Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h12725kov@ella.hu Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h12725kov@ella.hu

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Írásbeli vizsga Előadás anyaga+ Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című tankönyvből a következő fejezetek: 4. Egyenlőtlenség, szegénység 119-148. o. 5. társadalmi szerkezet és rétegződés 152-190. o. 6. Város és falu 192-217. o. 12. Oktatás 378-401. o. 14. Állam, kormányzat, politika 433-459. o. 13. Gazdaság 404-432. o. 19. Társadalmi változás 564-602. o.

Mi a szociológia Az ipari társadalom kezdetén kialakult modern társadalomtudomány, amely az emberi társadalmak módszeres kutatásával foglalkozik (mintegy 200 éve alakult ki). Szoros kapcsolatban áll más társadalomtudományokkal, az antropológiával és történettudománnyal különösen szoros a kapcsolata.

Gazdaságszociológia Napjainkban a felgyorsult változások komplex hatásainak értelmezése igényelte a közgazdaságtan és szociológia határán folytatott kutatásokat, amelyek megerősítették a gazdaság- és szervezetszociológia fejlődését.

A szociológia által vizsgált kérdések típusai: Ténykérdések: pl. melyek a leggyakoribb bűncselekmények? Összehasonlító kérdések: pl. milyen mértékben különbözik az öngyilkossági ráta egyes országok vagy társadalmi csoportok között? Fejlődési kérdések: pl. hogyan változtak a házassági szokások Magyarországon az elmúlt száz esztendő során? Elméleti kérdések: az empirikus (tényfeltáró) vizsgálatok eredményeinek, azok oksági összefüggéseinek értelmezése teoretikus kérdések felvetését és megválaszolását igénylik, pl. igaz-e az a feltevés, hogy csak pénzzel lehet az embereket hatékony munkára ösztönözni?

A társadalmi szabályszerűségek Az emberek viselkedésében és kapcsolataiban szabályszerűségek vannak. A társadalmi rendszereket emberi cselekedetek és kapcsolatok alkotják, amelyek egységes mintákba rendeződnek. A szociológiai elemzésben ezért szorosan összekapcsolódnak a társadalmi reprodukció és a társadalmi struktúra, mint a társadalmi újratermelés folyamatát biztosító fogalmak.

Az egyén kapcsolata a szociológiával: A szociológiai kutatások eredményeinek ismerete segítik az egyént abban, hogy felismerje társadalmi ítéleteinek érvényességi korlátjait és cselekvéseinek szándékolt vagy akaratlan következményeit, miáltal tudatosabbá válhat társadalmi magatartása.

A szociológia gyakorlati jelentősége A társadalmi helyzetek megítélése: a legközvetlenebb hozzájárulás ahhoz, hogy a társadalmi intézmények működéséről világos és egyértelmű képet kapjunk: pl. a szegénység kutatás segít megérteni a szegénység okait, így jobb programokat lehet kialakítani annak megszüntetése érdekében. A kulturális különbségek tudatosítása: az előítéletek eloszlatását, a különböző kultúrájú embercsoportok együttműködését segítik azok a kutatások, amelyek lehetővé teszik az érintett embercsoportok életmódjának és kulturális értékeinek, szokásainak megismerését és megértését.

A szociológia gyakorlati jelentősége A politikai döntések hatásainak megítélése: a politikai szándékok, célok és azok megvalósult eredményeinek tényszerű feltárásával segíteni a politikai döntéshozókat. Az önismeret javításával az esélyegyenlőség növelése: a szociológia segíti a társadalmi csoportokat abban, hogy önmagukat és helyzetüket jobban megismerjék és megértsék, ennek alapján tudatosan erősítsék társadalmi önérvényesítő képességüket. Ez a hátrányos helyzetű csoportoknak kifejezetten érdeke.

Egyenlőtlenségek a társadalomban Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, akik el tudják érni amit szeretnének, és akiknek ez nem sikerül egyenlőtlenségek: Hogyan alakul ki, mekkora, nő vagy csökken? Mi az oka, hogyan lehet csökkenteni?

Az egyenlőtlenség dimenziói Jövedelem Vagyon Munkakörülmények Lakásviszonyok Az egészségi állapot A lakóhely környezete A műveltség A szabadidő mennyisége és annak eltöltésének módja

Egyenlőség, esélyek egyenlősége Az aktuális pozíciók egyenlősége esetén a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, a lakásviszonyai stb. Az esélyek egyenlősége azt jeleni, hogy a társadalom minden tagjának (legalább az életpályája elején) egyenlő esélye van arra, hogy jövedelem stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje

Méltányosság, igazságosság A társadalom tagjai akkora javadalmazásban részesülnek (jövedelem, megbecsülés…) a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal. Igazságosak azok az egyenlőtlenségek amelyek a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartja.

Szegénység Szegénység és egyenlőtlenség: a jóléti társadalmakban is jelentős a szegénység. Mérésére két módszert alkalmazunk. Az egyik az abszolút szegénység, ami az egészség és a hatékony testműködés fenntartásához szükséges javak hiányát jelenti. A másik a relatív szegénység, amelynek vizsgálata esetén a szegények és a többség életkörülményei közötti különbséget mérjük.

A szegénység fajtái Szegénység hagyományos fajtájú hátrányos helyzet – alacsony jövedelemből fakadó hátrányok (nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok stb.) Depriváció – valamitől való megfosztottság (nélkülöz valamit, amit a ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll. Többszörösen hátrányos helyzet - egyének és családok, akiknél egynél több hátrány jelentkezik (rossz egészségügyi állapot, alacsony iskolai végzettség…) Abszolút szegénység – egyén vagy család létminimum alatt él. Relatív szegénység – az egyén v. család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól, az egy főre jutó jövedelem kevesebb az átlag 60, 50, v. negyven százalékától

új szegénység megjelenése - Szakképzetlenek - tartós munkanélküliek csoportja - krónikus betegek (egészségügyi okok miatt kiesők) - vendégmunkások (tartósan alacsony bér, de munkanélküliség megjelenésekor először kerülnek az utcára) - etnikai szegénység, diszkrimináció kisnyugdíjasok (nyugdíj tartós csökkenése miatt), rokkantnyugíjasok Községi lakóhely ( ha együtt jár az alacsony iskolai végzettséggel, mezőgazdasági fizikai réteghez tartozik) - a kivállalkozó rétegek is szisztematikusan újratermelődnek - A szegénység az idősebb korosztályokból fokozottan a gyermekek felé tolódik.

Vagyoni és jövedelem különbségek: A vagyon az egyén tulajdonába levő összes vagyontárgyat jelenti. Megoszlására példa (forrás: Social Trends 22. London, HMSO) Vagyontulajdonlás az Egyesült Királyságban 1989-ben: A legvagyonosabb 10% birtokolja az összvagyonnak 53%-át. A legvagyonosabb 50% birtokolja az összvagyonnak 94%-át.

A jövedelem A jövedelem a fizetett munkáért kapott bért, valamint a befektetések után kapott kamatot vagy osztalékot jelenti. Jövedelem megoszlás a U.K.-ban: A háztartások felső 20%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 50%-át. A háztartások felső 50%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 80%-át.

Társadalmi szerkezet A társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el (igazgató, munkás) Konkrétabban a társadalmi szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyt jelenti. Társadalmi szerkezet - státuszok – szerep - viszonyok

Társadalmi rétegződés A különböző ismérvek – mint a foglakozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely - alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. A megkülönböztetett kategóriák lehetnek osztályok, rétegek vagy más társadalmi csoportok

Társadalmi osztály A termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. Marxi értelmezés szerint: - Termelőeszközöket nem birtokló munkások Csak saját foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárság - tőkések, nagybirtokosok, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy bérmunkásokat foglalkoztatnak

TÁRSADALMI OSZTÁLY (Weber) - Ha nagyobb számú ember életesélyeinek van közös oksági tényezője / a tulajdon megléte vagy hiánya / - Ennek a tényezőnek a javak birtoklásával és szerzésével kapcsolatos gazdasági érdek. A birtoklás vagy birtok nélküliség minden osztályhelyzet alapja 1. Tulajdon 2. A hatalom: döntéshozatalban való közvetlen részvétel /életvitel, megbecsültség/ 3. A tudás: iskolai végzettség alapján mérünk

Nemzetközi változások a társadalmi szerkezetben - a szellemi foglalkozásúak száma nő, a fizikaiaké csökkent - nő a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya - a differenciálódás erősödik: - alkalmazottak és munkások között - szakképzettek, képzetlenek között (szak-, betanított-, segédmunkások) - a segédmunkások iránti szükséglet csökken, a képzettek iránti nő (keletre egyre szélesebb körben lehet alkalmazni segédmunkásokat)

Magyarország 1945 után Sztálini modell: 2 osztály : munkásosztály parasztság 1 réteg : értelmiség ( velük szövetséges ) 1962-től KSH : társadalmi rétegződés vizsgálat. Ferge Zsuzsa vezeti : Ferge-féle modellnek hívjuk. .- 60-as évek társadalmát írja le - Alapvető /a társadalmi struktúrát alkotó/ rétegeket a munkamegosztás során kialakuló viszonyok alapján definiálja.

A rétegek jellemzője: a társadalmi zártság: mindig a saját rétegen belül alakítjuk ki baráti vagy házassági kapcsolatainkat. - időbeli stabilitás: egy meghatározott rétegbe született egyénnek nagyobb a valószínűsége, hogy saját rétegében marad, mint hogy megváltozik Max. az egyharmad tudja megváltoztatni a 2/3-ad marad ! A rétegek közötti eltérő érdekek miatt feszültségek alakulhatnak ki.

Dichotóm társadalmi felfogás két nagy csoportot különböztet meg pl.: gazdag-szegény, kizsákmányoló-kizsákmányolt, privilegizált-közrendű, kormányzó-kormányzott…

Szakképzettség, tudás: A tudásnak a társadalmi réteghelyzetet meghatározó hatása abban áll, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezik valaki, annál több esély van arra, hogy a társadalomra hasson. Az iskolai végzettség szintjét az apa társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg alapvetően. Az iskolai végzettség határozza meg a munka jellegét. Ha nincs - mint a rendszerváltás idején - megfelelés a végzett munka jellege és az iskolai végzettség között, akkor az egyén vagy törekszik az iskolai végzettség megszerzésére vagy olyan feszültségek alakulnak ki, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartósan iskolai végzettségénél minőségileg jobb munkát végezzen

Státusz-inkonzisztencia: nagy társadalmi mozgások idején az egyén réteghelyzete és megbecsültsége és presztízse között nem mindig van összhang (nincs megfelelés az egyén helye és végzettsége között) Ez akkor jön létre: - amikor széles döntési jogkörrel rendelkező egyéneknek alacsony iskolai végzettsége van vagy magasan képzett alacsony rendű munkát végez - a magas iskolai végzettség társadalmi elismertsége alacsony

A 70-es években két típus alakul ki a társadalmi egyenlőtlenségben: a. Strukturális egyenlőtlenség: az egyén milyen helyet foglal el a hatalmi érdekérvényesítési és a munkamegosztási helyében b. Az életkörülmények egyenlőtlenségei: területi egyenlőtlenségek /pl.: villanyáram ! fizetések Bp.-vidék / tárgyi-környezeti egyenlőtlenségek életviteli egyenlőtlenségek

Strukturális egyenlőtlenségek dimenziói: - érdekérvényesítés - munkamegosztás / foglalkozás, munkakörülmények / - a 2. gazdaságban való elhelyezkedés - területi / település és azon belül lakóövezet /

Életkörülmények egyenlőtlenségek dimenziói - lakás - anyagi helyzet / vagyon és jövedelem / - fogyasztás - életmód

Magyarország a 60-as években Milyen oksági tényezőket jelöl meg ami alapján a társadalmi rétegek kialakultak? - tulajdon: a 60-as években az egyenlőtlenségi rendszer alakulását a tulajdon csak kismértékben befolyásolja - hatalom: fontos tényező mely alakítja a rétegeket, a hozzá való viszony

Társadalom felépítése 70-es évek ! Státuszcsoportok ! 1. Elit / 5-6% / 2. Városi felső / lakása különbözik / 3. Falusi felső / fogyasztásában, kulturális szokásaiban marad el / 4. Falusias és városias jómódú munkás 5. Városi közép 6. Falusi közép 7. Falusi alsó 8. Városi alsó 9. Enyhén deprimált (megfosztott ) / szegény helyett használja) 10. Deprimált

Oktatás és a kulturális újratermelés Emberi erőforrások értelmezése (P. Bourdieau szerint): Az ember képességei, szellemi és fizikai állapota, hasznosítható társadalmi kapcsolatai A társadalmi mikrokörnyezet, pl. család, munkahelyi kollektíva, csoportviszonyok stb. A társadalom intézményes viszonyai, pl. oktatási rendszer, egészségügy, szociális gondoskodás, szocializációs intézmények. A társadalmi kooperációt biztosító intézmények, mozgalmak. A társadalom makroszintű intézményei, amelyek a jövő lehetőségeit alakítják. A társadalom kultúrája, annak szocializációs folyamatai.

Az emberi erőforrások fejlesztése össztársadalmi szinten zajlik, a fenti szereplők részvételével, a társadalmi kultúra értékei és normái szerint, amelyek között számos akkor is fontos, ha nem hajt közvetlen gazdasági hasznot.

Pierre Bourdieu által meghatározott társadalmi tőkeformák: Gazdasági tőke: az anyagi-, tárgyi eszközök (pl. föld, termelőeszközök, nyersanyagok stb.) amelyek a társadalmi újratermelési folyamatban profitot termelnek.

Kulturális tőke: Megszemélyesített kulturális tőke az ember a maga képességeivel, tudásával, amit képzési beruházásokkal maga fejlesztett a családja és a társadalom segítségével. Tárgyiasodott kulturális tőke az emberi tulajdonságok és képességek amelyek anyagi objekumokban (könyvekben, szobrokban, festményekben, zeneművekben) mások számára hozzáférhetővé válnak, mások részére átruházhatók. Intézményesített kulturális tőke a társadalom erre szakosodott professzionalista intézményein (nevelési, oktatási, kulturális) keresztül kerül elosztásra.

Szociális tőke: Szociális tőke: azon erőforrások összessége, amelyek egy tartós kapcsolati hálózat birtoklásával a kölcsönös elismerés intézményesített viszonyaihoz kötődnek, pl. szolidaritás, presztízs, kompetencia, identifikáció, képviselet, kölcsönös bizalom.

Emberi tőke Emberi tőke: a gazdaságba integrált emberi képességek, mint tőkejavak, amelyek pénzben kifejezhető értékük szerint válnak fontossá. Az emberi javak kalkulációja a gazdaság és környezete (más természeti- és társadalmi alrendszerek) közötti „párbeszédben”, alkuban formálódik. Ennek alapján dől el a gazdaság számára, hogy miképpen lehet egyre több emberi erőforrást tőkésíteni.

S. Bowles és H. Gintis szerint a modern oktatás az ipari kapitalizmus gazdasági igényeire adott válasz, a tömeges oktatás nem törekszik az egyének önkiteljesítésére, a tudástermelés a gazdaságot szolgálja, szükségképpen legitimálja az egyenlőtlenséget. P. Bourdieu ezt a folyamatot kulturális újratermelésnek nevezte. Illich szerint az iskolák olyan gyámkodó szervezetek, amelyek passzív fogyasztásra, azaz a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadására nevelik a gyerekeket. Ez a rejtett tanterv arra tanítja őket, hogy az életben „tudják hol a helyük, és azt fogadják el”.