Hogyan működik a társadalom? 13. Előadás Történelem és forradalom

Az evolúciós módszer fontossága A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György)

Az evolúciós adaptációk lényege 1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. 2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra valamilyen eszközként használható megoldás, konstrukció. 3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni

A létrejövés két érdekes problémát vet fel 1. Mi és hogyan formálódik az út, amin a konstrukciók kialakulnak = egy evolúciós történet lesz (just so story). Ez a kérdés a történelemre utal. 2. Miként jön létre egy evolúciós újdonság? Az élő világban ez egy új adaptáció megjelenése. A társadalomban ez a kérdés a forradalom problémájára utal.

Mi a történelem? Az előélet fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett) Az előélet fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett) A mindenkori döntéseket a körülmények (környezet + létrejött konstrukciók) határozzák meg A mindenkori döntéseket a körülmények (környezet + létrejött konstrukciók) határozzák meg A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt szabadon formáljuk magunk A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt szabadon formáljuk magunk

A történelem koncepciói Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. Carlyle: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. Carlyle: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás- válasza” nyomán kialakuló életgörbe. Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás- válasza” nyomán kialakuló életgörbe. Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. Trevor-Roper: A történelem nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna. Trevor-Roper: A történelem nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna.

A társadalmi evolúció történelem szemlélete A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. A szükségszerűség = evolúciós nyomás: A szükségszerűség = evolúciós nyomás: Evolúciósan adaptív környezet Előélet függőség (path dependencia) Szisztematikus hatások (gőzgép)

Az evolúciós szemlélet néhány különös következménye S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (Nő - kétszer) A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (Nő - kétszer) Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?) Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?)

Néhány nehéz probléma 1. Miért olyan nehéz „halászni megtanulni”? 2. Milyen tanácsot adjunk a szegényeknek (egyebek mellett önmagunknak)? 3. Mindenkinek végig kell-e haladni az életgörbén?

A forradalom evolúciós modellje A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása

A forradalom hagyományos képe Forradalom = rövid ideig zajló, megszakítottságot képviselő, erőszakos eseményeket feltételező, a meglevőt alapjaiban leromboló, a korábban létező viszonyokat tagadó, mindent egyik pillanatról a másikra megváltoztató eseménysor. Ebben az értelemben használjuk a társadalomban (polgári, vagy szocialista forradalom), a tudományban, a divatban, a művészetben stb. Néhány probléma: Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.) Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.)

A hagyományos forradalom-modell Három egyidejű váláság: Három egyidejű váláság: 1. Az állam pénzügyi válsága 2. Az uralkodó elitben nézeteltérések a „hogyan továbbról” 3. Nagy csoportok kerülnek mozgósítható helyzetbe, amikor közvetlen akciójuk kiváltható Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Új „eretnek” kulturális, vallási, vagy politikai nézet vetődik fel, és jelentős csoportok magukévá teszik, és az elégedetlenek élére állva, az állam ellen vezetik őket Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ezzel indul el a forradalmi esemény, amely új intézmények létrejöttéhez vezet, vagy nem vezet

Az evolúciós forradalom-modell Az evolúciós forradalom-meghatározás: A környezet adaptív problémáira adott, a kulturális univerzálék szerkezetében megmutatkozó minőségi átalakulás, amely olyan intézmények és szerkezetek létrejöttéhez vezet, amelyek a felmerülő adaptív problémákat képesek megoldani. Nem minden változás forradalom, ami erőszakos nem biztos, hogy forradalom, ami „csendes” és fokozatos, az még lehet, hogy forradalom.

A kulturális univerzáliák szerkezete Termelési mód Reprodukci- ós mód Családi gazdaság Politikai viszonyok Viselkedési szuper- struktúra Etikus viselkedés Létfenntar tási technikák Demográfia Családi szervezet Társulások egyesülé- sek Művészet tánc Mágia Technikai környezet Pár- választás Házi munkameg osztás Adó, elosztás Rítusok Tabuk, ideológiák Ökológiai rendszer Termé- kenység Szocializá- ció Politikai szocializá- ció Sport, játék, hobbi Mítoszok Munka- kormák Gyermek- gondozás Nemi szerepek Hierarchiák kasztok Tudomány Normák, etika Munka- szervezet Fogamzás- gátlás Fegyelem, hierarchia Fegyelem, háborúk Irodalom Filozófia, vallás

Forradalom volt, vagy nem volt forradalom? A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) Szexuális forradalom ( ) Szexuális forradalom ( )Művészet Viselkedéssel kapcsolatos tolerancia PárválasztásFogamzásgátlásDemográfia Értékek változása (Az állam vonuljon ki az állampolgárok hálószobájából – Trudeau) Jogi szabályozás (válás) Abortusz Családi munkamegosztás Családi szerkezet Női karrier-modell változása Szabadidő-felhasználás

A forradalom modellje A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A „hatlépéses” távolság A „hatlépéses” távolság Az információk terjedése a hálózaton belül Az információk terjedése a hálózaton belül Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.) Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.)

A 20. század trendfordulásának jelei 1. A környezeti korlátok jelentkezése (ökológiai lábnyom túlhaladja a föld méreteit – 1980) 2. Nyersanyag-árrobbanás 3. Környezetszennyezés globális problémává válik (globális felmelegedés stb.) 4. Bűnözés újra nőni kezd 5. Szociális zavarok növekednek (szabálykövetés visszaszorul) 6. Depresszió, és kövérségből fakadó problémák túlhaladják az éhségből fakadókat 7. A választék-szélesülés miatt a kognitív disszonancia helyett inkább bizonytalanság és becsapottság érzése nő 8. Értékrend eltolódás (túlélés és önmegvalósítás, de ugyanez: felérünk a Maslow piramis tetejére, és kérdésessé válik a hogyan tovább?) 9. A boldogság-trend megtörik és telítésbe megy 10. Az irracionális várakozás eluralja a befektetési piacot 11. Új életmód mozgalmak terjednek (önkéntes egyszerűség)

A történelem hullámai Idő Népesség, termelés Kondratyev típusú válságok

Globális felmelegedés