Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék

Az előadások a következő témára: "Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék"— Előadás másolata:

1 Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék
A turizmus földrajza Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék

2

3

4

5 Definíció Az idegenforgalmi földrajz az idegenforgalmilag számításba vehető természeti tájak és objektumok, települések, körzetek sajátosságainak, területi kapcsolatainak vizsgálatával, az idegenforgalom térbeli megoszlásának törvényszerűségeivel foglalkozik.

6 Az idegenforgalmi földrajz tárgyköre
Rendkívül széles Értékeli a turizmusra ható természet- és gazdaságföldrajzi tényezőket Feltárja a turizmus, valamint a mezőgazdaság, ipar, közlekedés és kereskedelem kölcsönhatását Foglalkozik a településviszonyok, az infrastrukturális ellátottság és az idegenforgalom kapcsolatával

7 Sokoldalúan elemzi az idegenforgalom társadalmi-politikai tényezőit
Elhatárolja az idegenforgalmi körzeteket Ismerteti és értékeli a nemzetközi idegenforgalom területi megoszlását

8 A turizmus erőforrásainak területi elhelyezkedésének vizsgálatában a földrajzi tér a kereslet számára vonzerőt és desztinációs terméket jelent. Mivel a turizmus időbeli és térbeli természetű folyamatokból áll, hozzájárult egy küldő és fogadó terekből álló turizmus kialakulásához, amely sajátos jegyein keresztül az adott terek társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit is magában hordozza. A turizmus egyedisége abban rejlik, hogy a termelés és fogyasztás egy időben történik, és hogy a terméket helyben fogyasztják el (nem a termék, hanem a kereslet változtat helyet). A turisztikai terméknek e specifikuma a teret sajátos funkcióval ruházza fel, a földrajzi tér erőforrásai (a vonzerők) az adott helyi társadalom fejlesztési tényezői is egyben.

9

10 A GEOGRÁFIA SZEREPE A TURIZMUS KUTATÁSÁBAN
A kutatásokban megjelenő részdiszciplínák egyre bővültek, egy felosztás szerint a következő tudományterületek az érintettek (JURCZEK, 1981): pedagógia ( a turizmus tanításának szükségessége, animátorképzés) ökonómia (költség-haszon elemzés, marketing...) pszichológia (motivációkutatás, reklámhatékonyság, a turisták kiszolgálásának pszichikai felkészítése...) orvostudomány (a különböző szabadidő-aktivitások hatásai az emberi szervezetre) politika (belső stabilitás, külpolitikai image)

11 jogi tudományok (normatív paraméterek az utazás, a tartózkodás idejére)
kultúrantropológia (identitáskutatás- és tudat) vallástudomány (eltérő vallások- és szokásrendszerek ismerete, hatása) nyelvtudományok (kommunikáció, speciális kiadványok a turisták számára) sporttudományok (szabadidő-aktivitások szakszerű ismerete és alkalmazása a turizmus területén) területi tervezés, urbanisztika (területfejlesztés, szabadidőterek- és létesítmények)

12 A turizmus bonyolult kapcsolati rendszereit egy-egy tudomány nem sajátíthatja ki, interdiszciplináris megközelítésekre van szükség. A földrajz - mint tértudomány - a turizmus területén is a folyamat- és struktúra-analízissel tűnhet ki, ahol az erőforrások elemzése (természeti, humán) lokális- regionális- nemzeti- és nemzetközi szinten egyaránt fő feladata. A térbeli (küldő- és fogadóterületek, tranzitutak) aspektusok mellett az időbeli dimenzió (idősoros, keresztmetszet/állapotvizsgálat) szolgál a folyamatelemzések alapjául.

13 Regionális idegenforgalmi földrajz
A Föld különböző országainak turisztikai szempontú értékelésével foglalkozik Vizsgálja a fogadó országok természeti és gazdasági viszonyait, az idegenforgalmi adottságokat és vonzástényezőket Elemzi az idegenforgalmi felkészültség helyzetét, prognózist ad Értékeli a nemzetközi idegenforgalomban való részvételt Vizsgálja a turizmus hatását a gazdasági életre, a nemzeti jövedelemre és a valutáris viszonyokra

14 Egy turisztikai desztináció
fogadóképességének összetevői (kapacitás-háló) Forrás: FREYER, 1998 után saját szerkesztés

15 A turisztikai régiók növekedési ciklusmodellje
Forrás: R.W. BUTLER, 1980.

16 Turisztikai nagyrégiók
A világ legnagyobb turizmusgeneráló régiói Forrás: ROSEMARY B pp. 180.

17 A WTO által kialakított turisztikai nagyrégiók
Forrás: ROSEMARY B pp. 184.

18 A világ centrum-periférián alapuló turisztikai nagyrégiói
Forrás: ROSEMARY B pp. 184.

19 Globalizáció a turisztikai piacon

20 Nemzetközi turisztikai trendek

21

22

23

24

25

26 A világ nemzetközi turistaérkezéseinek száma alrégiónként
Forrás: Magyar Turizmus Rt.: A világ turizmusának alakulása 2004-ben és előrejelzés a évre.

27

28