A tanulás pszichológiája Általános lélektan A tanulás pszichológiája

Mi a tanulás és miért is kell tanulnunk? a tanulás viszonylag tartós viselkedésváltozás, mely nem mindig nyilvánul meg változó környezet és adaptáció az evolúció hatása a tanulásra: minél értelmesebb a faj, annál több időre van szükség, hogy az egyed elsajátítsa a fajra jellemző viselkedésmintákat adaptációs szempontból létezhet: obligát tanulás fakultatív tanulás

A tanulás formái egyes tanulási formák automatikusak: pl. nyálazás az étel látványára, félig automatikusak, pl. úszástanulás, nyelvtanulás, nem automatikus, pl. sakktanulás imprinting habituációs tanulás asszociatív tanulási formák: klasszikus kondicionálás operáns kondicionálás komplex tanulás

Az imprinting követési reakció, egy korai, gyors és mély bevésődés (Lorenz) a születés utáni szenzitív periódusban alakul ki, mely rövid időre korlátozódik a kioltásnak ellenáll a bevésés hatékonyabb, ha rövid időközökkel többször látja az újszülött állat a bevésődött állatot vagy tárgyat

a hívóingerek változóak: csirkéknél 375-625 Hz közötti hang lazacnál a szülőhely szagingerei kecskéknél ízjelzések, az anya felismeri erről gidáját a kritikus szenzitív periódus fajonként változó kacsáknál az első 36 óra kutyáknál a 3. és 10. hét közötti időszak

A habituációs tanulás a habituáció-diszhabituáció latens tanulási forma igen korán kimutatható, újszülöttek és csecsemők könnyen habituálódnak

A klasszikus kondicionálás alapvető tanulási forma a hívóingerre a válasz mindig bekövetkezik a tanulás során egy semleges ingert és egy feltétlen ingert többszörösen társítunk, melynek eredményeként létrejön a tanulás (Pavlov)

Pavlov kondicionáló kísérletei Az emésztés vizsgálatától a tanulás felfedezéséig: a gyomorba helyezett táplálék nem eredményezett elegendő szekréciót az emésztőnedv szekréciója a táplálék látványára is elkezdődött a nyálazás a kísérletvezető látványára is beindult

Pavlov kísérleti berendezése

A klasszikus kondicionálás alapterve ucs - feltétel nélküli inger ucr - feltétel nélküli válasz cs - feltételes inger cr - feltételes válasz

Hétköznapi példa a klasszikus kondicionálásra villámlás dörgés villámlás összerezzenünk

megerősítés: a semleges ingert követő feltétel nélküli inger alkalmazása próba: a feltételes és feltétel nélküli inger együttes bemutatása kioltás: a megerősítés sorozatos elmaradása a feltételes válasz kimaradását (gátlását) eredményezi. A spontán kiújulás bármikor visszatérhet. generalizáció: amikor a feltételes választ az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltják diszkrimináció: az eredeti ingerek szelektív megerősítése szelektív válaszhoz vezet. Pl. Pavlov az ellipszis és kör diszkriminációjának kísérlete kutyáknál.

A feltételes és feltétel nélküli inger idői viszonyai szimultán: a cs és ucs egyidőben késleltetett: először adjuk a cs-t és ez az ucs-ig tart nyom: először a cs, de az még az ucs előtt megszűnik visszafele: a cs-t az ucs után adjuk idői: ebben az esetben a cs maga az idő, azaz az ucs-t szabályos időközökben adjuk

A szemantikus kondicionálás, mint a generalizáció speciális esete a szemantikus kondicionálás azt jelenti, hogy egy szó vagy mondat jelentését kondicionáljuk kísérlet: áfonya + „jó” szó után A cserkész segíti társait feltételes inger kiváltja a nyálazást, mert jelentése „jó”, míg A barátom beteg feltételes inger nem, mert jelentése „nem jó”.

Példák a klasszikus kondicionálásra medvetáncoltatás furulyaszóra az éhes macskák és a barátok története (Lope de Vega) jeges víz és a hang következménye vasokonstrikció, hang is kiválthatja önmagában új ízekre hosszú idő elteltével is averzió alakul ki

Mi működteti az asszociációt? „B” esemény „b” neuron „A” esemény „a” neuron

Mi működteti az asszociációt? kontiguitás: az asszociáció kialakulásához elegendő a két esemény időbeli egybeesése, vagy időbeli érintkezése bejósolhatóság: Rescorla (1968) - a kapcsolat megszilárdulása annak a függvénye, hogy az egyik esemény mekkora valószínűséggel jósol be egy másikat, vagyis a cs mennyi információt szolgáltat az ucs bekövetkeztéről.

Kamin (1969): blokkolási kísérlet KÍ.CS. fény-áram fény+hang+áram hang O KO.CS. fény+hang+áram hang cr A feltételes ingerek némileg specifikusak, a következményre nézve relevánsabbakat figyelembe vesszük, a redundáns elemeket nem Garcia és Koelling (1966): a belső stresszt könnyebben asszociáljuk ízingerekhez, mint fény- vagy hangingerekhez. Az ingerek minőségi relációi befolyásolják a tanulást.

Garcia & Koelling (1966)

Bejósolhatóság és érzelmek jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott időre jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás.

Az operáns kondicionálás az o.k.-ban a tanulás az organizmus valamilyen cselekvésének az eredménye a választ ezért tanuljuk meg, mert annak következményei vannak a kondicionálás során az organizmusnak valamit tennie kell! szerepe van benne a személy involválódásának, motivációjának

A klasszikustól az operáns kondicionálásig Thorndike (1931), elmélete átmenet a klasszikus és operáns kondicionálás között a „problémaketrec”: macska bent, hal kint, az ajtó szerencsével nyitható ezért próba-szerencse tanulás ebben a tanulási helyzetben a véletlennek is szerepe van

a megfigyelés: a macska először véletlenül nyitja ki az ajtót, majd egyre gyakrabban sikerül ezt megtennie törvények: gyakorlás t.: ha két esemény időben egymáshoz közel fordul elő, akkor megtanuljuk a köztük lévő kapcsolatot effektus t.: ha egy cselekvést (+) megerősítés követ (jutalom), akkor ez növeli a viselkedés jövőbeni megjelenésének gyakoriságát. A viselkedést annak következményei irányítják.

A neobehaviorizmus és az operáns kondicionálás B.F. Skinner és a viselkedéslélektan előretörése a mentális esemény csupán a viselkedés egy formája a belső állapotok szubjektívek és közvetlenül nem mérhetőek

erőteljesen befolyásol minket az, hogy mi történik a környezetünkben a Skinner-doboz: a pedál és táplálék ha az állat megtanulja, hogy a pedál lenyomásával táplálékhoz jut, akkor egyre gyakrabban nyomogatja azt

A megerősítés és kioltás a megerősítés a válaszolás tendenciájának fokozódását jelenti, a kapcsolat az inger és válasz között erősebb lesz a megerősítés típusai: elsődleges megerősítés: alapvető szükségletekkel kapcsolatosak. A megerősítés akkor a leghatékonyabb, ha az állat deprivált.

másodlagos megerősítés: nem alapvető szükségletekről van szó, de ezek kielégítése közvetetten elérhető. Megerősítő jellegüket a primér szükségletekkel való asszociációjukból nyerik. a klasszikus kondicionálásban szereplő feltételes inger szerepelhet másodlagos megerősítőként egy operáns tanulásban: pl. pedál hang élelem. A hang megerősítőként működhet, a kapcsolat erőssége attól függ, hogy a másodlagos megerősítő mennyire pontosan jósolja be az elsődleges megerősítő elérhetőségét.

A kioltás magyarázata a választ ha nem követi megerősítés, az fokozatosan kimarad ha a megerősítés részleges a kioltás később következik be, mint konzisztens megerősítés esetében magyarázatok: - ha nincs megerősítés, akkor az alany elveszíti érdeklődését az asszociáció iránt - ha nincs megerősítés, akkor az organizmus egy új választ tanul , tehát a viselkedés megszűntetése akkor hatékony, ha egy preferált viselkedéssel helyettesítjük azt - a válaszhoz frusztráció kondicionálódik, ez okozza a kioltást

Megerősítések Potenciálisan elsődleges megerősítők Potenciálisan másodlagos megerősítők Általában pozitív (kapsz) - megszerzés Étel Víz Szex Alvás Érzékleti inger Pénz Rang Státusz Tisztelet, megbecsülés Elfogadás Általában negatív (elvesznek) - elkerülés Fájdalom Áramütés Magas hőmérséklet Erős zaj Kinevetés, gúnyolás Személyes tér megsértése Alacsony önbecsülés Kizárás valamiből

pozitív megerősítés: a válasz utáni megerősítés növeli a válasz újólagos előfordulásának valószínűségét (jutalom) negatív megerősítés: ha a személy valamilyen választ produkál, akkor valami kellemetlen, negatív dolog megszűnik. pl. lenyomja a pedált, hogy az áramütés megszűnjön, tehát a pedálnyomás megerősítőként hat büntetés: más mint a negatív megerősítés, mert ez esetben a viselkedéshez egy averzív, kellemetlen következményt kapcsolunk kioltás: a megerősítés hiánya, a frusztráció következménye

A büntetés a leggyakrabban használt viselkedésmódosító módszer, bár nem eredményezi konzisztensen a nemkívánt viselkedés megszűnését A nemkívánt viselkedés fennmaradásának okai: a büntetett viselkedés önmagában jutalmazó jellegű a viselkedés a személy felindult állapotában történik. pl. a halálbüntetés nem csökkenti a gyilkosságok számát a kioltott viselkedés nem tűnik el teljesen. pl. visszaeső bűnözők

Hatékony büntetési módszerek alternatív válasz: a pozitív viselkedést vonzóvá kell tenni a büntetéssel párhuzamosan konzisztens büntetés: a leghatékonyabb, hogy a nemkívánt viselkedést a megjelenés után mindig büntetjük, következetesen azonnali büntetés: ha sok idő telik el a vislekedés és büntetés között, akkor a büntetés nem hatékony megfelelő, arányos büntetés: meg kell magyarázni a viselkedés miért helytelen, illetve ne csak ekkor figyeljünk oda a büntetettre

Problémák a büntetéssel kapcsolatban az erős büntetés agressziót vált ki a büntetettből, vagy tehetetlenséget a büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést a büntetés metódusa lemásolható, utánozván az agresszivitás nő a szorongó személy „kívánhatja” a büntetést, mert ezáltal csökkenti belső szorongását

Megerősítési tervek folyamatos megerősítés: a kívánt viselkedést mindig megerősítjük. Új választanuláskor ez a leghatékonyabb. részleges megerősítés: a megerősítés nem követi minden alkalommal a viselkedést (válasz- és időarány)

részleges megerősítési tervek rögzített válaszarány: a megerősítés meghatározott számú helyes viselkedést követ (pl. három pirospont jegyre váltható) változó válaszarány: változó számú választ erősítünk meg (pl. vadászó oroszlán, vagy „félkarú rabló”) rögzített időarány: meghatározott, állandó idő után kapja az alany a megerősítést (pl. hétvégén magaviseleti értékelő) változó időarány: az alany nem tudja, hogy mennyi idő után kap megerősítést (pl. a horgász dugója nem azonos időként tűnik el)

Összetett viselkedések alakítása (shaping) függő befolyásolás a megerősítések révén az állatidomárok technikái az oregoni állatkert mozgásra szólítja fel a majmokat, ping-pongozó galambok és vízisíző mókusok  az elv az , hogy az egyszerű, közelítő viselkedést jutalmazzuk, majd az egyre komplexebbet, összetettebbet, általában részleges megerősítéssel

Operáns kondicionálás az oktatásban Skinner és a programozott oktatás: a programok az ingerek olyan szerveződései, melyek a kívánatos eredmény fele visznek (terminális viselkedés) a tanítás technológiája: apró lépések megerősítése a megerősítés az egyes lépések teljesítésétől függ lineáris vagy elágazó programok a Premack-elv és a negatív megerősítési trükkök

Viselkedésterápia a tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. a maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. a viselkedésre irányul. ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) Nehézség: elkerülő viselkedés miatt nincs lehetőség új asszociációk épülésére. Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához.

Néhány fóbia tárgya és elnevezése

A komplex tanulás a hangsúly nem az asszociatív kapcsolatokon van az inger lényeges, de a válasz a kontextustól és a memóriában tárolt kognitív információktól függ

Belátásos tanulás Köhler (1917): csimpánz, ketrec, banán, bot kísérlet a csimpánz átszervezi az észlelési keretet a csimpánz nem választ tanul, hanem eszköz-cél relációt (viszonylatot)

A belátásos tanulás ismérvei hirtelen felfedezett megoldás (aha-élmény) a transzfer képessége, azaz a tanulás átvihető analóg helyzetekre „mentális próba-szerencse” módszer, ezért tűnik hirtelennek a felismerés

Kognitív térképek Tolman (1932) labirintustanulás patkány az útvesztőben: fejükben kognitív térkép, mely újrakonstruálható, újraszervezhető méhek, lekvár, tó: léteznie kell egy térképnek, melyet igen könnyen tudnak ellenőrizni csimpánz a komplikált útvesztőben: a megfigyelt helyekről könnyedén összeszedi a banánt, nem az elrejtés sorrendjét követi

kognitív térképek embernél tartalékoló madarak stratégiái: lokalizáló vagy pásztázó, a lehetséges táplálék szétszórtsága függvényében kognitív térképek embernél legáltalánosabb módszer, hogy a terület fontosabb jelzőpontjait azonosítják, majd ehhez igazítják a többit a kognitív térkép nem azonos a földrajzi térképpel, pontatlanabb: a görbék egyenesebbé válnak, az útkereszteződések „derékszögesítése”, a nehezebben megközelíthető helyeket távolabbinak rajzolják, a referenciapontok kiemelkednek

Lewin mezőelmélete, alaklélektani megközelítés az élettér: ahhoz, hogy megértsük a személynek a környezetére adott reakcióit ismerni kell életterét: fizikai és pszichológiai környezet, idő, motivációk, minden ami az egyén életterébe tartozik valencia vagy felszólító jelleg: az egyén szükségállapotától függ, hogy mire fog reagálni a megfigyelés nem korlátozódhat külső megfigyelésre, „szubjektívnek kell lenni”

Látens tanulás a tanulás nem valamilyen specifikus cél vagy szándék miatt történik, sokszor „rejtett” marad a viselkedésváltozás Tolman és Hansik (1930): a patkány a labirintust akkor is megtanulja, ha nincs táplálék benne. Az lapvető drive-okon túl az exploráció igénye is mozgat, az egyszerű kíváncsiság a puszta exploráció is hatékony, ám még hatékonyabb a kognitív kíváncsiság motiválta tanulás: ha lelkes a kísérletvezető a személyek többet tanulnak (! az érzelmi involváltság szerepe a tanításban)

Tolman – látens tanulás megerősítés a 11.naptól folyamatos megerősítés Ha egy jóllakott patkányt teszünk a labirintusba, hogy szabadon szaladgálhasson, akkor kiéheztetve hamarabb találja meg a táplálékot, mint a labirintusban járatlan patkányok – tanulás azonnali megerősítés nélkül is lehetséges

A látens tanulás ismérvei a tanulást nem demonstrálja a viselkedés a tanulás pillanatában jutalom nélkül megy végbe amikor a megfelelő jutalom feltűnik, hirtelen használni lehet

Tanulási stratégiák a stratégia komplex ismeret elsajátításának tervezésére és szervezésére vonatkozik Három alaptípus: - mélyrehatoló tanulási stratégia: a dolgok megértésére törekszik, összefüggések megragadása, rendszerszemlélet dominál

szervezett tanulás stratégia: rendszeresség jellemzi, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül mechanikus tanulási stratégia: részletek megjegyzésére épül, pontosságra törekszik és szöveghűségre

Viselkedésmeghatározó működések a viselkedésnek eltérő belső komplexitást feltételező irányítórendszerei vannak a tanulási formák bonyolultsága nő a komplexebb tanulási formákkal csökken a függés az ingerektől, s növekszik a belső szerveződés, s ezzel a szervezet által teremtett múltbeli kontextusok szerepe

Eltérő bonyolultságú tanulási működések Szerveződési elv Jelleg Folyamat Hajlé-konyság Meghatá-rozottság Szerve-ződés Feltétlen reflexek Egyedi hatás Automata válasz Merev Determinált Szinaptikus Feltételes reflexek Nyílt válasz Hajlékony Biológiai Emlékek Epizódi-kus múlt Hatás nyoma Valószínű-ségi Képzet Gondolatok A múlt rendje Modellalkotás Tartalmában hajlékony Séma, kép, kijelentés Kulturális rendszerek Átfogó rend Elméletki-alakítás Beállítandó Is-is Elmélet