Kompetencia fejlesztés – Intézményi eredményesség Szivák Judit ELTE PPK

„Mi tudjuk mi kell a gyermeknek” Peti 6 éves, most kezdte az iskolát. Mire használni kezdi a tudását 2030 lesz.

A XX. század elején elmarasztalták az iskolai gyakorlatot mert: az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, a külső fegyelem fenntartása a cél, az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

„Az iskola pontosan arra lenne jó, hogy tanárok rendesek legyenek velünk és megtanítsák az anyagot………de persze ezt az egész iskolai tantervet arra találták ki, hogy a tanárok tanítanak és a gyerekek rendesek. Azt nem számították bele az egészbe, hogy van, hogy a tanár gonosz és van olyan, hogy a gyerek oda sem figyel. Az egészbe nem számították bele. Ha ezt végigélem, átvészelem, nem lesz olyan rossz világ rám.” (András, 11 éves)

Hol élünk, hol fogunk élni? A ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás 2004-ben még nem létezett.

Változás I. - információ Az első SMS-t 1992-ben küldték - ma naponta több üzenetet küldünk és fogadunk, mint a Föld lakossága. 50 milliós vásárlóközönség eléréséhez a rádiónak 38 évre TV-nek 13 évre internetnek 4 évre 1984-ben 1000 internetes gép volt a világon 1992-ben 1 000 000, 2008-ban 1 000 000 000 Az angol nyelvben kb. 540 000 szó van ma - ötször több, mint Shakespeare idejében Egy napilap egy heti termésében több információ van, mint amennyivel egy ember egész életében találkozott a XVII. században

Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard 2007 Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard 2007. Comparative analysis of innovation performance. PRO INNO Europe paper N° 6.)

A minőségfejlesztési rendszer mellett szólnunk kell néhány szót az eredményesség – hatékonyság fogalmához erősen kötődő mérések, vizsgálatok hazai szerepéről. E téren a fent említett két jelentős nemzetközi vizsgálat - IEA, PISA - összehasonlítására szorítkozunk csupán. Magyarország 1968-ban csatlakozott a nemzetközileg elismert IEA Társasághoz, amely sokáig „ablak volt Európára” (Báthory, 2002., 32. o.), s elindította a hazai mérési – értékelési hagyományokat. A hetvenes évek elején váltak nyilvánossá az első IEA vizsgálat adatai, ahol a magyar tanulók kiváló természettudományos eredményei jogos önbizalommal töltötték el az érintetteket. Meg kell azonban jegyezni, hogy már ezek a vizsgálatok is utaltak a társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó szerepére a gyerekek teljesítményében. Az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének, a PISA 2000-nek a célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Előzménye volt e vizsgálatoknak a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Értékelési Központjának hazai monitorvizsgálatai, valamint a Központ által vezetett OECD és IEA nemzetközi összehasonlító mérések (IALS, TIMSS - vizsgálatok). Röviden azt mondhatjuk, „…hogy az OECD–PISA felméréssorozatot, gazdasági megfontolások hozták létre. A különbséget úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az IEA-felmérések a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok természettudományos műveltségét mérik, az OECD–PISA pedig a tizenöt éves fiataloknak mint leendő állampolgároknak boldogulási, érvényesülési esélyei becsléséhez keres használható indikátorokat a tagállamok kormányai számára…” (Vári – Auxné – Felvégi – Rózsa – Szalay, 2001).

A gazdaság képességigényének változása A manuális és szellemi valamint rutin és nem rutin jellegű feladatok alakulása az amerikai gazdaságban Forrás: Levy, Frank - Richard J. Murnane. 2004. The New Division of Labor: How Computers are Creating the Next Job Market. Princeton University Press – idézi Sleicher

A bogyógyűjtő nemzetség A 100 éves pedagógus „Nincs tanár, aki meg volna elégedve a térrel, az óraszámmal, mely rendelkezésre áll” (Kármán Mór 1874) 1996-97 több természettudományos publikáció született, mint az írásbeliség kezdetétől a II. Világháborúig.

Új kompetenciák: rugalmasság, alkalmazkodó képesség önálló és társas tanulás képessége problémamegoldó képesség bizonytalanság kezelésének képessége együttműködés képessége az írott kommunikáció alkalmazásának képessége az idegen nyelvű és a különböző kultúrák közti kommunikáció képessége az információ és a telekommunikációs technikák alkalmazásának képessége

A kompetencia elemei tudás, ismeretek: fogalmak, elméletek ismerete és értése („ismeri…”, „tudja…”, „érti…”, „tájékozott…”); képességek: az ismeretek gyakorlati alkalmazása („képes rá…”); attitűdök: a tudáshoz, a képességekhez való viszonyulás, hozzáállás („fontosnak tartja…”, „hiszi…”, „elfogadja…”, „elkötelezett…”). tudás attitűdök képessé-gek A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

Változás III.- új iskolai funkció

Gyors diagnózis A magyar tanulók az ismeretek mennyiségét és gazdagságát tekintve a nemzetközi mezőny élvonalában vannak A negyedikes diákok olvasás teljesítménye az OECD mezőnyben a negyedik A SOTE elismert képzőhely a külföldi diákok számára, de csak az első két évfolyamon

Folytassuk… Az olvasásteljesítmény a 6. osztályra a nemzetközi mezőny utolsó harmadába kerül A PISA vizsgálat ( 200,2003,2006) eredményei ( 15 év) tartósan gyengék mindkét vizsgált területen A magyar közoktatás az egyik legszelektívebb rendszer az OECD mezőnyben

Ki tud eredményes lenni? Tanulmányi teljesítmény = szocio- kulturális háttér Ha 100 iskola azonos körből fogadja diákjait, csak közel 50-ben lesznek hasonlóak az eredmények 5000 iskolából 900tanulói létszáma 100 fő alatti

Miről beszélünk? - a szakma szerint Eredményesség: - kimeneti teljesítmények ( oktatás-nevelés?) - pedagógiai célok elérése - elégedettség, légkör - hozzáadott érték

Eredményesség régen és ma? IEA - PISA A releváns tudás gyors változása A tudásszerzés helyszíneinek megváltozása A tudás gazdasági érték (OECD) De minek a tudása???? A tudás eloszlása- a kompetencia esélyügyi kérdés lett!

A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle modellje Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít Megértés megkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond), összegez, kiegészít, kódot vát (lerajzol) Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál Elemzés különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont Egybefogla-lás tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít Értékelés megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulók? 4% (2,5) OECD 6. szint 11% (8,2) 5. szint 19% (18,2) 4. szint 24% (24,3) 3. szint 21% (23,8) 2. szint 13% (15,2) 1. szint 1. szint alatt 8% (7,8) OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

Teljesítmények és esélyek

A kompetenciafejlesztés gátjai Én már húsz éve csinálom… Rendszerszerű működés? ( felvételinek tanítunk?) Annak, akkor, azt… Miért kell ezt megtanulni? (Hétköznapi – ünnepnapi tudás) Beszűkült személyiség Motiváció ( az iskola egy unalmas hely)

És még? - Optimális elvárások - Tanulási idő - Korrekció minősége - FELADAT- Módszer - TANULNI AKARÁS -TANULNI TUDÁS „Két tanár beszélget…”

Válaszok A tartalom kiválasztása és megújítása (magtanterv – a gondolkodás tanterve) A gondolkodás fejlesztése ( ismeret, megértés, feldolgozás, alkalmazás, értékelés ) A tanulási képesség fejlesztése A tanulni akarás fejlesztése KOMPETENCIA FEJLESZTÉS

Mi az a kompetencia? „Képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” - kognitív és praktikus képességek - attitűdök - emóciók - értékek

Kulcskompetenciák OECD 1. Autonóm cselekvés - a cselekvés összefüggéseinek látása - saját élettervek kialakítása és önálló vezetése - jogok, érdekek érvényesítése és védelme

Kulcskompetenciák 2. Az eszközök interaktív használata - a nyelv, a szimbólumok és a szövegek interaktív kezelése - az ismeretek használata - az új információs technológia használata

Kulcskompetenciák 3. Szociálisan heterogén környezetben való működés - másokkal való kapcsolatépítés - csoportmunkában való együttműködés - konfliktuskezelés és megoldás

Kulcskompetenciák Európa Tanács - Magyarország Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Információs és kommunikációs technológia Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai kompetencia Tanulási kompetencia

Az eredmények katalizátorok vagy papírkosárba valók? MINTHA PEDAGÓGIA „ Létezik olyan tényező is, amely éppen a rossz összetételű iskolákban jár együtt a magasabb eredményességgel: ez pedig a kompetenciamérés eredményeinek használata.” Tanuló szervezet??? In.: Eredményes iskola (2006) OKI. 61.o. Az eredmények katalizátorok vagy papírkosárba valók? MINTHA PEDAGÓGIA

Milyennek szeretnénk látni a tanulót, amikor elhagyja az iskolát?

személyes tulajdonság ismeret készség, képesség ? - A gyerek elsősorban azt tanulja meg, amit értékelünk!

Mennyit tanulunk abból, hogy….. % megfigyeljük és meghallgatjuk, % elmagyarázzuk másoknak, % elolvasunk valamit, % beszélgetünk róla másokkal, % meghallgatunk valamit, % a tapasztalatainkból, % megfigyelünk valamit. www.fszk.hu/dobbanto

Mennyit tanulunk abból, hogy….. 10% elolvasunk valamit, 20% meghallgatunk valamit, 30% megfigyelünk valamit, 50% megfigyeljük és meghallgatjuk, 70% beszélgetünk róla másokkal, 80% a tapasztalatainkból, 95% elmagyarázzuk másoknak. www.fszk.hu/dobbanto

Miért tevékenységközpontú? Mert az élet is tevékenységközpontú Mert a megismerés vágya és értelme is a tevékenységből indul és a tevékenységhez érkezik Mert motiváló Mert minden intelligenciát mozgósít Mert a tevékenység mindig alkalmazó Mert minden „produkció” tevékenység Mert jobban bevésődik és felidézhető

Hogyan működik az agy? K Ö R N Y E Z T KI HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA MUNKA- HALLÁS HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA MUNKA- ASZTAL SZAGLÁS LÁTÁS TAPINTÁS ÍZLELÉS KI MEGFIGYELÉS RÖVID As: David A. Sousa ‘How the brain learns.’

Tevékenységközpontú módszerek Kritikai gondolkodás fejlesztő módszerek Együttműködésre épülő módszerek Kommunikáció fejlesztő módszerek Cselekvések

Kritikai gondolkodás Problémaközpontú Kérdező Okokra, következményekre is kíváncsi Alternatívákat kereső Reflektív viszony a tanuláshoz: a tudás elemzése, új keretekbe helyezése ( mihez használható, mi-mindenhez kapcsolódik…)

Módszerek RJR modell Grafikus szervezők ( fogalmi térkép, folyamatábrák, Venn diagrammok) Jelölések Kérdezzük - a szerzőt… Szemponttáblázatok Reflektív szövegfeldolgozás Poster Portfolió

Együttműködés A kísérlet egy vödör aranypénzzel Minden egyes aranypénz azé lesz, aki begyűjti azt. Mi történne? Amennyi érem a 3 perc alatt összegyűlik a vödörbe, azt egyenlően szétosztjuk. És most mi történne?

Módszerek Mozaik Véletlen ellenőrzés Szakértői csoport Három megy egy marad és fordítva Kagan és Ginnis Segédanyagok!

Kommunikáció fejlesztő módszerek Beszéd ( frontális órán – koop-os órán?) Írás Mi indítja meg a beszédet vagy az írást: a vonzó feladat! Vita Kiselőadás másképp Léghajó gyakorlat Reciprok tanítás (összefoglal, címet ad-kérdez-jósol-kulcsszavaz,vázlatol) Szövegalkotó technikák segédanyag

A kritikai gondolkodás alapelvei   Megragadni egy állítás jelentését: ÉRTELMES? Eldönteni, hogy van-e kétértelműség az okoskodásban: VILÁGOS? Eldönteni, hogy ellentmond-e egymásnak két állítás: KÖVETKEZETES? Eldönteni, hogy szükségszerűen következik-e a következtetés: LOGIKUS? Eldönteni, hogy egy állítás eléggé meghatározott-e: KONKRÉT? Eldönteni, hogy egy állítás alkalmaz-e valamilyen elvet: SZABÁLYKÖVETŐ? Eldönteni, hogy egy megfigyelés megbízható-e: PONTOS? Eldönteni, hogy az induktív következtetés bizonyítható-e: IGAZOLHATÓ? Eldönteni, hogy jól meghatározott-e a probléma: LÉNYEGBEVÁGÓ? Eldönteni, hogy vannak-e benne feltevések: ADOTTNAK VESZ VALAMIT? Eldönteni, hogy a definíció megfelelő-e: JÓL MEGHATÁROZOTT? Eldönteni, hogy vajon az állítás megállja-e a helyét: IGAZ? (HELYES?) (Fisher, 1999.)

Akkor most ne tanítsunk, hanem kompetenciát fejlesszünk? Tartalom mennyisége Tartalom minősége Feladat ( Einstein agya…) Taneszközök Módszerek Tanulásszervezés ( korrepetálás?) Értékelés TKA - AKT

Egymástól eltérő szakszavak száma (Kémia 8. Nemfémes elemek) 39 67 102 57 20 40 60 80 100 120 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 2000-es évek

Túl sokat markolnak

A szövegezés nem alkalmazkodik a tanulók olvasási képességeihez

Az olvasásértést segítő-fejlesztő néhány tényező Világos céladás, belső motiváció (attitűdformálás) Az előzetes tudás előhívása, összeköttetés-teremtés az olvasó előzetes tudása és a szöveg között Az előfeltétel-tudás bővítése (szókincs, fogalommagyarázat, képi információk) Ismert-ismeretlen fogalmak közti távolság áthidalása analógiateremtéssel Értelmezői keretek feltárása, olvasási stratégiák tanítása Megértési deficitek feltárása, csökkentése Előorganizátorok, grafikai szervezők, szövegfeldolgozó technikák használata Összefoglalók, elérési útvonalak készítése

Vezetés Új vezetési struktúra Készüljünk fel! – Beszéljünk róla! Közös tudástár A csapat, a gazdák Továbbképzések Taneszköz rendelések Szabályozó dokumentumok Pedagógus értékelési rendszer Belső mérési rendszer Új vezetési struktúra

Haditerv szabotázs akciókra Győződjünk meg az alábbi állítások igazságtartalmáról és erről győzzünk meg másokat is: „e nélkül is lehet eredményesen tanítani…” „nincs rá pénz, nincsenek meg hozzá a feltételek…” „engem erre nem készítettek fel!” „ezután akkor mindig ezt kell majd csinálni?!” „mi lesz a tananyaggal meg a továbbtanulással?!” „mit fognak szólni a szülők és a többi kolléga?!” „a tudásért keményen meg kell dolgozni, nem érünk rá játszani…” „miért kell nekünk mindig valami divatot követni?”