Erőforrások

Bevezető Napjainkban az élet minden területén egyre több szó esik az erőforrások kérdéséről, hiszen a modern társadalmi elvárások az életszínvonal folyamatos növekedését tűzik ki célul, ami az erőforrások egyre nagyobb arányú felhasználását követeli meg.

Természeti erőforrások

1. Természeti erőforrások Természeti erőforrásokon azokat a természeti adottságokat értjük, amelyeket az ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. (Bora Gy )

A természetben rejlő szerves és szervetlen anyagok önmagukban még nem jelentenek erőforrást. Szükség van egy befogadó közegre is, ami egy bizonyos technikai-technológiai fejlettségi szinten álló társadalom. Csak akkor válik egy természeti jelenségből erőforrás, ha az őt birtokló csoport felismeri hasznosságát, illetve létezik a társadalomban a hasznosításra irányuló igény is.

Erőforrások közgazdaságtani értelmezése Nagyon fontos szempont a természeti erőforrások értékelésében a közgazdasági értékelés. Értékük vagy közvetlenül kimutatható – ide tartoznak a kitermelés alatt álló és piacosításra kerülő javak –, vagy csak közvetve kimutatható gazdasági jelentőséggel rendelkeznek (pl. a tájképi szépség, esztétikai élmény).

Környezeti erőforrás Olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. Egy nyersanyag akkor minősül környezeti erőforrásnak, ha a hozzá kapcsolódó elsődleges tevékenységek a kinyerés és a finomítás, ellentétben a feldolgozással

Környezeti erőforrás példák Ily módon például a bányászat, petróleumfeltárás, halászat és erdőgazdálkodás környezeti erőforrásokon alapuló ágazatok, míg a mezőgazdaság nem.

Természeti erőforrások osztályozása

2 féle természeti erőforrások A természeti erőforrásokat 2 részre oszthatjuk a fenntarthatóság szempontjának érvényesíthetősége szerint: 1. Fogyó erőforrások/Nem megújuló erőforrások 2. Megújuló erőforrások

1. Fogyó/kimerülő/ kimeríthető Nem megújuló erőforrások Azok az erőforrások, melyek legfőbb jellemzője, hogy ezek készletei az emberiség számára végesnek tekinthetők. Stock jellegű erőforrások

Fogyó erőforrások pélákkal Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része.

2. Megújuló erőforrások Megújuló erőforrások, melyek – bizonyos határt túl nem lépő fogyasztása esetén még regenerálódni tudnak az ember által világosan érzékelhető idő alatt. Flow jellegű erőforrások

Megújuló erőforrások példákkal Napenergia. Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél) Víz (vízi energia) Tengerjárás Hullámzás Tengeri áramlatok Biomassza

Társadalmi erőforrások/ telepítő tényezők

2. Társadalmi erőforrás def.1. Az eredeti használat a politikai gazdaságtanból és a közgazdaságtanból származik, ahol hagyományosan a MUNKAERŐ-t értették rajta, ami a termelés egyik fő tényezője.

Társadalmi erőforrás def. 2. -cégeken és vállalatokon belüli – értelmezése a cégen belül dolgozó munkaerőre és annak képzettségére, kompetenciájára, költségeire, illetve egyéb jellemzőire vonatkozik.

A modern közgazdasági elemzések megállapították, hogy az emberek nem feltétlenül hasznossági elv alapján működnek és döntenek, ahogy azt a hagyományos szemlélet feltételezi.

1. A munkaerő minősége A modern gazdasági viszonyok között az számít értékes terméknek, amelyben több a befektetett munkaóra, illetve jelentősebb a vele dolgozók szaktudása. A technológiai fejlődés és a gépesítés előrehaladásával az egyre intelligensebb gépeket kezelő, hozzájuk értő kompetens munkaerő sokkal értékesebb, mint akár a közelmúlt igényei szerint képezett hagyományos szakmunkás kompetenciával rendelkező dolgozók.

Munkaerő minősége a turizmusban A turizmusban a minőségi szolgáltatások terjedésével egyre nő az igény a minél képzettebb munkaerő alkalmazása iránt.

2. A munkaerő mennyisége A tradicionális fordista tömegtermelésben az olcsó, képzetlen munkaerő rendelkezésre állása fontos versenyelőnyt jelentett az üzemek számára. Különösen fontos volt ez az erőforrás néhány iparág számára (pl. élelmiszeripar, textilipar).

XXI. század Napjainkban ezek az extenzív jellegű iparágak egyre inkább a harmadik világ országaiban teleültek le, hiszen még a legolcsóbb európai munkaerő sem versenyezhet a fejlődő országok olcsó, nagy tömegű munkaerejével.

Munkaerő mennyisége a turizmusban A turizmus hagyományos tömegeket mozgató típusa kiszolgálásában még mindig fontos a bizonyos alapképzettséggel rendelkező nagy tömegű, olcsó munkaerő megléte.

3.Infrastruktúra A háttérágazat megléte napjaink befektetői számára kulcsszó, hiszen csak azok a régiók válhatnak a gazdasági vérkeringés részéve, amelyek megfelelő elérhetőséggel, közművekkel, energia- és vízellátással rendelkeznek. Az infrastruktúra más elemei, intézmények, oktatási hálózat megléte ugyancsak elengedhetetlenül fontossá vált.

Infrastuktúra A turizmus számára létfontosságú a megfelelő szinten kiépített infrastruktúra léte, beleértve a közlekedési vonalakat, a turisztikai szálláshelyeket, az élményelemek kiépítettségét stb.

4. Katonai és politikai stabilitás A működő tőke természetesen csak olyan térségekben települ szívesen, ahol meg vannak azok az alapfeltételek, melyekkel biztosított a biztonságos működés.

Katonai politikai stabilitás és turizmus A turizmusban még frekventáltabban jelentkezik mindez, hiszen a turisták egyik legfontosabb igénye a személyes- és vagyoni biztonság biztosítása. A stabilitás hiánya nemcsak adott ország turizmusát fenyegeti, hanem akár a környező területek, vagy az egész világ turisztikai konjunktúrájára rányomhatja a bélyeget.

5. Belső jogrendszer stabilitása A törvényi háttér biztonsága mindenféle befektetés számára kiemelt fontosságú, hiszen a gazdasági szervezetek működését bármilyen változás (minimálbér, a különböző adók, vámtörvény, a környezetvédelmi előírások, a szabadságolás ideje, a nemzeti valuta árfolyama, a jegybanki alapkamat) jelentősen befolyásolhatja.

Jogszabályok a turizmusban A nemzetközi integráció magas fokán álló Európai Unióban sem megoldott teljesen a turizmust érintő jogszabályok összhangja. Pl.: idegenvezetés kérdése az EU-ban

6. Hagyomány, mint erőforrás A foglalkoztatott munkaerő alapossága, pontossága, fegyelmezettsége, rugalmassága, kompetenciája függ a társadalomban évszázadok alatt kialakult normáktól. Ebből a szempontból előnyben vannak azok a térségek, ahol adott iparágnak, szolgáltatásnak hosszabb, megszakítatlan tradíciói vannak.

Hagyományok szerepe a turizmusban A turizmusban máig kiemelkedő desztinációk azok a pl. fürdővárosok, melyek már a 19. század második felétől fontos szerepet játszottak

Társadalmi erőforrások/ telepítő tényezők csoportosítási lehetőségei

1. Kemény telepítési tényezők Beszerzési és felvevőpiacokhoz viszonyított fekvés Közlekedési kapcsolatok (utak, sínek, víz, levegő) Munkaerőpiac (mennyiségi, minőségi) Telephelykínálat, telephelyek ára/bérleti díja Helyi adók Támogatások

2. Puha telepítési tényezők 1. Helyi/regionális gazdasági környezet Közigazgatás minősége és rendelkezésre állása Város/régió image Iparági kapcsolatok, kooperációs és kommunikációs lehetőségek Felsőoktatási intézmények, kutatás A régió innovációs képessége Gazdasági szövetségek teljesítőképessége

2. Puha telepítési tényezők 2. Lakás/ lakókörnyezet Környezet állapota, minősége Iskolák, képzés Szociális infrastruktúra Szabadidő értéke (sport, kulturális kínálat) A város és a régió varázsa

A tér, mint erőforrás

Az erőforrásokat nem lehet a tértől elkülönítve kezelni, hiszen minden erőforrás a térben létezik, illetve egymással és a társadalommal is a térben kerülnek kapcsolatba. A tér azonban maga is erőforrásnak tekinthető, hiszen ez minden természeti, gazdasági, társadalmi erőforrás és folyamat létezési formája is.

A turisztikai erőforrások

Vonzerő=Attrakció A fogadóterület olyan természeti vagy kulturális erőforrásait értjük, melynek megismerése (átélése), a terület felkeresésének elsődleges indítékául szolgál a látogató számára Erőforrás#vonzerő Egy erőforrás nem automatikusan vonzerő

Vonzerővé válás A turisztikai erőforrások megfelelő SZOLGÁLTATÁSOKKAL válnak turisztikai vonzerővé (attrakcióvá).

Szolgáltatások csoportosítása

1. Élményszolgáltatások Idegenvezetés Programok Rendezvények

2. Szabadidős/utazási szolgáltatások 1. Megközelíthetőség 2. Szállás 3. Vendéglátás 4. Közbiztonság 5. Egészségügy