavatkozásra van szükség (az Út a munkához program logikájának folytatása). A munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások csökkentésével, a feltételek szigorításával munkára lehet késztetni, a minimálbérnél kisebb jövedelmet biztosító közfoglalkoz-tatással pedig munkára lehet nevelni a munka nélkül lévőket. 1. A munkanélküliséghez kapcsolódó pénzbeli ellátások Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a rendszeres szociális segély és a (többször változó nevű) foglalkoztatás helyettesítő támogatás jogosultsági feltételei szigorodnak, a folyósítási időtartamok és összegek csökkennek. 2. Közfoglalkoztatás Álláskeresők nyilvántartásából a közfoglalkoztatás idejére kikerülnek Minimálbér alatti közfoglalkoztatási bér, a korábbi nettó érték 78 százaléka. A felajánlott munkalehetőséget iskolai végzettségtől függetlenül el kell fogadni Fizetés nélküli szabadság feltételeinek korlátozása – 1-2 napos alkalmi munkát nem lehet elvállalni

A nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma ellátási formák szerint A változások hatása A nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma ellátási formák szerint ezer fő 2010 2011 2012 2013 Álláskeresési járadékban részesülők 126 111 62 48 Álláskeresési segélyben részesülők 49 9 13 Szociális ellátásban részesülők * 168 182 200 184 Ellátás nélküli álláskeresők 227 241 288 282 Nyilvántartott álláskeresők összesen 583 559 528 * Rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás együtt

Közfoglalkoztatási kiadások A közfoglalkoztatásra fordított kiadások (2009-2012 tény, 2013-2014 előirányzat) 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Kiadás, milliárd Ft 59 101 66 132 154 231 Az előző évi százalékában - 170 65 200 116 150 Aktív támogatások közfog nélkül, md Ft 44 31 27 33 32 EU-s elő és társfinanszírozás, md Ft 41 34 53 62 71 Közfoglalkoztatás/(aktív+EU) 1,2 1,0 1,7 1,6 2,2 2014 eredeti előirányzat 183 milliárd Ft volt, emelés év közben 2015-ös javaslat 270 milliárd

Közfoglalkoztatás terjedelme – mérés Háromféle megközelítés Közfoglalkoztatási epizódok száma az adott időszakban kezdődő, zajló, végződő epizódok szerint Érintettek száma adott időszakban Átlagos állományi létszám NMH az érintettek száma alapján közöl adatokat. Mi állítottunk elő először a 2011-2013 közötti időszakra egységes szerkezetű és teljes körű állományi létszám adatot. A munkapiac peremén MTA KRTK KTI – molnar.gyorgy@krtk.mta.hu

Közfoglalkoztatottak száma A közfoglalkoztatás néhány alapadata az adott évben zajló epizódok szerint 2011 2012 2013 Epizódok száma, ezer db 272 287 451 Érintettek száma, ezer fő 236 234 315 Epizód/érintett 1,15 1,23 1,43 Egy főre jutó átlagos időtartam, hónap 3,8 5,8 5,1 Átlagos állományi létszám, ezer fő 75 113 133 Teljes munkaidejű egyenértékes létszám, ezer fő 54 108 128 Teljes munkaidejű alkalmazás átlagos havi költsége, ezer Ft 102 100 Érintettek száma a 3 év alatt 450 ezer 42% egyszer, 23% kétszer, 18% háromszor, 11% 4-szer

Közfoglalkoztatottak száma, havi Közfoglalkoztatottak havi átlagos állományi létszáma, 2011. január - 2014. május

Változások a munkaidő hosszában A közfoglalkoztatottak állományi létszámának a munkaidő hossza szerinti megoszlása, 2011-2013 havi adatok MTA KRTK KTI – molnar@econ.core.hu

Iskolai végzettség szerinti megoszlás Az állományi létszám iskolai végzettség szerint megoszlása MTA KRTK KTI – molnar@econ.core.hu

Az epizód befejezésének módja A közfoglalkoztatási epizód befejezésének módja szerinti létszámadatok, az epizód kezdetének hónapja szerint MTA KRTK KTI – molnar@econ.core.hu

Kilépési irányok – nyers adatok Kilépési irányok a közfoglalkoztatásból, százalék 2011 4. né. - 2012 3. né 2012 4. né. - 2013 3. né. Nyílt munkapiac 18 13 Közfoglalkoztatás 51 Nem foglalkoztatott 64 36 Összesen 100

EU-s programok GINOP és EFOP tervezett intézkedéseiből a munkapiac peremén lévők foglalkoztatási esélyeihez kapcsolódók áttekintése. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát javítani célzó programok az EFOP-ban elkülönítve jelennek meg. A szerkezet és a tartalom is arra utal, hogy valójában lemondanak az EFOP hatálya alá tartozók nyíltpiaci foglalkoztatásáról. Az anyagi depriváltság egy szintje alatt az életkörülmények javítása nélkül nincs esély a foglalkoztathatóság javítására. Veszély: a munkapiaci szegmentáltság következtében úgy költünk el milliárdokat a foglalkoztathatóság javítására, hogy annak nem lesz tényleges foglalkoztatás növelő hatása. A munkapiac peremén MTA KRTK KTI – molnar.gyorgy@krtk.mta.hu

Milyen történet áll ebből össze? Munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások és közfoglalkoztatás radikális csökkentése.  Az érintett népesség megélhetése súlyos veszélybe kerül. A struktúra fenntartása mellett a helyzeten javítani csak a közfoglalkoztatás erőteljes bővítésével lehetett. A nyílt munkapiacra kilépést támogató hathatós lépések eddig elmaradtak, munkaügyi szervezet leépül. A közfoglalkoztatásra kettős szerep hárul: a nyíltpiaci foglalkoztatás bővítése és a szociális ellátás biztosítása. Ezek ellentétes logikájú szempontok. Következmények: Foglalkoztatást helyettesítő támogatásból nem lehet megélni, a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedési esélyeket. Ösztönzés kilépés helyett újabb közfoglalkoztatás elnyerésére  csapdahelyzet. Közfoglalkoztatás rontja a nyíltpiaci elhelyezkedés esélyeit.

Következmények, folytatás Rohamosan növekvő költségek. Hatékonyabb aktív munkapiaci eszközök és komplex megoldások háttérbe szorulása. Végletesen kettéváló munkapiac, családtagokkal együtt mintegy egymillió ember kizáródásának reális a veszélye. Jelentős növekedési veszteség: a duális munkapiac rögzülése elsősorban a növekedési időszakok hosszát és így a hosszú távú növekedést befolyásolja negatívan. A munkapiac peremén MTA KRTK KTI – molnar.gyorgy@krtk.mta.hu

A csapda működése közelről nézve 1. Életkörülmények – szinte pontosan megfelel a HKF-ben mérteknek A döntő többség a létminimum alatt él, a gyerekesek lényegében mindannyian. Nagyon magas a súlyosan depriváltak aránya Azoknak a helyzete a legrosszabb, ahol nincs rendszeres foglalkoztatott. A nagy többség nem tud legalább kétnaponta húst enni, mintegy a fele rendesen fűteni. Üdülni a gyerekek sem tudnak, váratlan kiadást nem tudnak fedezni. Rezsitartozások magas aránya. Mobiltelefon szinte mindenkinek van (munkavállalás alapfeltétele) Gyerekesek esetébe számítógép, internet kb. a felénél Magas azok aránya, akik nem tudják kiváltani a szükséges gyógyszereket. Gyerekeknek sem. Az egészségromlás közvetlenül kimutatható: szubjektív egészségi állapot

A csapda működése közelről nézve 2. Munkapiaci tapasztalatok A többség áldozatot is vállalna a rendszeres munkáért (lakóhelytől távol, költözés, munkásszálló) A nem bejelentett alkalmi munka szerepe nagyobb, mint a bejelentetté; a nem bejelentett alkalmi munka legnagyobb kockázata nem a lebukás, hanem a kiszolgáltatottság Sokan napi 10-12 órát dolgoznak A többségnek még sosem kínáltak átképzési lehetőséget Nincs jelentős különbség romák és nem romák között Nem csak a világtól elzárt aprófalvak problémájáról van szó

A csapda működése közelről nézve 3. A közfoglalkoztatással kapcsolatos néhány tapasztalat Általános iskolánál magasabb végzettségűek többsége is segédmunkát végez Sokan ugyanazt a munkát végzik közmunkásként kevesebb bérért, mint korábban (önkormányzatoknál) Sokakat akadályoz a közmunka a munkakeresésben Legfontosabb általános problémák: alacsony bér, kiszámíthatatlan szerződéskötés, rövid időre szóló munkaszerződés, bankkártyás kifizetés extra költsége, téli közmunka hiánya (ez azóta megoldódott)

A csapda működése közelről nézve 4. A munkakörülményekkel kapcsolatos problémák Fontossági sorrendben: öltöző, mosdási lehetőség, megfelelő WC hiánya, nem kapnak munkaruhát, nem megfelelőek az étkezés körülményei Nem jellemző, de nem is elhanyagolható a megalázó bánásmód Jellegzetes a problémák halmozódása: vagy sok van, vagy alig, azaz vagy rendben vannak a munkakörülmények, vagy sok szempontból nagyon rosszak  kiszolgáltatottság a helyi önkormányzati viszonyoknak A többség nem jelzi a problémákat. Ritka, hogy a szóvátételnek negatív következménye volt. Helyi vezetés viszonya a közmunkához. Gyökeresen eltérő hatalmi stratégiák. Két szélsőség: törekvés az érintett családok jövedelmének maximalizására versus alávetés, csicskáztatás A termelő közmunka kiszorító hatása  munkahelymegszűnés

A csapda működése közelről nézve 5. Szubjektív tényezők Nagyon elégedetlenek az életükkel A többség úgy gondolja, nem tud tenni élete jobbra fordítása érdekében A közmunkások kevésbé elégedettek életükkel, mint a foglalkoztatottak, de elégedettebbek, mint a munka nélkül lévők  csapdahelyzet "Közmunkáért is meg kell küzdeni" "A bizonytalanság borzasztóan felőrli az embert" vö. Mullainathan – Shafir: Scarcity. A gondolkodás beszűkülése, csökkentő "sávszélesség" Ha a nyíltpiaci munkáért és a közfoglalkoztatásért is küzdeni kell és mindkettőért nem lehet egyszerre, akkor logikus döntés a nagyobb esélyűt választani. A kisebb jövedelem ellenére a hozam várható értéke a közfoglalkoztatásnál a magasabb.

Javaslatok 1. A közfoglalkoztatás nagy volumenű fenntartása mellett erős a politikai elkötelezettség, bár célszerű volna, nincs realitása radikális fordulatnak. De az adott kereteken belül is van tér korrekcióra: Az álláskeresési járulékra jogosult időszak meghosszabbítása a mostani 3-ról 5-6 hónapra. Az álláskeresés erőteljes, hatékony és vonzó támogatása személyre szabott szolgáltatásokkal, emellett az álláskeresési tevékenység számonkérése. A közfoglalkoztatás felajánlása csak ez után. A munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások reálértékének növelése. A közfoglal- koztatás nélküli időszakok megélhetési körülményeinek javítása erősíti a foglalkoz- tathatóságot és gyengíti a közfoglalkoztatás felé terelést. Hosszabb távon a kiadások csökkenését eredményezi.

Javaslatok 2. A közfoglalkoztatáson kívüli aktív munkapiaci eszközök használatának bővítése, a beavatkozások komplexitásának és személyre szabottságának fokozása. Csak összetett, sok oldalról közelítő, a konkrét igényeket és problémákat figyelembe vevő eszköztár alkalmazása vezethet eredményre. Számos konkrét tapasztalat igazolja, hogy az ilyen beavatkozások valóban eredményre vezetnek, a munkapiacról történő kiszorulás megfordítható. Minden aktív eszköz, beleértve a közfoglalkoztatás folyamatos monitoringja mellett azok értékelése a tényellentétes hasonlítást alkalmazó eszköztár alkalmazásával. A munkapiac peremén lévő háztartások helyzetét átfogóan vizsgáló adatfelvételre is szükség van.