MISKOLC ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-KEZELÉSI RENDSZERÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE – KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A PROGRAM ÁLTAL ÉRINTETT LAKOSOK KÖRÉBEN PROJEKTAZONOSÍTÓ: KEOP /B/

Kutatás: személyes kérdőíves kutatási módszerrel, rétegzett véletlen mintán történt. A kutatás során 612 személyt interjúvoltunk meg. Az adatfelvétel február 15. és március 2. között zajlott. Kutatás

A beruházásban érintett térség lakóinak többsége három fő környezeti, környezetvédelmi problémát lát lakóhelyének környékén: úgy vélik, szemetesek a települések, a köztisztaság nem megfelelő; magas a légszennyezettség; illetve nagy az autóforgalom, ebből fakadóan pedig a kipufogógáz-koncentráció.

A megkérdezettekre jellemző, hogy míg szűkebb térségük, környezetük környezeti állapotával inkább elégedettek, az ország környezeti állapotával kapcsolatban inkább kritikusabb attitűdöket fogalmaznak meg.

A válaszadók relatív többsége szerint lakóhelyük környezetében kevesen gondolkodnak környezettudatosan.

A válaszadók döntő többsége véli úgy, hogy a környezetvédelem ma Magyarországon nagyon, vagy inkább fontos. A legnagyobb arányban a szelektív hulladékgyűjtést és a lakókörnyezet tisztán tartását sorolták a válaszadók környezettudatosság fogalomkörébe.

Az energiatakarékosságot tízből négy, a közösségi közlekedés előnyben részesítését az autókkal szemben, a tudatos vásárlást, illetve a vegyszermentes növénytermesztést csak legfeljebb tízből két válaszadó tartotta fontosnak ebben a kérdésben.

A megkérdezettek egy tízfokú létrán önmagukat a létra 7-8. fokára helyezték, a településükön élőket az 5-6.-ra, annak függvényében, mennyire környezettudatosak (minél magasabb a létrafok, annál környezettudatosabb)

Minden második megkérdezett véli úgy, hogy a háztartásokból összegyűjtött hulladék hulladéklerakóba kerül, és minden harmadik gondolja úgy, hogy szétválogatás után vagy újrahasznosítás, vagy elföldelés, elégetés lesz a hulladék sorsa.

7% nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyenesen a hulladékégetőbe kerül a begyűjtött hulladék, 5% pedig úgy, hogy a teljes háztartási hulladék újrahasznosul. Abban nagyjából minden megkérdezett egyetért, hogy mit kellene tenni a begyűjtött hulladékkal: 48%-uk szelektálás után a nem újrahasznosítható részt elégetné, 35 százalék pedig hulladéklerakóba helyezné el. Újrahasznosítással, és az ehhez kapcsolódó szelektálással 12 százaléknyian nem foglalkoznának.

A „hulladékgyűjtő sziget” kifejezés jelentését a válaszadók 51 százaléka pontosan tudja, 32 százaléka csak részben. A „hulladékgyűjtő udvar”, „hulladékudvar” jelentésével ennél valamivel kevesebben vannak tisztában: a pontos definíciók aránya 32%, a részben jó válaszoké 44%.

A minta 34%-a biztos tudással rendelkezik a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken gyűjthető hulladéktípusokkal kapcsolatban, 51% megerősítésre vár, további 16%-nyi népesség számára pedig felvilágosítást kell nyújtani a kérdésben. Gyakorlatilag az összes megkérdezett tisztában van a zöldhulladék kifejezéssel, illetve a veszélyes hulladékok körét is a nagy többség viszonylag pontosan meg tudta határozni.

A kutatásban résztvevők többsége úgy nyilatkozott, az elmúlt években a háztartásukban termelődött hulladék mennyisége nem változott érdemben. Körülbelül ugyanolyan arányban számoltak be csökkenésről, mint növekedésről.

A térség lakosai legnagyobb arányban azokat a hulladéktípusokat gyűjtik szelektíven, melyeket a hulladékgyűjtő szigeteken is leadhatnak, illetve nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a háztartásokban. A legnagyobb arányban a PET-palackokat és az újságpapírt említették, de a népesség fele az üvegeket is a többi hulladéktól elkülönítve gyűjti.

A háztartási veszélyes hulladékok és a zöldhulladékok esetében ugyanakkor magas a gyűjtési-leadási ismeretekről szóló információhiány, és valószínűsíthetően jórészt erre vezethető vissza a szelektálási gyakorlat elmaradása is.

A megkérdezettek relatív többsége havonta többször szokta elhelyezni hulladékát a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. Ennél gyakrabban 17%, ritkábban közel 40%-nyian használják a gyűjtőszigetek nyújtotta lehetőségeket.

A háztartásokban keletkező zöldhulladékok a felkeresett interjúalanyok többségének környzetében a kommunális hulladékok közé kerül. 21 százaléknyian kidobják a kertbe, udvarra, 24%-nyian külön, komposztedényben gyűjtik, komposztálják

A program által érintett térség népességének fele teljesen, 34%-uk inkább elégedett a hulladékszállítás gyakoriságával, az árával azonban nagyobb, de nem kritikus az elégedetlenség. A válaszadók kétharmada nem tapasztal semmilyen problémát a hulladékszállítási gyakorlattal kapcsolatban (azok, akik igen, többségében nem a szolgáltatót hibáztatják).

A megkérdezettek többsége (77%) nem tud olyan beruházásról, fejlesztésről, ami a környezetvédelmet érintette a térségben az elmúlt időszakban. Ugyanakkor, ha konkrétan a programról kérdezzük a válaszadókat, akkor mintegy ötödük hallott már arról, hogy a lakóhelyén fejleszteni fogják a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét.

A válaszadók 61%-a a program ismertetése utánúgy nyilatkozott, nagyon szükséges, további 31% pedig úgy vélte, inkább szükséges ez a beruházás.

A beruházás korszerűségét, a szolgáltatás színvonalának javulását, valamint a kivitelezés zavartalan megvalósulását a megkérdezettek zöme biztosra veszi, vagy inkább valószínűnek tartja. A szolgáltatás díjával kapcsolatos várakozásokat már nagyobb bizonytalanság lengi körül, de itt is inkább a bizakodó válaszok jellemzők.

A többség nem érzi magát eléggé tájékozottnak a beruházással kapcsolatban, kétharmada további információt igényel a projektről.

Köszönöm a figyelmet!