Farkas Péter Összefogás a Keresztény értékrend érvényesüléséért XXI. Családkongresszus, 2014. november 13. Máriabesnyő „Semmi sem győzhet csak az igazság, Semmi sem boldogíthat, csak a szeretet. (Szent Ágoston)

Kiindulópontjaink „A család a szeretet civilizációjának központja és szíve, élő evangélium, valódi családegyház.” (XVI. Benedek) „A család szentség, mert olyan szövetség, amelynek modellje a szentháromságos szeretet, mert az emberi szabadság legmagasabb fokának gyakorlását teszi lehetővé, és annak keresésére késztet, ami a szeretett személy java és az élet nagylelkű továbbadásának forrása a házastársak egyesülése révén.” (Rino-Fisichella) „…A csúcspont, amely magába foglalja az Istennel és a felebaráttal való közösség minden szálát: a vasárnapi szentmise, amikor a család az egész egyházzal asztalhoz ül az Úrral. Ő adja önmagát mindanyiunknak, akik a történelemben zarándokolunk a végső találkozás felé, amikor „Krisztus lesz minden mindenben” [Kol 3,11]” (Püspöki szinódus – Záró üzenet – részlet)

Mai helyzetünk Antropológiai válság (erkölcsi relativizmus, liberális szubjektivizmus, egocentrizmus, utilitarizmus, individualizmus) Család leértékelődése a társadalomban (egyneműek párkapcsolata, gender-ideológia, „Most érezd jól magad”, az emberi test tárggyá silányul, individuális önzés.

Házasság fontossága Miért fontos, illetve miért nem fontos a mai fiataloknak a házasság? Spontán válaszok százalékos említési aránya a teljes mintában (N=653) Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 204. oldal

A sikeres párkapcsolat „titka” Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 206. oldal

A sikeres együttélés meghatározói nemek szerint A sikeres együttélés főbb meghatározói férfiak és nők körében (az egyes válaszokat választók százalékos aránya a férfiak/nők almintájában) Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 207. oldal

A gyermekvállalás megítélése Forrás: Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, 219. oldal

A családpolitika lehetőségei

Az új családpolitikai felfogás Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

Az új családpolitika sarokkövei Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk Családtámogatás és segélyezés különválasztása Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

Az új családpolitika alapelvei, céljai: Gazdaságilag aktív családok támogatása A munka és a család összeegyeztetésének segítése Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával A további gyermekvállalás ösztönzése A generációk közötti együttműködés erősítése Családbarát társadalom és közbeszéd segítése Családi életre nevelés az iskolában Családbarát közszolgálati médiumok Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, Védje függetlenségüket és autonómiájukat, Növelje társadalmi megbecsülésüket, Ösztönözze a gyermekvállalást, Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

A keresztény tanítás válaszai

A család: a társadalom életadó alapsejtje. Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója Gazdasági egység Státusz egység (identitást ad) Védelmi gondoskodási egység Szabadidiő egység Nevelési egység Reprodukciós egység Vallási egység

A család: a társadalom életadó alapsejtje II. Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! A keresztény család 4 feladata: Személyek közössége Az élet szolgálata Részesedés a társadalom fejlődésében Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

Erkölcsre és családi életre nevelés

Erkölcsre és családi életre nevelés Alaphelyzet A család nem tudja ellátni gondozó-nevelő feladatát Szükség van az iskola segítségére A család és az iskola is túlterheltek Az állam részmegoldásai (iskolapszichológus, drogkoordinátor, nevelési tanácsadó, családsegítő, stb.)  Megoldás: a család és az iskola együttműködése

A következő tantárgyak esetén a leghangsúlyosabb a családi életre nevelés, amely az alábbi tematikai egységekben jelenik meg:

A tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben - 2012 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Családi életre nevelés és társas kapcsolati kultúra főbb témakörei Önismeret és érzelmi intelligencia Jellem és értékrend Kommunikáció, konfliktuskezelés A család működése, különböző szintjei Családi gazdálkodás Szexualitás Változások kezelése Veszélyek, devianciák

A családi életre nevelés legfontosabb céljai és alapelvei a házasság és a család védelme, erősítése Az egész oktató-nevelő munkát hassa át a családi életre nevelés (pedagógusok, iskolai szakemberek képzése) a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozza meg A köznevelés szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat az ember élete elválaszthatatlan a családtól (boldog életre nevelés-családi életre nevelés)

A történelmi egyházak jegyesoktatás keretében igyekeztek érvényesíteni az egyházi élet sajátos szempontjait a házasságra való felkészítésben. Szervezett, intézményes formában Magyarországon az 1990-es években indult el családi életre nevelés: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete (SACSI) 1990-től. Jelenleg a Főiskolán Családteológiai stúdiumok folynak. A CSÉN-programokat Hortobágyiné Dr. Nagy Ágnes vezetésével Kecskeméten oktatják. Timóteus Társaság (Fiatalok az Élet Küszöbén – FÉK – 1994.) Ketten Együtt Házassági Felkészítő és Tanácsadó Műhely (Prepare/Enrich – 2007.) Magyar Családi Életre Nevelő Munkacsoport megszervezése – 2010. Adventista Teológiai Főiskola Családi Életre Nevelés szakirányú továbbképzése – 2011. Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom – 2011. Népesedési Kerekasztal – 2011. (Utóbbi kettőt az azóta sajnálatosan elhunyt Dr. Kopp Mária professzor asszony indított útjára)

További gyakorlati teendők a párkapcsolati kultúra és a családi életre felkészítés terén  Ösztönözze az EMMI a tanítóképző, tanárképző és bölcsészkarokon a stúdium elindítását. A 40 órás akkreditált képzés átvehető. (Jelenleg a KRE-n, a Debreceni egyetemen, s Gyöngyösön folyik képzés, a szerzők részvételével). Iskolánként legalább két-két pedagógus képzését is ösztönözze az iskolákban a tárca. Esetleg részben átvállalhatná a képzés költségeit. Mivel a 40 órás képzés 40 ezer Ft önköltségű, ennek egy részét támogathatná a tárca. (Nyilván nem a teljes képzést, mert akkor nem lennének érdekeltek a pedagógusok a sikeres végzésben).. Megfontolásra javasoljuk, hogy a NAT által, a helyi tantervben szabadon hagyott 10% kitölthető, szabadon felhasználható óra keretében, minél több helyen oktassák a párkapcsolati kultúrára és családi életre felkészítést. Fontos lenne, hogy minden felsőoktatási intézményben, az általánosan kötelező, szabadon választott tárgyak között oktassák a CSÉN-t.

Összegzésképpen A keresztény házasság mindent felölelő életközösség szerető elfogadásának megvalósító jele, benne valósul meg Isten szerető elfogadása népével és Jézus Krisztus szerető elfogadása egyházával. A házasság hármas áldása: A gyermekáldás (bonum prolis) A hűség áldása (bonum fidei, adiutorii) Az orvosság áldása (bonum remedii) Szent Pál a házasságot egy sorba veszi a többi misztériummal, mert Krisztus Egyháza iránt való szeretetét nem csak jelképez, hanem közvetíti is. A házasság két lényeges tulajdonsága az egység és a felbonthatatlanság. A házasság javai és céljai bár sokfélék, így összegezhetők: A házasfelek javai A gyermekek javai

A II. vatikáni Zsinat tanítása mindkét célt egyformán fontosnak tartja: „A házasság azonban nem csupán az életadásra alapíttatott, hanem a személyek közötti felbonthatatlan szövetség éppúgy igényli, mint a gyermek java, hogy a házastársak kölcsönös szerelme helyes módon jusson kifejezésre, fejlődjön és érlelődjön.” (Gaudium et spes 50.) „A családnak az a küldetése, hogy őrizze, kinyilvánítsa és közölje a szeretetet, amely eleven visszhangja és tükröződése annak a szeretetnek, mellyel Isten az emberi nemet, valamint az Úr Krisztus az ő menyasszonyát az Egyházat szereti” (Familiaris consortio) Boldog II. János Pál a test teológiájának alaptéziseit a következőképpen fogalmazta meg: „A szentség, mint látható jel, az emberrel, mint ‚testtel’ teremtetett, annak ‚látható’ férfi és női mivolta által. Valójában a test és egyedül a test képes láthatóvá tenni a láthatatlant: a szellemit és az istenit. Azért alkottatott, hogy átadja a világ látható valóságának az öröktől fogva Istenben rejlő titkot, és így ennek jelévé váljék.”

Köszönöm a figyelmet!