Az antiszociális viselkedés és a magatartászavar gyerekekben és fiatalokban: felismerés, intervenció és kezelés NICE Clinical Guidline 158 guidance.nice.org.uk/cg158 Dr. Dochnal Roberta Folyóirat referálás 2014.10.13
Bevezetés: A magatartás- és az antiszociális viselkedés nagyon gyakori rendellenességek gyermek és serdülőkorban 1999-2004 között végzet kutatás alapján (Office of National Statistics) az 5 és 16 éves gyermekek 5%-nál fordul elő A magatartászavar jelentősen befolyásolja a gyermek mindennapi működését és életminőségét Egy 1999-es felmérés kimutatta, hogy a magatartászavar gyakorisága magasabb a D (kevésbé- vagy szakképzetlen fizikai munkások) és E (alkalmi munkások, segélyen élők, nyugdíjasok) társadalmi osztályokban, mint az A társadalmi osztályban
Bevezetés: Egy 2004-es felmérés szerint az utánkövetett, a bántalmazott és védelembe vett gyerekek 40%-nál fordult elő viselkedés zavar. Magatartás zavar (MZ): ismételt és tartós antiszociális és agresszív vagy dacos viselkedési módok jellemzik A BNO-10 a következő kategóriákat különíti el: F91 Magatartási zavarok F91.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar F91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (nem szocializált magatartászavar) F91.2 Kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. (szocializált magatartászavar) F91.3 Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar F91.8 Egyéb magatartászavar F91.9 Nem meghatározott magatartászavar
Bevezetés: Az oppozíciós zavar és a többi kategória között a legnagyobb különbség az antiszociális viselkedés súlyossága Az oppozíciós zavar gyakoribb fiatalabb gyerekekben (10 év körül). A többi MZ 11 éves kor után fordul elő gyakrabban A MZ gyakoribb fiúkban (pl. 5 és 10 év között a fiúk 7%-nál, a lányok 3%-nál fordul elő, 11-16 év között 8% (fiúk) -5% (lányok) -os a megjelenés Leggyakoribb komorbiditás: ADHD (40%) Fokozza a felnőttkorban kialakuló pszichopatológia rizikóját (50% antiszociális személyiségzavar) Gyakran előfordul: rossz tanulmányi eredmények, szociális izoláció, serdülőkben – szerhasználat, rendőrségi ügyek
Bevezetés: Számos intézményt/területet (szociális, oktatás, egészségügy) érint a MZ problematikája Számos intézkedést és beavatkozást hoztak az Egyesült Királyságban: szülő programok, megelőzés …
Ajánlások – elsődleges szempontok A MZ első vizsgálata Strengths and Difficulties Questionnaire (erősségek és gyengeségek kérdőív) Felmérni: a komorbiditásokat (depresszió, PTSD, ADHD, autizmus . stb) , tanulási zavarokat, szerhasználatot Átfogó kivizsgálás a kulcs tünetek részletes kikérdezése Az otthoni, iskolai, kortárskapcsolati működés részletes feltérképezése A szülői kapcsolatok, nevelési elvek és módszerek
Ajánlások – elsődleges szempontok Szülők képzése, oktatása – programok Javasolt szülőcsoportok szervezése Nevelő intézmények képzése, oktatása – programok Javasolt csoportok szervezése a gondozók és felügyelők, nevelők, vagy egyéb hasonló gyermekekkel dolgozó személyzet részére
Ajánlások – elsődleges szempontok Gyermekre fókuszáló programok Csoportos szociális és kognitív probléma-megoldó programok MZ gyerekek vagy fokozott rizikójú gyermekek részére Gyógyszeres terápia Pl. a komorbiditás kezelése: ADHD
Ajánlások – elsődleges szempontok A szolgáltatások elérhetőségének elősegítése: Tájékoztatás: hol, milyen módon működik az ellátás, mi a kivizsgálás és az esetleges terápia folyamata
Az ellátás általános alapelvei Hogyan dolgozzunk biztonságosan és hatékonyan a gyermekekkel és fiatalokkal Képzett és kompetens szakemberek – több területre figyelni kell: tanulási képesség, kognitív kapacitások, érzelmi érettség, és fejlődés A szakembereknek ismerniük kell az ajánlásokat és a jogszabályokat Biztosítani kell, hogy a gyermekek egy szakmai team általi ellátásban részesüljenek, ne kerüljenek át egyik team-ból a másikba és ne részesüljenek indokolatlan kivizsgálásokban Biztosítani kell, hogy a terápiás beavatkozás megfelel a gyermek fejlődési szintjének
Az ellátás általános alapelvei Teremtsünk kapcsolatot a gyermekekkel és fiatalokkal és szüleikkel Figyelni kell arra, hogy a MZ gyerekek és serdülők számos rossz a tapasztalattal rendelkezhetnek. Pozitív, gondoskodó és bizalmon alapuló kapcsolat Figyelni kell a szülőkkel és gyermekkel való kommunikációra, a titoktartásra (lehetőleg a beszélgetés olyan helyen történjen ahol a tiszteletben tartjuk a gyermek méltóságát, a titoktartást és a magán szférát) Győződjünk meg arról, hogy mindenki aki érintett megérti a találkozások célját és azt, hogy melyek a titoktartás szabályai
Az ellátás általános alapelvei Munka a szülőkkel és gondozókkal A gyermekkel meg kell beszélni, hogy kit szeretnénk bevonni. Többször vissza kell térni – változhatnak a kapcsolatok ! A szülők/gondozók hibásnak érezhetik magukat. Válaszoljuk a kérdésekre Gyakran a szülők/gondozók esetében is szociális, érzelmi támogatás szükséges – segíteni kell őket Hasznos nevelési, életviteli és szociális tanácsokkal kell ellátni őket
Az ellátás általános alapelvei Kommunikáció és tájékoztatás MZ gyermekkel, szülő/gondozójával való kommunikáció: Figyelembe kell venni a gyermek fejlődési szintjét, érzelmi fejlettségét, kognitív kapacitását (tanulási nehézségek, látás/hallás problémák, nyelvi fejlődési zavarok, szociális kommunikációs problémák) Világosan és a beteg számára érthetően fejezzük ki magunkat Győződjük meg arról hogy a gyermek vagy a felnőtt megértette Ha szükséges használjuk segédeszközöket (képek, szimbólumok .. )
Az ellátás általános alapelvei Kommunikáció és tájékoztatás Tájékoztatás: Helyi szervezetek, weboldalak – hol találhatnak még több információt Megmutatni hogyan érheti el A Gyermekkel való kommunikációhoz használjuk több módot (sms, telefon, levél … )
Az ellátás általános alapelvei Kulturális, etnikai és társadalmi befogadás Pszichiátriai ellátás – stigma !, diszkrimináció Tartsuk tiszteletben a szexuális orientációt, nemi hovatartozást, szociális státuszt, családi hátteret … A betegség és a diagnózis esetében vegyük figyelembe az etnikai és kulturális különbségeket, esetleges nyelvi nehézségeket A szakember kompetens kell legyen ezekben a kérdésekben
Az ellátás általános alapelvei Szakemberek szupervíziója (obszerváció, kimenetel vizsgálata, rendszeres) Transzfer és elbocsájtás ! Lelki reakciókat válthat ki Tervezett és megbeszélve a gyermekkel/szülővel, gondozóval Tájékoztatni a lehetőségekről, utakról esetleg a felnőtt ellátás működéséről