10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 1. rész 32 582 02 Építő- és anyagmozgató gép kezelője Targoncavezető szakmairány 10449-12 Targoncavezetők speciális feladatai 1. rész

1. Csoportosítsa a targoncákat 1. Csoportosítsa a targoncákat! Milyen előnyökkel járnak a különféle targonca típusok? Targoncák csoportosítása: alkalmazás (rendeltetés) szerint, kialakításuk szerint, a vezérlésük (vezetésük) módja szerint, a hajtóenergiájuk szerint, más műszaki jellemzők (pl. teherbírás, emelőmagasság, gumiabroncsok stb.) szerint. Csoportosítás alkalmazás (rendeltetés) szerint: szállítótargoncák (saját - rögzített vagy billenthető - rakfelülettel), vontatótargoncák (pótkocsik, utánfutók vontatására - nincs sem saját rakfelületük, sem emelőszerkezetük), emelőtargoncák és emelőkocsik, különleges rendeltetésű és szerkezeti kialakítású (pl. komissiózó) targoncák

Csoportosítás kialakítás szerint: a teher elhelyezkedése a targonca kerekeihez képest (pl.: homlok villás, oldal villás) a kerekek ill. alátámasztások száma és elhelyezkedése (az alátámasztások száma nem mindig azonos a kerekek számával, mivel gyakran fordul elő ikerkerekes alátámasztás): a három alátámasztásos targoncának jó a manőverező képessége. Az első kerekek általában ellenkező irányban is foroghatnak, a harmadik, a hátsó kerék a hajtott, így a targonca az első híd középpontja körül tud fordulni, a négy alátámasztásos targonca azonos a járműveknél is megszokott kialakítással. a teher mozgatásának lehetőségei, a teher-alátámasztó vagy megfogó elem jellege szerint stb.

Csoportosítás a vezérlés módja szerint: gyalogkíséretű (gyalogvezetésű) targonca, amelyet speciális irányítókarral vezetnek, vezetőállásos targoncát, amelyet az erre a célra kialakított vezetőállásból pedál vagy kar segítségével irányítanak, vezetőüléses targoncát, táv- és programvezérlésű targoncát. Csoportosítás hajtóenergia szerint: belsőégésű motorral hajtott (benzin, dízel vagy gázüzemű) targoncák elektromos targoncák

Csoportosítás egyéb műszaki jellemzők szerint: teherbírás emelőmagasság (pl.: magas emelésű targonca) gumiabroncsok (tömör, levegős, szuper elasztikus) vezető fülke kialakítása (pl.: forgókabinos)

2. Milyen személyi és tárgyi feltételei vannak a targoncákkal történő munkavégzésnek? Milyen kockázatai és veszélyei vannak a targoncás munkakörnek? Gépkezelői munkakör személyi feltételei Építő és anyagmozgató gépet önállóan az a személy kezelhet, aki: 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik a gép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel (OKJ-s bizonyítvány) és a helyváltoztatásra is képes gép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. amennyiben a gép kezelése gépkezelői jogosítványhoz kötött, rendelkezik a megfelelő gépcsoportra érvényes gépkezelői jogosítvánnyal

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Gépkezelői tevékenység kockázatai és veszélyei A fizikai veszélyforrások, a leggyakoribbak: munkaeszközök, szállító-, anyagmozgató eszközök, termékek és anyagok mozgása, stb., szerkezetek stabilitásának megbomlása, alátámasztás elmozdulása, hiánya, billenés, súlypontváltozás, csúszós felületek, úttest, padló, stb., éles, sorjás felületek zaj a közlekedési akadályok, a poros levegő. levegő hőmérséklete

A kockázatok és veszélyek kiszűrése, illetve csökkentése érdekében a munkáltató: különböző rendszabályokat vezet be kollektív védelmet alkalmaz egyéni védelmet alkalmaz  A munkáltató írásban meghatározza: azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során: meghatározza az a kockázatok jellegét és mértékét, az előző pont szerint jár el a tényezők bármelyikének megváltozása esetén, biztosítja: a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő védőeszközt figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a követelményeknek.

3. Ismertesse a targoncavilla kialakítását 3. Ismertesse a targoncavilla kialakítását! Beszéljen a különböző targoncavilla típusokról! Ismertesse a villahosszabbító kialakítását! Hogyan történik a villahosszabbító rögzítése a targoncára? A targonca villák: általában acélból készülnek, a különböző targoncákhoz és feladatokhoz alkalmazkodva eltérő méretben és teherbírással. függőleges és vízszintes szárai mindig derékszöget kell alkossanak. Villa típusok: hagyományos körmös rögzítésű villa (1. ábra) felcsavarozható (2. ábra)

villapozícionálóra való (3. ábra) felhajtható (4. ábra) védőanyaggal bevont (5. ábra) rozsdamentes (6. ábra) mérleggel ellátott (7. ábra) 3. 4. 5. 6. 7.

Villahosszabbítót általában akkor használunk, ha a targoncán lévő villa mérete miatt nem biztosít megfelelően stabil alátámasztást az emelendő tehernek, vagy olyan helyről, illetve olyan helyre kell rakodnunk, amit a normál villával nem lehet elérni. A villahosszabbítók általában acélból készülnek, „U” profilú, vagy zárt szelvényű anyagból.  Fontos tudnivalók: az adott targoncához csak a gyártó által forgalmazott villahosszabbító használható az alap villa hosszának minden esetben el kell érnie a villahosszabbító hosszának legalább 60 %-át

Villák meghibásodásai: Törés: Ritka eset, túlterhelés, anyagfáradás vagy gyártási hiba lehet az oka. A törött villát hegeszteni, javítani tilos! Párban kell cserélni.  Görbülés: Minden esetben túlterhelés az oka Túlterhelni azonban nem csak nagyobb súllyal lehet, hanem ha a megengedett súlyt nem a tövén, hanem a villa hegyén emeljük.  A villa mindig derékszögű kell legyen A „d” méret legyen 707 mm közelében, akkor minden rendben. Figyelem!  Melegítéssel visszahajlítani tilos

Villakopás: A targonca villa leggyakoribb hibája.  Sokan nem tulajdonítanak neki jelentőséget, de szabály van rá: ha a vastagságának a 10 % elkopott, ki kell cserélni! A kopás mértékét mindig a villa tövén a vízszintes rész és a függőleges rész vastagságának összehasonlításával kell végezni. A TARGONCA VILLÁKAT MINDIG PÁRBAN KELL CSERÉLNI!

4. Ismertesse a targoncákra szerelhető adaptereket 4. Ismertesse a targoncákra szerelhető adaptereket! Milyen munkák végezhetők a különböző adapterekkel? Hová történik a különféle adapterek felszerelése a targoncákon? Az adapterek használatának célja: Azonos alapgéppel, megfelelő kiegészítő berendezésekkel (adapterekkel) biztonságosan és gazdaságosan bonyolíthatók rakodási, különféle anyagmozgatási munkák, feladatok. Emelővilla, villahosszabbító Emelővilla: villakocsira akasztható, mechanikusan állítható Villahosszabbító: U-profil vagy zárt szelvény

Villatávolság állító berendezés Oldalmozgató A villakocsira szerelhető, oldalirányban mozgatható szerkezet lehetővé teszi az eredeti emelővillák felhasználását.   Villatávolság állító berendezés A villaágak távolsága hidraulikusan, horizontálisan állítható. Amennyiben szükséges, a villatávolság állító berendezés oldalmozgatóval is kombinálható.  

Szorítóvilla Olyan rakományok felvételére, mozgatására alkalmas, amiket nem lehet alulról megemelni. A speciális emelőkarjának segítségével hordók, papírtekercsek, bálák stb. szállítását teszi lehetővé.   Forgatható szorítóvilla 90 fokkal elforgatható, normál és elfordított állásban rögzíthető emelővillák. Szállításra, általános targoncával végezhető munkákra valamint ládák, bálák megemelésre alkalmas, anélkül, hogy az emelővillákat szorítókarokra kelljen kicserélni.

Bálafogó Az élére állított lemezek lehetővé teszik a papír és textilbálák felemelését, valamint stabil tartást biztosítanak. Az érdes vagy gumírozott szorítókarok a nyomásra érzékeny rakományok felemelésére alkalmasak.   Hordófogó Álló hordók paletta nélküli szállításához ajánlott. A szorítókarok kialakításának köszönhetően egyszerre akár 4 hordó emelhető fel.  

Kőfogó Optimális szállítási feltételeket biztosít kőhalmok mozgatásához, mint pl. tégla, nehéz betonelemek, burkolatkövek emeléséhez.   Forgató berendezés Ideális tartályok kiürítéséhez. A forgató berendezés más kiegészítő berendezésekkel együtt is alkalmazható, pl. szorítóvillával, hordófogóval, bálafogóval stb.  

Tekercsfogó Fekvő papírtekercsek és más henger alakú tárgyak szállításához alkalmazható. A tekercsfogó berendezés egy hidraulikus forgatószerkezetből és egy élre állított szorítórészből áll.   Hordozó rúd, szőnyegtüske Szőnyegtekercsek szállítására alkalmas. Kis átmérője ellenére nagy teherbírással rendelkezik. Szőnyegtüskék 3500 mm hosszúságig elérhetőek.

A munkaszerelékek felszerelése a targoncára Emelődaru, daruhorgony Minden olyan rakomány, teher mozgatásához megfelelő, amiket a villával alulról nem lehet megemelni. A munkaszerelékek felszerelése a targoncára A felszerelésnek mindig az adott gép kézikönyvében (használati útmutatóban) meghatározott módon kell történnie. A munkaszerelék rögzítése történhet: hagyományos módon (csavarokkal, biztosító csapokkal) automatikusan, távvezérelt csatlakozó szerkezettel

Egyéb szabályok: Egy adott targoncára csak az ahhoz rendszeresített adapterek szerelhetők fel. A felszereléskor fokozottan ügyelni kell az adapter megfelelő rögzítésére. Külön működtetést igénylő adapter esetén gondoskodni kell a hidraulikus rendszerhez történő megfelelő csatlakozásról. Ellenőrizni kell, hogy az adapter rendeltetésszerűen működjön, megfelelően hajtsa végre a vezérlési utasításokat.

5. Ki lehet irányító személy az emelési művelet során 5. Ki lehet irányító személy az emelési művelet során? Hogyan kommunikálhat egymással az irányító személy és az emelőgép kezelője? Ismertesse az irányító személy karjelzéseit! Irányító személyt akkor kell alkalmazni, ha a gép kezelője nem, vagy nem megfelelően látja be a munkavégzés területét. Irányító személy csak az erre megfelelően kiképzett személy lehet, például: képzett gépkezelő képzett teherkötöző   Az irányító személy a gép kezelőjével karjelzések, vagy folyamatos kétirányú rádiókapcsolat útján kommunikálhat.

A kézjelek alkalmazásánál a következő követelményeket kell kielégíteni: a kézjelnek pontosnak, egyszerűnek, jól láthatónak, könnyen végrehajthatónak, érthetőnek, más jeltől tisztán megkülönböztethetőnek kell lennie. Mindkét kar egyidejű használata esetén a karokat szimmetrikusan kell mozgatni, a két kar egyidejű használata csak szimmetrikusan történhet, és csak egyetlen jelzést adhat;

a jelet adó személy (a továbbiakban: jelet adó) kéz- vagy kézjelzés útján ad munkafolyamatra vonatkozó utasításokat a jelet fogadó személynek (a továbbiakban: jelet fogadó); a jelet adónak a munkafolyamat egész lefolyását figyelemmel kell tudnia kísérni anélkül, hogy a munkafolyamat őt veszélyeztetné; a jelet adó kizárólagos feladata a munkafolyamatra vonatkozó utasítások megadása és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságának felügyelete lehet; ha az előző pontokban meghatározott feltételek nem teljesíthetőek, további személyt vagy személyeket kell a feladatra biztosítani;

a jelet fogadónak a munkafolyamat végrehajtását meg kell szakítania és új utasítást kérnie, ha a kapott utasítást nem tudja kellő biztonsággal végrehajtani; a jelet adónak a jelet fogadó számára könnyen felismerhetőnek kell lennie, ezért egy vagy több feltűnő ismertetőjelet kell viselnie (pl. kabát, sisak, karszalag, jelzőtárcsa). Az ismertetőjeleknek élénk és lehetőleg azonos színűeknek kell lenniük, és csak a jelet adók használhatják őket.

6. Beszéljen a villamos szabadvezeték környezetében végzett emelés szabályairól! Mekkora védőtávolságokat alkalmazunk a különböző feszültségértékű hálózatoknál? Hogyan biztosíthatók ezen védőtávolságok megtartása? Milyen teendői vannak a gép kezelőjének, ha az erősáramú villamosvezetékbe akadt gép áram alá kerül? Az emelés szabályai villamos szabadvezeték közelében: A munkagép(ek) telepítése, illetve az üzemeltetés megkezdése előtt érdemes kikérni a vezeték kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, a munkavégzés szabályait emelési utasításban szükséges rögzíteni.

Gondoskodni kell a következőkről: a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani, a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag), a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat, ki kell jelölni a jelzőőr tartózkodási helyét. a jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.

Teendők a feszültség alatt lévő szabad vezetékkel való érintkezés esetén: Abban az esetben, ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére, csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni.

7. Milyen teendői vannak a targoncavezetőnek a munka megkezdése előtt a munkaterülettel kapcsolatban? Beszéljen a teher letételének szabályairól! Sorolja fel a tiltott teherlehelyezési helyeket? Munkaterülettel kapcsolatos feladatok munkakezdés előtt:   A gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell: a közlekedési utak állapotát (burkolat minősége, állapota), az utak vonalvezetését (kanyarok, kereszteződések, lejtők, emelkedők, aluljárók), az utak akadálymentességét, az áru lerakó helyek állapotát (burkolat, lejtés, kijelölés), egyéb veszélyt jelentő tényezőket (vezetékek, egyéb munkavégzés a gép munkaterületén belül, gyalogosok, további gépek)

Teherelhelyezés, rakatképzés szabályai A teher elhelyezésénél figyelembe kell venni: a tiltott teher lehelyezési helyek szabadon hagyását, valamint a rakatképzésre vonatkozó szabályokat. A rakatképzés során figyelembe kell venni: Az optimális helykihasználást A raktározási magasságra vonatkozó előírásokat Az anyagok (áruk) mozgatására vonatkozó igények teljesítését A biztonságos (stabil) rakatképzés követelményeit, az eldőlés, leborulás megakadályozását A közlekedési utak szabadon tartását Az anyagok (áruk) sajátosságait, speciális tulajdonságait

Tilos a munkagéppel parkolni illetve bármilyen anyagot tárolni: közlekedési utakon, menekülő folyosókon, tűzvédelmi eszközök megközelítését akadályozó helyen elsősegély-nyújtó helyek megközelítését akadályozó helyen lejtős területeken minden olyan helyen ahol baleseti veszélyt jelent, vagy akadályozza az esetleges mentési munkálatokat.

8. Beszéljen a polcokon, állványokon történő tárolás szabályairól 8. Beszéljen a polcokon, állványokon történő tárolás szabályairól! Milyen rakodástechnológiai szabályokat kell betartani ezeken a tároló helyeken? Milyen műszaki megoldásokkal könnyíthető meg ez a raktározási mód? Az alkalmazható állványos tárolási rendszerek főbb változatai: állványos statikus, (fix állványok, polcok) állványos dinamikus. (pl. gördíthető állványok, gördíthető polcok).   A tároló mezők és a közlekedő utak célszerű elrendezésének alapformái: tömbtárolás, soros tárolás, vegyes tárolás

A teher (áru) helyének kijelölésekor az alábbiakat kell figyelembe venni: előírások vagy elszámoltatási rend szerint az áru együtt kezelhető-e más termékekkel vagy elkülönített áruáramlást igényel, a beszállított áru az értékesítésig milyen munkaműveletek elvégzését igényli és milyen sorrendben, az azonos áruval kapcsolatos különböző tevékenységek vagy a különféle árukkal kapcsolatos azonos tevékenységek térben milyen mértékben vonhatók össze, az áru csomagolási egységének súlya, terjedelme az áru beszállításakor és a belső mozgatáskor (áruáramláskor),

az áru belső mozgatásánál használatos eszközök, és üzemeltetésük technikai feltételei, az áru tárolásával kapcsolatos klimatikus viszonyok, a polcok, állványok mérete és teherbírása Az állványos / polcos tárolást segítő műszaki megoldások:   számítógépes áru nyilvántartási rendszer, automatizált, számítógép vezérlésű targoncák

Az árutárolás egyéb szabályai: Az állványok és a fal között néhány centiméter hézagnak kell lennie, hogy az áruk levegőzhessenek, és a fal esetleges nedvessége ne okozzon károkat. Az állványok magasságát az határozza meg, hogy az árukat kézi erővel vagy gépekkel mozgatják. Ha az árukat kézi erővel mozgatják, akkor 2,5–3 méter magas állvány alkalmazása célszerű, ha targoncával emelik a termékeket, akkor akár 7 -15 méter magas állványokat is használhatnak. Világítótestek és fűtőtestek közvetlen közelében áru nem tárolható, a világító-testektől legalább félméternyi, a fűtőtestektől legalább egyméternyi teret szabadon kell hagyni! Az áruk egy részét a fénytől is óvni kell. A fényérzékeny áruk raktárainak ablakait célszerű kékre festeni, vagy függönnyel, redőnnyel, sötétített fóliával ellátni.

9. Beszéljen a veszélyes anyagok targoncával történő szállításáról 9. Beszéljen a veszélyes anyagok targoncával történő szállításáról! Milyen munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályokat kell betartani az ilyen anyagok szállításakor? Anyag (vegyi anyag ) fogalma: Természetes állapotában előforduló vagy ipari termelő folyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, Veszélyes anyag fogalma: Az az anyag, illetve az a készítmény, amely az emberre, állatra vagy a környezetre veszélyes tulajdonsággal rendelkezik.

Veszélyes anyagok csoportosítása: • robbanó anyagok és készítmények, • oxidáló anyagok és készítmények, • fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények, • tűzveszélyes anyagok és készítmények, • kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények, • nagyon mérgező anyagok és készítmények, • mérgező anyagok és készítmények, • ártalmas anyagok és készítmények • maró (korrozív) anyagok és készítmények, • irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, • túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények, • karcinogén (daganatkeltő) anyagok és készítmények, • mutagén (genetikai károsodást okozó) anyagok és készítmények, • reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények, • környezetre veszélyes anyagok és készítmények,

A veszélyes árut tartalmazó küldeménydaraboknak (darabáru) egyedileg azonosíthatónak kell lenniük a feliratok és a veszély jelképek alapján.

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) Az ADR áruosztályai: 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak 2 osztály Gázok 3 osztály Gyúlékony folyadékok 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2 osztály Szerves peroxidok 6.1 osztály Mérgező anyagok 6.2 osztály Fertőző anyagok 7 osztály Radioaktív anyagok 8 osztály Maró anyagok 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

Veszélyes anyagok tárolása A veszélyes anyagokat általában más anyagoktól elkülönítve kell tárolni. Sok esetben a különböző tulajdonságú veszélyes anyagokat egymástól is elkülönítve kell tárolni. Erre vonatkozóan adnak iránymutatást a rajtuk elhelyezett feliratok, jelképek, illetve az ADR hatálya alá tartozó anyagok esetében a veszélyességi bárcák.

Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések A nem veszélyes anyagoknál megszokott védőfelszerelések mellett egyéb védőfelszerelések többnyire csak akkor szükségesek, ha a veszélyes anyag a csomagolás sérülése vagy balesett miatt szabadba jut. Ekkor az adott anyagnak megfelelő eszközök használata szükséges. Jellemző védőeszközök: védőszemüveg védőruha csizma kesztyű gázálarc

10. Hogyan történhet személyek emelése targoncával 10. Hogyan történhet személyek emelése targoncával? Milyen követelmények vonatkoznak ez esetben a gépre? Használható-e saját készítésű személyemelő kosár erre a célra? Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a személyemelésre? Személyemelő kosarak használati feltételei: Személyeket emelni kizárólag az erre a célra szolgáló személytartóban szabad. Személyemelésre ideiglenesen felhasználni csak olyan gépet (targoncát) szabad, amely érvényes munkavédelmi minősítéssel rendelkezik. A targonca és a személytartó rendelkezzen megfelelő tartalmú és mélységű dokumentációval. A személytartóból legyen lehetőség vészleállításra. Amennyiben megoldható, az összes mozgás legyen a személytartóból vezényelhető. Az energiaforrás kiesése esetén a személytartó bármely pozícióból biztonsággal alaphelyzetbe hozható legyen.

Ahol ez műszakilag nem oldható meg, ott biztosítani kell személyi önmentő (leereszkedő) készüléket. Személyemelős üzemmódban az egyes mozgások sebessége nem haladhatja meg a 0,5 m/s értéket. Ez indokolt esetben max. 30 %-kal túlléphető. Személyemelő kosár kialakítása, rögzítése A személytartó a teljes mozgási tartományban vízszintes helyzetben legyen Legyen vészleállító gomb az összes mozgás bénítására Kialakítása akadályozza meg a személyek kizuhanását Alapterülete csak emelés esetén 0,8 m2/fő, személytartóból történő munkavégzés esetén 1 m2/fő kell legyen

A padlózatnak szilárdnak és csúszásmentesnek kell lennie A rögzítésnek véletlen kilazulástól mentes, biztonsági kialakításúnak kell lennie Az ajtóval rendelkező személytartó ajtaja befelé nyíló és mechanikus zárszerkezettel ellátott legyen Indokolt esetben teljes oldalráccsal és védőtetővel kell rendelkeznie A kezelőszervek véletlen bekapcsolás elleni védelemmel kell rendelkezzenek A be- és kiszállás veszélymentes és kényelmes legyen A kiálló éleket, sarkokat fekete-sárga sávozással kell ellátni Legyen elegendő és biztonságos hely a szerszámok és berendezések részére

Kötelező figyelmeztető táblák: Szállítható személyek száma ….fő Védősisak viselése kötelező! Megengedett teherbírás ….kg Megengedett üzemi szélsebesség max. 40 km/h A kezelési, mentési, önmentési utasítás tartós kivitelben legyen kifüggesztve. Legyen elhelyezhető egy kézi szélsebesség mérő készülék. Kapaszkodó személyek kézvédelme érdekében legyen a korláton belül 5 cm távolságra körbefutó, kellő merevségű csőkeret.

Gyártó adattáblája a következő adatokkal: Gyártó megnevezése Típusszám Gyártási szám Emelhető személyek száma Hasznos teherbírás Önsúly Megengedett üzemi szélsebesség Megengedett vízszintes kézi erő Gyártási év

Személyemelés targoncával A targonca 0,5 m-nél magasabbra emelt személytartóval nem haladhat, a személyszállítás tilos A targonca rendelkezzen olyan reteszeléssel, hogy a személytartót csak az emelőállvány hátradöntött helyzetében, a targonca haladásának letiltása mellett lehessen mozgatni A targoncával csak menethelyzetbe leengedett, üres személytartóval, az emelőállvány hátradöntött helyzetében lehessen közlekedni A személytartó leszerelése után a targonca legyen visszaállítható normál üzemre A személytartó rendelkezzen egy védőívvel, amely mennyezetbe ütközés esetén véd a fejsérülésektől, valamint az emelőállvány felőli oldalon a védőívig nyúló zárt burkolattal

A személytartóval üzemelő targonca egyik kerekének defektje esetén sem veszítheti el állékonyságát a maximális emelési magasságban sem A targoncára szerelt személytartó illetéktelen használatát megfelelő műszaki megoldással kell meggátolni Személyemelés szabályai Személyemelést végezni csak az erre a célra kialakított személytartóval szabad A személytartót a be- és kiszállás idejére a lehető legalacsonyabb helyzetbe kell állítani A személytartót a be- és kiszállás alatt mozgatni tilos A személytartóban személyt szállítani tilos A személytartót lehetőleg lökésmentesen, legfeljebb 0,5 m/s sebességgel kell mozgatni Szükség esetén irányító személyt kell kijelölni

Személyemelésnél alkalmazott védőeszközök Védősisak Egyéb, az adott munkavégzéshez előírt eszközök

11. Beszéljen a teher targoncával történő szállításának szabályairól 11. Beszéljen a teher targoncával történő szállításának szabályairól! Ismertesse a helyes szállítási pozíciót targoncák esetén! Hogyan mozgatjuk a terhet lejtőn és emelkedőn? A teher helyes szállítása Emelővillás targoncával történő rakodás biztonsági szabályai: Ha a vezető nem tartózkodik a targoncán, a teher megfogó szerkezetnek teljesen leeresztett állapotban kell lennie. Felemelt villa, illetve emelőszerkezet alatt járni vagy alatta tartózkodni tilos, függetlenül attól, hagy a targonca terhelve van-e vagy sem, Emelőtargoncákat csak a terhelhetőségi és terhelési diagramjuknak megfelelően szabad terhelni. Ügyelni kell a tehertartó szerkezet rögzítésére és a teher súlypontjának központi elhelyezésére.

Emelőtargoncával szállítani vagy terheletlenül haladni csak a tehertartó szerkezet szállítási helyzetében és magasságában szabad. Az emelőszerkezet előre- és hátrabuktatását terhelt állapotban a legnagyobb elővigyázattal kell végezni. A felemelt teher teljes mértékű előrebillenését még kis sebességgel is kerülni kell. Homlokvillás emelőtargonca terhelt állapotban lejtőn lefelé csak hátramenetben haladhat. Csak biztonságosan elhelyezett terhet szabad a targoncával kezelni. A teher rakodásakor és szállítása alkalmával be kell tartani a vonatkozó óvórendszabályokat. Rakodáskor biztosítani kell a villák szabad teher alá állását és kihúzását.

Ha terhet rakományról kell levenni, a műveleteket fordított sorrendben kell végrehajtani. Emelőszerkezettel tolatni, vontatni és dönteni tilos!

12. Beszéljen az emelőgépnaplóról 12. Beszéljen az emelőgépnaplóról! Ki jogosult bejegyzéseket tenni az emelőgépnaplóba? Milyen bejegyzések kerülhetnek ezen dokumentációba? Emelőgép-napló vezetése Az emelőgép-napló a gép kötelező tartozéka. Célja, hogy a gép teljes működését dokumentálja Minden kezelőnek kötelessége azt értelemszerűen vezetni. A gép kezelőjének az alábbi esetekben kell a naplóba bejegyzést tennie: a napi munkakezdést megelőző ellenőrzést követően, munka közbeni meghibásodás esetén, a napi munka befejezését követően

Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal a gép munkakezdés előtti ellenőrzése során vagy munkavégzés közben, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, a gépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek megszüntetése után helyezheti üzembe. A gépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyeznie.

Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését.   Az emelőgép-naplóba bejegyzést tehet: a gép kezelője a gép javítását végző személy vagy szerviz a gép bevizsgálását végző személy

2014. 04.28. 3661 A gép üzemképes Gipsz Jakab 2014. 04.28. 3662 Bal oldali emelőoszlop hidraulika munkahengernél erős olajfolyás Gipsz Jakab 2014. 04.28. Szerviz Pál 2014. 04.28. 3662 Bal oldali emelőoszlop hidraulika munkahengernél tömítő gyűrű cserélve. A gép üzemképes. Szerviz Pál 2014. 04.28. Gipsz Jakab 2014. 04.28. 3664 A gép üzemképes Gipsz Jakab

13. Ismertesse a targoncákon műszak megkezdése előtt a gépkezelő által elvégzendő teendőket! Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gép kezelőjének a műszakos vizsgálatot követően? Műszakonkénti vizsgálat tárgya, menete Műszak előtt elvégzendő műveletek: A targonca szerkezeti elemei és berendezései külső átvizsgálása, deformálásokra, repedésekre és törésekre nézve. A hidraulikus berendezés, hidroszervo kormánymű. hajtótengely, folyadékhajtómű, hidraulikus fék és akkumulátor szivárgó pontjainak ellenőrzése. Forgattyúsház olajszintjének ellenőrzése Hűtővíz mennyiségének ellenőrzése a hűtőben és az üzemanyag mennyiségének ellenőrzése. Az abroncsok az abroncsnyomás és a rögzítő elemek ellenőrzése.

Az indítókapcsoló, a piros és zöld jelzőlámpák a műszerfalon, a jelzőkürt és a féklámpák ellenőrzése. Az ellenőrző műszerek adatainak járó motorral történő vizsgálata. Álló helyzetben az emelő berendezés működésének többszöri emeléssel, leengedéssel és döntéssel történő vizsgálata. A kormányzás, vezérlés és fékezés vizsgálata menet közben. Alváz és burkolatok, az alváz deformációja, elhúzódása, torzulása, korróziója, védőburkolatok megléte, állapota, biztonsági szín jelzése. Futómű, kerekek felerősítése kerékabroncsok állapota. Fékszerkezet, fékfolyadék

Kormányszerkezet, kezelőszervek, működtető karok működésének irányhűsége. Emelőberendezés, hidraulikus rendszer olajszintje, teherfelvevő szerkezetek. Villamos berendezés, akkumulátor, csatlakozó vezetékek, saruk, töltő csatlakozás állapota, érintkezők. Motor és tartozékai, gyári előírás szerint (hűtővíz, kenőolaj) Akkumulátor, feltöltöttség és állapot. Műszerek, működés, állapot. Egyéb védő és kiegészítő berendezések

Rövid ideig tartó működtetéssel kell ellenőrizni: Fékszerkezet: Üzemi- és rögzítő fék működőképessége Kormányszerkezet, kezelőszervek: működőképessége, működtető karok működésének irányhűsége, a kezelőkarok önműködő visszatérése semleges helyzetbe, a fokozatváltó- és irányítókar vagy nyomógombos vezérlés kivételével. Emelő berendezés: Emelőszerkezet működése Villamos berendezés: hang és fényjelző berendezések működőképessége.   Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni.

Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendellenességek megszüntetése után helyezheti üzembe. A gépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyeznie. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni a gép hatókörzetében tartózkodókat, ha van a gépen hangjelző készülék. Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését.

Biztonsági berendezésekre vonatkozó előírások, teendők A gép biztonsági berendezéseinek üzemképesnek kell lenniük. Meghibásodásukat haladéktalanul jelenteni kell a munkáltatónak és be kell jegyezni az emelőgép naplóba. A meghibásodott biztonsági berendezés javítására, cseréjére haladéktalanul intézkedni kell.

14. Ismertesse a targoncák hidraulikus rendszerében alkalmazott biztonsági berendezéseket és azok működését! Mi a teendő, ha a biztonsági elemek meghibásodását észleli a gépkezelő? Milyen bejegyzés kerül ebben az esetben az emelőgép-naplóba? Hidraulikus és pneumatikus rendszer biztonsági elemei Vezérlőtömb: A terhelésszabályozott rendszerhez tartozó vezérlőegység kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy több különböző terhelésű munkahenger egyidejű működtetésekor: ki kell választani a mindenkori legnagyobb nyomást, biztosítani kell, hogy eltérő nyomással működő munkahengerek esetében is azok a munkagép kezelője által kívánt (a munkafolyamatnak megfelelő) sebességgel működjenek, nyomásváltozáskor pedig a sebességek változatlanul maradjanak,

a szivattyú maximális folyadékszállítását meghaladó folyadékigénynél is változatlan maradjon a munkahengerek sebessége közti arány (pl. a legnagyobb terhelésű henger ne álljon le), illetve egyes kiemelt fogyasztók sebessége az elégtelen folyadékszállítás ellenére se csökkenjen. Érzékelők: Folyamatos visszajelzést adnak a rendszer állapotáról, ezen belül: a rendszer különböző pontjain kialakult nyomásról, a folyadék áramlási sebességéről, a kiemelt pontokon átáramló folyadék mennyiségéről, a rendszer különböző pontjain uralkodó hőmérsékleti viszonyokról.

Biztonsági szelepek: megakadályozzák a rendszerben a túlnyomás létrejöttét, az igényeknek megfelelően lezárják a folyadékáramlás útját, bizonyos helyeken megakadályozzák a folyadék visszaáramlását Végállás határolók: megakadályozzák, hogy az egyes mozgó szerkezeti egységek végállása esetén a rendszer megpróbálja tovább mozgatni azokat (pl.: teljesen felemelt emelővilla)

2014. 04.28. 3661 A gép üzemképes Gipsz Jakab 2014. 04.28. 3662 A gép az emelőoszlop döntését nem hajtja végre. Valószínűleg a vezérlőtömb meghibásodott. Gipsz Jakab 2014. 04.28. Szerviz Pál 2014. 04.28. 3662 Hidraulika vezérlőtömb cserélve. A gép üzemképes. Szerviz Pál 2014. 04.28. Gipsz Jakab 2014. 04.28. 3664 A gép üzemképes Gipsz Jakab

15. Ismertesse a targoncáknál használt folyadékokat 15. Ismertesse a targoncáknál használt folyadékokat! Hogyan történik a folyadékszintek ellenőrzése? A targoncáknál használt folyadékok: kenőanyagok (motorolaj, hajtómű olaj) hűtőfolyadék hidraulika olaj akkumulátor elektrolit (savas vagy lúgos) ablakmosó folyadék (esetleges) Gépkezelő teendői a hűtő-, kenő- és hidraulikus rendszerrel kapcsolatban A rendszerek tömítettségének ellenőrzése A folyadékszintek ellenőrzése, szükség szerinti utántöltése Üzem közben a folyadékszintek és a hőmérséklet figyelemmel kísérése a műszerek segítségével

16. Ismertesse az akkumulátor fajtákat 16. Ismertesse az akkumulátor fajtákat! Beszéljen a savas akkumulátorok felépítéséről! Milyen jellemző értékei vannak az akkumulátoroknak? Hogyan történik a töltés folyamata? Milyen karbantartási teendői vannak a gépkezelőnek az akkumulátorokkal kapcsolatban! Áramellátási módok ismertetése Az áramellátás történhet: Külső áramforrásból Belső (vagy saját) áramforrásból  A munkagépek esetében az áramellátás belső áramforrásból, akkumulátorokból történik. Elektromos áram tárolása Gyakorlati lehetőség csak az egyenáram tárolására van. Az elektromos árammal működő munkagépek is egyenárammal üzemelnek A munkagépek esetében az elektromos áram tárolása akkumulátorokban történik.

Akkumulátor működése, kezelése az akkumulátor energiatároló berendezés, töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át, vegyi energia formájában huzamosabb ideig tárolni tudja, majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza. az akkumulátor közvetlenül csak egyenfeszültség tárolására, szolgáltatására alkalmas. Savas akkumulátor a gépkocsikban, munkagépeken ún. savas ólom-akkumulátorokat alkalmaznak, névleges cellafeszültsége 2V. az általánosan használt 12 V-os akkumulátor 6 darab, sorosan kapcsolt cellát tartalmaz.

Lúgos akkumulátor A legismertebbek a nikkel-kadmium, a nikkel-vas és a cink-ezüst akkumulátorok, de léteznek egyéb elektróda rendszerű akkumulátorok is. a lúgos cellák feszültsége 1,2 V, kisebb, mint az ólomakkumulátoroké, ezért egy adott feszültségű akkumulátorhoz több sorba kapcsolt cellára van szükség. a12 V-os akkumulátor feszültség eléréséhez 10 cellát kell sorba kapcsolni.

Akkumulátor kezelése Akkumulátor ház épségének ellenőrzése Csatlakozások ellenőrzése Folyadékszint ellenőrzése, szükség szerinti utántöltése ioncserélt vízzel Töltés esetén a kapacitás max. 10%-ának megfelelő áramerősség alkalmazása Tartósan használaton kívüli akkumulátor esetén un. csepptöltés alkalmazása (ez elegendő a napi kb. 1%-os kapacitás veszteség pótlására)

17. Sorolja fel a hidraulikus rendszerekben használható nyomófolyadékokat, beszéljen azok tulajdonságairól! Milyen veszélyeket jelentenek ezek a folyadékok a gépkezelőre és a környezetre? Hidraulika fogalma A hidraulika kifejezést a görög hydro = víz és aulos = cső szavakból eredeztetik. Ma mindazon műszaki tudást kell ez alatt értenünk, amelyek különféle erőknek és mozgásoknak folyadék segítségével történő átvitelével és irányításával függenek össze. A hidraulika azon az elven alapul, hogy a folyadékok nem összenyomhatók, s így az erőátvitel aránylag kis veszteségekkel (pl. súrlódás) valósul meg.

Hidraulika olajok A leggyakrabban alkalmazott hidraulikus technika az olajhidraulika. A hidraulika folyadék lehet: ásványolaj szintetikus olaj, növényolaj emulzió A hidraulika olajok lehetnek: gyúlékonyak, nehezen gyulladó vagy nem éghető folyadékok

A hidraulika olajok alapvető feladatai: a hajtó és hajtott egység közötti erőátvitel a keletkező hő elvezetése az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódás csökkentése rendszerkopások minimalizálása a rendszertisztaság megőrzése a mechanikai elszennyeződésekkel szemben korrózió meggátlása A hidraulika olajok jellemzői: A hidraulika olajok legfontosabb tulajdonsága a viszkozitás. Fontos azonban vegyi összetételük is.

A nem megfelelően megválasztott hidraulikus munkafolyadék a felhasznált tömítőanyagok keménységének és térfogatának megváltozását okozhatja. A kiválasztásnál alapvetően az alábbi tulajdonságokra kell figyelni:  Viszkozitási fokozat, Oxidáció- és korrózió gátló tulajdonság, Kopásgátló hatás, Szerkezeti anyagokkal (tömítőanyagok, színesfémek) való összeférhetőség  Levegő- és vízelváló-képesség (LAV, WAV)  Várható élettartam 

A hidraulika olajok veszélyei A kifolyó vagy elhasználódott hidraulika olaj veszélyes hulladéknak minősül. Szennyezi a környezetet (talaj, növények, vizek), lehet gyúlékony és veszélyt jelent az emberi szervezetre is (bőrrel érintkezve különböző bőrbetegségeket okozhat).

Hidraulika folyadék cseréje 18. Ismertesse a hidraulika folyadék cseréjének menetét! Honnan következtethet a csere szükségességére? Hogyan határozza meg a szükséges folyadék mennyiségét és típusát? A mellékelt gépkönyv segítségével határozza meg az ajánlott hidraulika olaj típusát! Hidraulika folyadék cseréje  A cserét minden esetben leállított, üzemen kívül helyezett gépen végezzük el az alábbiak szerint: csavarjuk ki a gépkönyv útmutatása szerint a leeresztő csavart távolítsuk el a betöltő nyílás fedelét (tartályon vagy a szűrőn található) a leeresztett hidraulika folyadékot külön edényben fogjuk fel a rendszer kiürülése után csavarjuk vissza a leeresztő csavart töltsük fel a rendszert ellenőrizzük a folyadék szintet a nívópálcával

A folyadék cseréje során betartandó előírások: A fáradt olajat az előírásszerű ártalmatlanításig biztonságos körülmények között kell tárolni. Az olajokat tilos kiönteni. A kiömlött és / vagy elfolyt folyadékot haladéktalanul el kell távolítani megfelelő megkötő anyag felhasználásával. Az olajok kezelése során védőkesztyűt szükséges viselni. Nem megengedett, hogy olaj kerüljön a motor forró alkatrészeire. Az olajok kezelése során a dohányzás tilos. Kerülni kell az ilyen anyagokkal való érintkezést, és azok elfogyasztását. Lenyelés esetén a hánytatás tilos, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Olajköd vagy gőzök belélegzése után gondoskodni kell a friss levegő beviteléről.

Az olajok bőrrel történő érintkezése esetén vízzel kell a bőrt leöblíteni Az olajok szembe kerülése esetén vízzel ki kell öblíteni a szemet, és azonnal orvoshoz kell fordulni. Az átitatódott ruházatot és cipőt azonnal le kell cserélni. Minden esetben a gépkönyvben meghatározott típusú és minőségű hidraulika folyadékot szabad az adott gépbe tölteni.

Szükséges hidraulika olaj meghatározása 1. 2. 3.