Általános szerződési feltételek – tisztességtelen szerződési kikötések © Dr. Nemessányi Zoltán bemutatójából készített rövidített változat (Dr. Fabó Tibor átdolgozásában) 2010. 09. 08.

Az ÁSZF szabályozásának fejlődése 1959. évi IV. törvény (1960.05.01.): nincs szabály 1977. évi IV. törvény (1978.03.01.): az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító ászf megtámadható 1997. évi CXLIX. (1998.03.01.): a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési kikötésekről szóló 93/13/EGK irányelv átültetése a magyar jogharmonizáció keretében: a tisztességtelen szerződési feltétel megtámadható 2006. évi III. törvény (2006.03.01.): az Európai Bíróság ítéleteiből leszűrhető tanulságok átültetése: a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen szerződési kikötés relatív semmissége (tkp.: a jogharmonizáció hibáinak kiküszöbölése) l

Definíciók I. Az általános szerződési feltétel fogalma Ptk. 205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet 1. az egyik fél 2. több szerződés megkötése céljából 3. egyoldalúan, 4. a másik fél közreműködése nélkül 5. előre meghatároz, 6. és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

ÁSZF-re vonatkozó bizonyítási szabály Ptk. 205/A. § (2) Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a (nem ÁSZF alapján létrejött) fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. (egyedileg meg nem tárgyalt feltétel: hiányzik a több szerződés megkötésére irányuló célzat)

Mikor válik az ÁSZF a szerződés részévé ? Ptk. 205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.

„Blanketták csatája” „Blanketták csatája” : mindkét fél alkalmaz ÁSZF-t az ajánlatban ill. az elfogadáskor arra utalva. 1: Nem ütközik: mindkettő része a szerződésnek, ha a másik fél általi elfogadás (kifejezett, ráutaló magatartás) megállapítható) 2: Ütközés, ellentmondás esetén a) ha az ellentmondás nem lényeges elemre vonatkozik: egyiket sem lehet alkalmazni , helyébe a jogszabály diszpozitiv rendelkezése vagy más szabály lép be b) ha lényeges elemre vonatkozik az ellentmondás : nem jön létre szerződés

A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma Ptk. 685. § d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy; Ptk. 685. § e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti;

A tisztességtelen szerződési feltétel fogalma Ptk. 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. ÚJ SZABÁLY!!! Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.(2009. V. 22-től hatályos)

A FELTÉTEL TISZTESSÉGTELEN VOLTA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK TOVÁBBI SZABÁLYAI VIZSGÁLNI KELL a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁT KIZÁRÓ SZABÁLYOK 1. A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. 2. Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. UTALÓ SZABÁLY Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.

A tisztességtelen szerződési feltételek exemplifikatív (!) felsorolása 18/1999 (II.5.) Korm. rendelet: két kategóriát különböztet meg: 1. „Fekete” feltételek: feltétlenül tisztességtelen feltételek a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést; 2. „Szürke” feltételek: vélelmezetten tisztességtelen feltételek a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje,

A tisztességtelen szerződési feltétel jogkövetkezményei 1. Ptk. 209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (inter partes hatály) 2. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. (relatív semmisség) 3. Actio popularis (közérdekű kereset) (korrektív és preventív kontroll, erga omnes hatály)

Többdimenziós szabályanyag 1. az egyik fél 2. több szerződés megkötése céljából 3. egyoldalúan, 4. a másik fél közreműködése nélkül 5. előre meghatároz, 6. és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Tisztességtelen szerződési feltételek Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötések ÁSZF EGYEDILEG MEGTÁRGYALT SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK tisztességtelen feltételként nem esnek érvénytelenségi megítélés alá hiányzik a több szerződés megkötésére irányuló célzat NEM ÁSZF részeként váltak a szerződés tartalmává Fogyasztói szerződések Fogyasztói szerződések relatív semmisség korrektív és preventív kontroll is relatív semmisség Nem fogyasztói szerződések megtámadhatóság a sérelmet szenvedő fél által fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy; fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti;

Actio popularis: korrektív kontroll 209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének (semmisségének) megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. Melyek ezek a szervezetek: Ptké II. 5. § a) az ügyész, b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője, c) a jegyző és a főjegyző, d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet, e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.”

A korrektív kontroll jogkövetkezménye: erga omnes hatályú ítélet Ptk. 209/B. § (1) A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

Preventív kontroll is! Ptk. 209/B. § (2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződés-kötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.

Preventív kontroll szankciói Ptk. 209/B. § (3) A bíróság ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - érvénytelenné nyilvánítja. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.

A preventív és a korrektív kontroll közös jogkövetkezménye Ptké. II. 5/B. § (1) A bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett kikötés pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.