Korunk antropológiai és kulturális változásainak hatása társadalmunkra

Az előadások a következő témára: "Korunk antropológiai és kulturális változásainak hatása társadalmunkra"— Előadás másolata:

1 Korunk antropológiai és kulturális változásainak hatása társadalmunkra
Farkas Péter Máriabesnyő 2016. november 10.

2 Válság – okok és tényezők
Európa erkölcsi és intellektuális hanyatlása hiányzik az élet folyamatossága iránti alázat és a generációk közötti szolidaritás Anyagiakért való, mindenen túli versengés; általánosult szerzésvágy  ANTROPOLÓGIAI válság

3 Korunk antropológiai- és értékválságának főbb jelenségei
Erkölcsi relativizmus: a természetes erkölcsi törvény és az objektív jó elutasítása Liberális szubjektivizmus: annak állítása, hogy a szabad választás önmagában értékes (a valamitől való szabadság egyoldalú hangsúlyozása, a valamire valóval szemben. Szabadság rend nélkül) Egocentrizmus: önérdekérvényesítés Utilitarizmus és funkcionalizmus: a tevékenység és a közösség hasznosság szerinti értékelése individualizmus

4 A házasságra, családra vonatkozó következményei mindennek
A házastársi élet válsága (válás, együttélés. „alternatív- életközösségek” – azonos neműek párkapcsolata) A család fogalmának „átrendeződése”: nem a társadalom alapsejtje, ágyrajáró egy fedél alatt élők halmaza Gender-ideológia – csak kulturálisan determinált „választható” nem A termékenységi ráta viharos zuhanása: (2,1 helyett 1,2-1,3) a csonka vagy patchwork családban Szociáletikai nevelési krízis: fogyasztói szemléletű család, szeretetteljes légkör nélkül, visszaszoruló apaszereppel

5 A magyar társadalom helyzete
A globalizált és individualista „fejlett” világon belül Magyarország is bajban van. Ennek négy alapvető okát vélelmezzük. 1. nemzet spirituális alapzatának Trianon óta megroppanása. 2. a népesedési potenciál vészjósló hanyatlása. 3. a testi-lelki egészség folyamatos romlását tartjuk. 4. a nemzedékek és egyének társadalmi rétegek közötti szolidaritás leépülése identitás- és lelkiismereti válság enyészik a társadalmi tőke az európai átlagnál kevesebb a gyerek több az alkoholista rövidebb az átlagéletkor rosszabb a közhangulat A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás („szekértábormentalitás”)

6 Ifjúság helyzete fokozódó individualizmus növekvő kulturális szakadás
erőteljes szegmentálódás magányos zárványlét kevesekre posztmodern értékvilág jellemző többséget illetően materiális fogyasztói logika szabadság, de bizonytalanság, cseppfolyós jövő

7 Legfontosabb társadalmi deficitek
demográfiai válság lakosság kirívóan rossz egészségi állapota alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás tartós és nagymértékű szegénység fogyatékos emberek elfogadhatatlan életkörülményei cigányság helyzete életminőségbeli különbségek a város és falu, az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között tartós esélykülönbségek

8 A családot érintő ellentmondások
Gyermekszerető, de gyermektelen társadalomban élünk Csökkenő házasságkötések- egy házasságbarát társadalomban Nagyvonalú, de kevésbé eredményes családtámogatási rendszer Munka és családi kötelezettségek összeegyeztethetetlensége

9 a nyugati világban, korunk kultúrájában a család jelentősége csökken,
A 20. század második felében a család két, ellentétes irányú folyamat részese: a nyugati világban, korunk kultúrájában a család jelentősége csökken, az egyházban viszont növekszik. Lukács László nyomán

10 A család leértékelődése a társadalomban
a/ A családkép átalakul: „pluralista családmodell” A család már nem az élet természetes alapegysége. Az 50 éve kezdődött folyamat 3 szakasza: 1. Hatvanas évektől: Több válás, kevesebb házasságkötés, egyszülős családok. Fogamzásgátló tabletták. A szexualitás függetlenül a házasságtól, a gyermeknemzéstől, a szeretettől. Lukács László nyomán

11 A család leértékelődése a társadalomban
2. Nyolcvanas évektől: Az egyneműek partnerkapcsolata – házasság? Embrió-kísérletek, mesterséges megtermékenyítés, a biogenetika fejlődése. 3. Az ezredfordulótól: gender-ideológia: a nemiség nem genetikai adottság, hanem szabad kulturális szerepvállalás. Lukács László nyomán

12 A család leértékelődése a társadalomban
b/ A családot gyengítő egyéb folyamatok Okok és következmények: 1. Az emberi test tárggyá silányul, személytelen árucikk, divatáru 2. Individualizmus, egyéni érdekérvényesítés 3. Kizárólag a jelen pillanat fontos: „MOST érezd jól magad!” Lukács László nyomán

13 A család helye az egyházban: a kezdetek
XIII. Leó: Arcanum divinae sapientiae (1880) XI. Piusz: Casti connubii (1931) Patriarkális: „a férfi a család fejedelme, az asszony rendelje alá magát”. A házasság: szerződés a férfi és a nő között. Legfőbb célja az utódnemzés. Lukács László nyomán

14 A család helye az egyházban: a kezdetek
A fordulat: II. Vatikáni zsinat ( ) Gaudium et spes konstitúció fejezete a családról. A család teológiájának alapjai: – egyenrangúak partnerkapcsolata – szövetség, Isten kegyelméből – elsődleges célja: szeretetközösség Lelkiségi mozgalmak, családpasztoráció. /patriarkális /szerződés /utódnemzés Lukács László nyomán

15 A család: a társadalom életadó alapsejtje.
Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! A család középkori 7 funkciója Gazdasági egység Státusz egység (identitást ad) Védelmi gondoskodási egység Szabadidiő egység Nevelési egység Reprodukciós egység Vallási egység

16 A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius
Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! A keresztény család 4 feladata: Személyek közössége Az élet szolgálata Részesedés a társadalom fejlődésében Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio) Az ember Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

17 A család az egyház tanításában
A 19. század során a pápáknak szembe kellett néznie az elterjedő liberális eszmékkel. IX. Piusz pápa a Quanta cura enciklikához csatolt Syllabus jegyzékben, a házassággal kapcsolatban elítéli azt a nézetet, miszerint a „házassági és eljegyzési ügyek természetüknél fogva a polgári joghatósághoz tartoznak. XIII. Leó pápa 1880-ban tette közzé a házasságról szóló enciklikáját, melyet kezdő szavai szerint Arcanum Divinae Sapientiae címmel emlegetünk. A pápa tanítása szerint a házasság, főként a keresztények közötti házasság, kizárólag az Egyházra tartozik. Elítéli a polgári házasságot és a válást. Szemben áll a vallástól független, autonóm morál kialakulásával és a nők társadalmi egyenjogúságának előmozdításával. (Ez utóbbit a női hivatás féltése miatt teszi.) Az enciklika alapján a házasság természetes intézmény, de a keresztények számára egyúttal szentség, amelynek lényege az egység és a felbonthatatlanság. A házasság az emberi nem fennmaradásáért létezik, és, hogy a házastársakat boldoggá tegye. A házastársak egymás iránti szeretete egyszerre természetes és természetfölötti (divina caritas).

18 A család az egyház tanításában
1917-ben jelent meg az Egyház törvénykönyve, a Codex Iuris Cononici. A kódex beszél a házasság céljairól: az elsődleges cél az utódok nemzése és felnevelése, a másodlagos cél pedig a rosszra hajló természetük orvoslása. A kódex részletezi a házasság akadályokat, és hangsúlyozza, hogy a jogvédelem mindig a házasság érvényessége mellett szól, az esetleges érvénytelenséget bizonyítani kell. 1930-ban jelent meg XI. Piusz házassággal kapcsolatos enciklikája, Casti Connubii kezdőszavakkal. A pápa tanítása szerint a házasság javai: a gyermek, a hűség (vagyis a házasság egysége) és a szentségi jelleg. Az enciklika kitér az abortusz tilalmára. A hitvesi hűség elleni támadásként foglalja össze a már akkor felbukkanó szabadosságot, valamint a női emancipáció helytelen értelmezését. A szentség elleni támadásként elítéli a polgári házasságot, a válást, valamint a válást elősegítő polgári törvényeket. Veszélyesnek tartja a vegyes házasságot. A keresztény házasság magújításban elsősorban a mély vallásosságra figyelmeztet, utal a kegyelmi vonatkozásokra, de felhívja a figyelmet az Egyház iránti engedelmességre. XII. Piusz pápa nem fogalmazott meg enciklikát, de 1951-es, olasz szülészekhez intézett beszédében leszögezi újonnan, hogy a házasság elsődleges célja az utódok nemzése és felnevelése, a születésszabályozás hagyományos tanításához pedig hozzáfűzi, hogy néha szükség van heroikus magatartásra, de Isten nem parancsol lehetetlent.

19 A II. Vatikáni Zsinat és az utána következő kornak tanítása a házasságról
A zsinat Gaudium et spes kezdetű konstitúciójában már a „bensőséges háztartási élet- és szeretetközösség…a Teremtő műve”, amelyet „Krisztus Urunk bőségesen megáldott,…amely az isteni szeretet forrásából eredt, s Krisztus és egyháza egyesülésének mintájára jött létre.” A nők szerepével kapcsolatban már nem rangkülönbségről, hanem inkább a szerepek (illetve hivatások) különbözőségéről beszél, s azt hangsúlyozza, hogy az anya „otthonának élhessen…, de úgy, hogy az asszon jogos társadalmi felemelkedése is biztosítva legyen.” 1968-ban VI. Pál kiadta a Humanae Vitae kezdetű enciklikáját, mely a születésszabályozás kérdéséről foglalta össze a katolikus álláspontot. A dokumentum hangsúlyozza a házastársi szeretet fontosságát és a szülői felelősséget. A családtervezés megengedett eszközének azonban csak a női ciklus termékeny és terméketlen periódusaihoz való alkalmazkodást tartja megengedhetőnek, a fogamzásgátlást azonban nem.

20 II. János Pál megnyilatkozásai
Az 1981-ben megjelent Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdítás nem új tudományos nézeteket közöl, vagy hagy jóvá, nem új erkölcsi doktrínát ad. Inkább összefoglaló jellegű szintézis, egy évszázad útkeresésének az eredménye. A dokumentum a házasság témájában a teljességre törekszik, nagyon sok problémára, feladatra kitér. Maximálisan figyelembe veszi a kort, amiben élünk. Nem pusztán tanít, hanem lelki olvasmányul is szolgál. A körlevél a mai helyzet bemutatását követően megfogalmazza a házasság teológiáját, azaz Isten tervét a családról és a házasságról, majd rámutat a házassággal kapcsolatos erkölcsi kérdésekre, a keresztény család feladataira, végül a családdal kapcsolatos lelkipásztori feladatokat tárgyalja. II: János Pál pápa az 1990-es években levelek útján fordult a családokhoz és a családtagokhoz. „Kopogtatok az otthonotok ajtaján, mert találkozni szeretnék veletek” – írta. A szentatya 1994-ben, a családok évében levéllel fordult a családokhoz. Szintén ben karácsonyi levelet írt a gyermekeknek ben levelet fogalmazott meg a nőknek, a IV. Pekingi Világkonferenciájuk alkalmából ben pedig levelet írt az öregeknek. Írásaiban vallja: „A család az Egyház útja.” II. János Pál irányításával, 1982-ben tette Vatikán közzé a Charta a család jogairól című dokumentumot. 1992-ben pedig megjelent a Katolikus Egyház Katekizmusa, mely a dogmatikai és erkölcstani tudnivalókat foglalja össze. 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közreadta A boldogabb családokért körlevelet.

21 Ferenc pápa: Evangelii gaudium apostoli buzdítás 2013. november 24.
Ferenc pápa: Mitis Index Dominus vultus bulla április 11. Rendkívüli Püspöki Szinódus jelentése Relatio Synodi

22 Ferenc pápa: Evangelii Gaudium II. fejezet
II. A közösségi elköteleződés válságban 1. A jelen világ néhány kihívása 66. A család – mint minden közösség és társadalmi kapcsolat – mély kulturális válságon megy keresztül. A család esetében a kapcsolatok törékenysége különösen súlyossá válik, mert a társadalom alapvető sejtjéről van szó; a család az a hely, ahol meg lehet tanulni a különbözőségben való együttélést, a másokhoz tartozást, és ahol a szülők átadják a hitet gyermekeiknek. A házasságot egyre inkább csupán az érzelmi elégedettség egyik formájának tekintik, mely tetszés szerint bármi mással helyettesíthető és módosítható. Ezzel szemben a házasság társadalomnak nyújtott szolgálata felülmúlja az érzelmesség és a párra tartozó szükségletek szintjét. Ahogyan a francia püspökök tanítják: a házasság „lényege szerint nem a szerelem mulandó érzéséből születik, hanem a jegyesek vállalt elkötelezettségének mélységéből, akik elfogadják, hogy teljes életközösségre lépnek”.

23 Római Dokumentumok XLVI A Püspöki Szinódus zárójelentése
Ferenc pápának „A család hivatása és küldetése az Egyházban és a mai világban” témakörben (Záróokmány október 4-25.) I. rész I. fejezet: A család és az antropológiai-kulturális környezet 5. Az individualizmus mérhetetlenül megnövekedett, de a családi kötelékek szilárdsága tartja továbbra is életben a világot. 6. A keresztény hit erős és élő valóság. Azonban hat a szekularizáció, a globalizáció és a kereszténységgel ellenséges fanatizmus is. 7. Az identitásvesztés, az elköteleződéstől való félelem, a szexuális szabadosság, s a fogyasztói társadalom miatt csökken a házasságkötések, a gyermekvállalások száma és növekszik a válásoké – antropológiai változás. 8. A mai modern kultúra bár a szabadságnak új tereit nyitotta meg, de a média és a fogyasztói kultúra rombolja a család antropológiai alapját. A genderizmus elszakítja a biológiai identitásból a nemiséget. Férfi és nő nemi identitása megrendül. Így férfi és nő nem gazdagíthatják egymást Isten képmásaként. 9. Társadalmi konfliktusok is fenyegető tényezők: fegyveres konfliktusok, erőforrások kimerülése, elvándorlási folyamatok. A család törékeny, de a szeretet szempontjából mindig növekedhet. A családra ható gazdasági-társadalmi környezet: munkahelyi mobilitás, migráció, katasztrófák, szociális kirekesztés, szegénység, ökológiai válság, illetve a magány és a bizonytalanság. Család – inklúzió és társadalom: a keresztény család egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata a nemzedékek közötti kötelék őrzése a hitnek és az élet alapvető értékeinek átadása érdekében. Különleges gondoskodást igénylő helyzetek és személyek: - özvegy állapot; - utolsó életszakasz és gyász; - nem házas személyek; - elvándorlók, menekültek, üldözöttek; - gyermekek (elhanyagolásuk, szexuális kihasználásuk, utcagyerekek) - nők (kizsákmányolásuk, test elleni erőszak, abortusz, kikényszerített sterilizáció) - férfiak – legyenek jelen a család életében. Szeressék úgy feleségeiket, mint Krisztus egyházát - fiatalok – higgyenek a családok és a házasságok értékeiben

24 Ferenc pápa: Amoris laetitia II. fejezet: A családok valósága
(31-57.) Az antropológiai és kulturális változások az embereket érzelmi és családi életükben a társadalmi struktúrák sokkal kevésbé támogatják. A birtoklás és az élvezet mérhetetlenül individualista kultúrája által keltett feszültségek türelmetlenséget és erőszakot szülnek a családokon belül. A félreértelmezett szabadság miatt félnek a magánytól, de ugyanakkor az elköteleződéstől és a kizárólagosságtól. A Szentatya úgy véli, hogy nem a tekintély erejével és az aktuális bajok szónoki kárhoztatása nem megoldás: alázatosnak és realistának kell lennünk. Nem idealizált és elvont teológiai eszményeket kell adnunk. Neveljük a lelkiismeretet, s ne helyettesítsük – ez a hivatásunk. A házasságot dinamikus növekedési és megvalósulási útként kell bemutatnunk. Hálásnak kell lennünk, hogy a családok nagyobb része becsüli a tartós családi kapcsolatokat és tiszteletet biztosít a másiknak. Sokan nagyra becsülik a kegyelem erejét, melyet a szentségi kiengesztelődésben és az Eucharisztiában tapasztalnak. A maradandó elköteleződés hiánya, a nárcizmus, a helytelenül értelmezett autonómia gátja a tartós kapcsolatoknak. A mai kultúra, a házasságot és családot leértékelő ideológiák hatására növekszik a pusztán együttélés. Tanúságtételekre van szükség, ami megérinti a fiatalokat. Egyszerre hat világunkban a túlnépesedés, míg a fejlett országokban a népességcsökkenés (abortusz negatív hatásai is!). Népesedési válság lesz.

25 Ferenc pápa: Amoris laetitia II. fejezet: A családok valósága
(31-57.) folytatás Hat a szekularizáció, a pornográfia, a test áruvá válása, a helytelen szocializáció. Bizonyos országokban sok gyermek születik házasságon kívül, újraházasodottak családi közegében növekednek gyermekek (mozaik családok, egyszülős családok) . Szörnyű a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a szervezett bűnözés, növekszik az utcagyerekek száma. Drámai és pusztító a migráció a családok szétesésére. Nemzetközi emberkereskedők használják ki a migránsokat. A végletes szegénységben a családok tönkremennek. Gyermekeket prostitúcióra kényszerítenek, dúl a szervkereskedelem. Ugyanakkor elfogadhatatlan a keresztények üldözése a Közel-Keleten. Nagy hendikep sújtja a fogyatékkal élő személyek családjait. A rájuk fordított figyelem a Lélek ereje. Veszély az elmagányosodó öregség. Súlyos fenyegetés az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság. A családok többsége azonban megbecsüli az időseket, szeretettel veszi őket körül és áldásnak tekinti őket. Külön is említ néhány kihívást: a drogfüggőséget, az alkoholizmust, játékfüggőség, a családon belüli (háztartáson belüli) erőszak, többnejűség, apa nélkül felnövő gyermekek. Az élettársi kapcsolat és az azonos neműek párkapcsolata nem tekinthető egyenlőnek a házassággal. Sokat kell még tenni a nők egyenjogúságáért (illetve bizonyos kultúrákban megcsonkítják a nőket, létezik a béranyaság). Vannak a feminizmusnak olyan formái, melyeket nem lehet elfogadni. A genderizmus rombolja a család antropológiai alapját. A biológiai és a társadalmi-kulturális nemiség nem szétválasztható. Mi teremtmények vagyunk. Ne akarjuk helyettesíteni a Teremtőt! Hálát ad a Szentatya, hogy sok család szeretetben és hitben él. A házasság és a család nagy értékei segítik a kreatív, megtartó hitet.

26 Imádság a Szent Családhoz
Jézus, Mária és József, bennetek szemléljük az igaz szeretet ragyogását, nagy bizalommal rátok bízzuk magunkat. Názáreti Szent Család, tedd a mi családjainkat is a közösség helyeivé és az imádság cönákulumaivá, az evangélium hiteles iskoláivá, és kicsiny család-egyházakká. Názáreti Szent Család, a mi családjainkban soha ne kerüljön sor erőszakosságra, elzárkózásra és megoszlásra, és ha valaki megsebesült vagy megbotránkozott, azonnal nyerjen vigasztalást és gyógyulást. Názáreti Szent Család, add, hogy mindannyiunkban tudatosodjék a család szent és sérthetetlen jellege, és Isten terve szerinti szépsége. Jézus, Mária és József! Hallgassatok meg minket, És fogadjátok el könyörgésünket! Ámen.

27 Család – Egyház összegzően
Az egyház egyik legdrágább kincse a család, de talán leginkább veszélyeztetett értéke is. A családegyház: feltáratlan szentségi forrás, amelynek választ kellene kínálnia korunk erkölcsi és antropológiai pusztulására. Ferenc pápa: rendkívüli szinódus a házasság és a család égető kérdéseiről. A család a pasztoráció szíve, kiemelt gondoskodásra szorul – akárcsak a többi lelkipásztor. Lukács László nyomán

28 Köszönöm a figyelmet!