Az alapjogok bírói védelme 2014. szeptember 22. Vissy Beatrix egyetemi tanársegéd

Kiindulópont: az alapjogok fogalma morális gyökerű az ember jogi pozícióját meghatározó hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok

Kiindulópont: az alapjogok fogalma morális gyökerű az ember jogi pozícióját meghatározó hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető jogosultságok „Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” [At. I. cikk (1) bek.]

alkotmánybeli elismerés  normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ mint ALANYI JOGOSULTSÁGOK JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

alkotmánybeli elismerés  normativitás mint ALKOTMÁNYOS NORMÁK MÉRCÉÜL SZOLGÁLNAK A MINDEN MÁS NORMA ALKOTMÁNYOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSÉHEZ mint ALANYI JOGOSULTSÁGOK JOGOSULT ÁLTAL JOGI ÚTON KIKÉNYSZERÍTHETŐEK

egyéni alapjogsérelmek bíróság előtti érvényesíthetősége = az a jogállami követelmény, hogy minden alapjogában sértett személy jogsérelmére alanyi jogon bírói jogvédelmet kereshessen és kapjon

Miért a bíráskodás? Miért a bíróság? a közjogi függetlenség maximumát biztosító jogállás (vö. pl. a hatósági típusú alapjogvédelemmel) szigorú garanciákkal övezett eljárás (vö. tisztességes bírósági eljárás követelményének összetevői) kötelező és végleges döntés (vö. az ombudsmani és hatósági jogvédelemmel) Adekvát jogvédelmet csak az ezen ismérvek összességével rendelkező intézmény biztosíthat.

Miféle bíráskodási funkció vezethető le az egyéni bírói alapjog-érvényesítés jogából? ALANYI ALAPJOG sérelem ALAPJOGI IGÉNY ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása

igazságszolgáltatási funkció része ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS = egy konkrét ügy tárgyává vált alapjogi jogosultság bírósági érvényre juttatása igazságszolgáltatási funkció része sajátos természetű jogvita – specifikum: a jogvita tárgya nem vívott ki önálló területet a bíráskodás rendszerében (nincs alapjogi bíróság, ügyszak, kollégium, eljárásrend stb.)  a klasszikus bíráskodási ”ágakon” (közig; polg; büntető) valósul meg ( anomáliák)

Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? az igazságszolgáltatás teljes spektrumán felbukkanhatnak (bármely ügyszakban) alapjogi igény érvényesítésére irányuló jogviták másfajta igények érvényesítésére irányuló jogviták (pl. polgári vagy büntetőper), ha alapjogi relevanciával is bírnak

Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? PÉLDÁK alapjogi igény érvényesítésére irányuló ügyekre Tüntetések, demonstrációk megtiltása, ill. feloszlatása miatt indított nemperes eljárások, ill. perek [ld. Gytv. 9. § (1) bek.; 14. § (3) bek.] Személyes adat jogellenes kezelése, ill. közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt indított perek [ld. Infotv. 22. § és 31. §] Egészségügyi ellátás visszautasításának megtagadása miatt indított perek (önk. passzív eutanázia kikényszerítése) [ld. 117/1998. (VI. 16.) Korm. Rendelet 7. § (1) bek.]

Mely bírósági ügyek követelik meg az alapjogi bíráskodást? PÉLDÁK alapjogi relevanciával bíró ügyekre Közhatalom-gyakorló szervek, személyek, közszereplő politikusok által indított személyiségi jogi perek, büntetőeljárások (rágalmazás, becsületsértés) Közösség elleni uszítás miatt indított büntetőper NAIH, EBH határozatának jogszerűségének felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perek

Mely intézmény felelőssége Magyarországon e funkció megvalósulása? az igazságszolgáltatási funkció letéteményese: DE NINCS TELJES ÖNÁLLÓSÁG centralizált alkotmánybíráskodási modellben szükségszerűen az alkotmánybíráskodási funkció letéteményese is: » RENDESBÍRÓSÁG « » ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG «

Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban ALANYI ALAPJOG SÉRELEM ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedi döntés alapjogsértő norma

melegfelvonulás megtiltása Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban -- SZEMLÉLTETŐ PÉLDA – GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedi döntés alapjogsértő norma

melegfelvonulás megtiltása Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban -- FIKTÍV SZEMLÉLTETŐ PÉLDA – GYÜLEKEZÉSI JOG melegfelvonulás megtiltása ALAPJOGI IGÉNY alapjogsértő egyedi döntés alapjogsértő norma a rendőrség tiltó határozatában csűri-csavarja az egyébként alkotmányos gyülekezési törvényt a tiltó határozat a gyülekezési törvény azon új rendelkezésén alapul, amely utat nyit a „jóerkölcsbe” ütköző rendezvények megtiltásának

Az Alkotmánybíróság szerepe az alapjogi bíráskodásban a normák alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése: AB monopólium rendesbíróságoknak nincs ún. „félretételi” joga az olyan alapjogsérelmet, amely mögött egy alapjogsértő norma (is) áll, csakis az AB közbenjárásával lehet orvosolni ez alapozza meg: konkrét (egyedi) normakontroll-hatáskör vö. At. 24. cikk (2) bek. b) pontja + Abtv. 25. §

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás TEVÉKENYSÉG alanyi alapjogi jogosultságok érvényre juttatása egyedi ügyekben az alaptörvény kötelező erejének kikényszerítése a normákkal szemben

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás TEVÉKENYSÉG alanyi alapjogi jogosultságok érvényre juttatása egyedi ügyekben az alaptörvény kötelező erejének kikényszerítése a normákkal szemben JOGVÉDELEM JELLEGE szubjektív (az alapjog jogosultját védelmező) objektív (az alkotmányos rendet védelmező)

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás TEVÉKENYSÉG alanyi alapjogi jogosultságok érvényre juttatása egyedi ügyekben az alaptörvény kötelező erejének kikényszerítése a normákkal szemben JOGVÉDELEM JELLEGE szubjektív (az alapjog jogosultját védelmező) objektív (az alkotmányos rendet védelmező) konkrét (konkrét személy alapjogsérelméhez kapcsolódik) absztrakt (konkrét ügytől elvonatkoztatott)  

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás TEVÉKENYSÉG alanyi alapjogi jogosultságok érvényre juttatása egyedi ügyekben az alaptörvény kötelező erejének kikényszerítése a normákkal szemben JOGVÉDELEM JELLEGE szubjektív (az alapjog jogosultját védelmező) objektív (az alkotmányos rendet védelmező) konkrét (konkrét személy alapjogsérelméhez kapcsolódik) absztrakt (konkrét ügytől elvonatkoztatott)   INTÉZMÉNY rendesbíróságok (a különböző bírósági jogvitákban) + Alkotmánybíróság ld. kapcsolódási pontok (normakontroll-hatáskörök)

ALAPJOGOK BÍRÓSÁGI VÉDELME MAGYARORSZÁGON KONKRÉT NORMAKONTROLL FUNKCIÓ alapjogi bíráskodás alkotmánybíráskodás TEVÉKENYSÉG alanyi alapjogi jogosultságok érvényre juttatása egyedi ügyekben az alaptörvény kötelező erejének kikényszerítése a normákkal szemben JOGVÉDELEM JELLEGE szubjektív (az alapjog jogosultját védelmező) objektív (az alkotmányos rendet védelmező) konkrét (konkrét személy alapjogsérelméhez kapcsolódik) absztrakt (konkrét ügytől elvonatkoztatott)   INTÉZMÉNY rendesbíróságok (a különböző bírósági jogvitákban) + Alkotmánybíróság ld. kapcsolódási pontok + Abtv. 26. § (2) (normakontroll-hatáskörök) KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KONKRÉT NORMAKONTROLL bírói ítélettel szemben benyújtható ALKOTMÁNYJOGI PANASZ 1. alapjogsértő jogértelmezést támadó (valódi panasz) 2. alapjogsértő jogszabályt támadó (kvázi panasz)

Az alkotmányjogi panasz normatív háttere, fajtái Alkotmányjogi panasszal élhet az egyedi ügyben érintett személy, HA bírósági eljárásában alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály VAGY alaptörvény-ellenes bírói döntés (= bírói jogértelmezés, -alkalmazás) folytán sérült valamely Alaptörvényben biztosított joga, ÉS jogorvoslati lehetőségei kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség eleve nem is állt rendelkezésére. Kivételesen akkor is, ha alapjogsérelme alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be. [Ld. Alaptörvény 24. cikk (1) bek. c) és d) pont; Abtv. 26- 27. §]

Az alkotmányjogi panasz normatív háttere, fajtái HÁROM TÍPUSA „Valódi panasz” (Abtv. 27. §) alapjogsértő jogértelmezésre alapított bírósági döntéssel szembeni (bírói jogértelmezést támadó) „Kvázi panasz” (Abtv. 26. § (1) bek.) alapjogsértő jogszabályra alapított bírósági döntéssel szembeni „Közvetlen panasz” (Abtv. 26. § (2) bek.) alapjogsértő jogszabályt közvetlenül támadó – kivételes

Az alkotmányjogi panasz rendeltetése OBJEKTÍV (JOGRENDSZERBELI) szerep (AP mint jogintézmény): alapjogi relevanciával bíró, fontos alkotmányértelmezési kérdések eldöntése (az AB az alapjogokra ”hangolja” a rendesbíróságok, a közhatalmi szervek döntéseit) normakontroll-típusú panaszok esetén: az alkotmány kötelező erejének kikényszerítése is SZUBJEKTÍV JOGVÉDELMI szerep alanyi alapjogi igények kikényszerítésére irányuló jogvédelmi mechanizmus  jogorvoslati funkció (a két funkció együttes jelenléte korántsem feszültségektől mentes)  

Az alkotmányjogi panasz szubszidiaritása Szubszidiaritás = az alkotmányjogi panasz rendkívüli jellegét, kivételességét hangsúlyozó követelmény FORMÁLIS értelemben: csak végső soron… TARTALMI értelemben: nem szuperbíróság… eljárásjogi lecsapódása: befogadási szűrő BEFOGADÁSI FELTÉTELEK alaptörvényben biztosított jog sérelme kvalifikált érintettség: (1) személyes, (2) közvetlen, (3) tényleges-aktuális jogorvoslatok kimerítése (formális szubszidiaritás) panasz tárgya (tartalmi szubszidiaritás) bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség; alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés határidők határozott kérelem és kimerítő indokolási kötelezettség

Elbírálás és jogkövetkezmény HÁROM SZAKASZOS eljárás (vö. Abtv. 55-56. § és Ügyrend) Főtitkári vizsgálat - egyesbírói eljárás Befogadási eljárás Érdemi elbírálás megalapozott panasz támadott állami aktus megsemmisítése BEFOGADHATÓSÁGI VIZSGÁLAT

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! vissy.beatrix@ajk.elte.hu