A részvétel fogalma Dr. Schiffer Csilla

Az állampolgári részvétel létrája nem részvétel: (1) manipuláció (2) terápia fokozatai a részvétel képviselők által közvetetten zajlik, nem jogosítják fel a résztvevőket arra, hogy változtatásokat kezdeményezzenek, döntéseket hozzanak és azokat meg is valósítsák, sőt a gondolkodásuk és véleményük olyan irányú megváltoztatására törekednek, hogy az megfeleljen a hatalom birtokosai számára.

álrészvétel: (3) tájékoztatás, a (4) konzultáció és a (5) megbékélés fokozatai. Ezek valójában „álrészvételt” biztosítanak (tokenizmus) bevonnak ugyan a döntéshozásba néhány érintett, bár a hatalomból kirekesztett tagot, de azok közül, akik a legkönnyebben bevonhatók, vagyis gondolkodásuk leginkább közel áll a hatalom birtokosainak gondolkodásához, és ezzel jelképesen biztosítottnak vélik az adott csoport részvételét a döntéshozási folyamatban. Meghallgatják őket és ők is hallathatják a hangjukat, de a hatalom birtokosainak kezében van annak eldöntésének joga, hogy figyelembe veszik-e a döntéshozatalban a véleményüket.

valódi részvétel: (6) partnerség, a (7) delegált hatalom, a (8) állampolgári kontroll a döntéshozásba valóban bevonják az érintett csoportokat, a hatalom valóban érdeklődik a véleményük iránt és épít is azokra, kezdeményezhetnek változásokat és azok irányításának lehetősége is adott számukra (ARNSTEIN, 1969).

A „hatalommal felruházás létrája” (Ladder of Empowerment) A hatalommal nem rendelkező személyek visszanyerik a saját sorsuk irányítása feletti hatalmukat, részt vesznek a közösség életében, beleszólnak annak döntéseibe, képviselik érdekeiket, felhívják a figyelmet az őket ért igazságtalanságokra, hatást gyakorolnak saját és közösségük életére Nem maradnak a szolgáltatások passzív igénybevevői, hanem megrendelőként aktívan bevonódnak a szolgáltatás tervezésébe, megvalósításába és értékelésébe is. A szolgáltatás szervezője: segítő szerep helyett koordináló, facilitáló (ösztönző), támogatást nyújt a szolgáltatást igénybe vevő számára, hogy ő maga képessé váljon az adott tevékenységre, saját életének „szakértője” maradhasson, aki kompetens a saját érdekei felismerésében A társadalom azon rétegeivel kapcsolatosan jelent meg, akiknek érdekérvényesítő képessége csekély. A társadalmi kohézió érdekében tehát a jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezők figyelmét hívja fel ezáltal a társadalomtudomány arra, hogy érdemes meghallgatniuk mások javaslatait is a közösség életének jobb megszervezése érdekében. (ROCHA, 1997).

UNESCO: Guidelines for Inclusion 2005 AZ INKLÚZÓ jelenti AZ INKLÚZIÓ NEM jelenti a sokféleség örömmel fogadását minden tanuló - nem csak a kirekesztettek - érdekének szem előtt tartását azokat a gyerekeknek a bevonását, akik az iskolában kirekesztettnek érezhetik magukat az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását és meghatározott ellátást a gyermekek néhány csoportja számára anélkül, hogy kirekesztenék őket csak és egyedül a gyógypedagógia (special education) reformját, de a hivatalos és nemhivatalos oktatási rendszert is átalakítja kizárólag a másságra való odafigyelést, de javítja az oktatás minőségét minden tanuló számára a speciális iskolát, de esetleg többlettámogatást nyújt a többségi iskolarendszerben tanulóknak csak a fogyatékos gyermekek szükségleteinek figyelembevételét az egyes gyermekek szükségleteinek figyelembevételét más gyermekek rovására

Az inklúzió koncepciója Az inklúzió folyamat. A különbözőségre adandó egyre jobb válaszok soha véget nem érő keresése. Annak megtanulása, hogyan éljünk együtt a különbségekkel, és hogyan tanuljunk azokból. Így a különbségeket pozitívnak tekinti, mint a gyerekek és felnőttek közötti tanulás elősegítésének ösztönzőjét. Az inklúzió az akadályok megtalálásával és felszámolásával foglalkozik. Ennélfogva sokféle forrásból gyűjt, rendez és értékel információkat azért, hogy megtervezze az szakpolitika és a gyakorlat megváltoztatását. A legkülönbözőbb bizonyítékokat használja fel a kreativitás és a problémamegoldás ösztönzésére. Az inklúzió minden gyermek jelenlétéről, részvételéről és eredményességéről szól. A „jelenlét” foglakozik azzal, hol részesül oktatásban a gyermek, mennyire megbízhatóan és pontosan vesz részt az oktatásban. A „részvétel” az ott tapasztaltak minőségére vonatkozik, ezért magában foglalja a tanulók nézeteit; az „eredményesség” pedig a tanterv szerinti tanulás eredményeiről szól, nemcsak a tesztekről vagy a vizsgaeredményekről. Az inklúzió különös hangsúlyt fektet azoknak a tanulócsoportokra, akik a marginalizáció, a kirekesztés vagy az alulteljesítés veszélyének vannak kitéve. Ez annak morális felelősségét veti fel, hogy ezeket a statisztikailag leginkább veszélyeztett csoportokat gondosan figyelemmel kísérjék és ahol szükséges lépéseket tegyenek a jelenlétük, részvételük és eredményességük biztosítása érdekében a közoktatási rendszerben.

Az exklúziótól az inklúzióig vezető folyamat lépcsője Azt szemlélteti, hogy a társadalmi attitűdök határozzák meg a tetteket és a hagyományosan kirekesztett csoportok felé irányuló elkötelezettség és szolgáltatás szintjét. Tudás – az inklúzió elterjedéséhez vezet a közoktatásban. Megértés - integrációt vagy a speciális szükségletűek nevelését vonja maga után Elfogadás - a jótékonyság és a karitativitás segítségével - szegregációhoz vezet. Tagadás - kirekesztést von maga után

ICF összetevők TESTI FUNKCIÓ ÉS STRUKTÚRÁK TEVÉKENYSÉG RÉSZVÉTEL Funkciók Struktúrák Befogadóképesség Teljesítmény Akadályok Segítők Nach den Ausfuehrungen zum Kontext und Konzept des ICIDH-2 moechte ich Ihnen nun auf die Inhalte, Begriffsdefinitionen und Kodierungschema vorstellen. Der ICIDH-2 unterscheidet zwischen drei Dimensionen…

Tanórai részvétel másokkal közös tanulás együttműködés, közös tanulási tapasztalatok a tanulásba való aktív bekapcsolódás véleménynyilvánítást arról, milyen is a tanítás mindenkinek önmagáért történő elismerése, elfogadása és értékelése

Inklúzió a nevelésben Minden tanulót és munkatársat egyaránt elismernek. A tanulói részvétel jelentőségét növelik a helyi iskolák szemléletében, tantervében és közösségében, és csökkentik a kirekesztést ugyanezen területeken. Átalakítják az iskolák szemléletét, programjait és mindennapi gyakorlatát úgy, hogy megfeleljen a tanulók sokféleségének. Valamennyi – nem csak a fogyatékos, vagy egyéb "sajátos nevelési igényű"-nek diagnosztizált tanuló esetében – csökkentik a tanulás és a részvétel akadályait. Tanulnak azokból a kezdeményezésekből, melyek révén csökkentik egyes tanulók részvételének akadályait, és ezeket felhasználják arra, hogy a változtatások más tanulók javát is szolgálják.

Inklúzió a nevelésben A tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekintik és nem csupán legyőzendő problémának. Elismerik, hogy a tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi iskolába járhassanak. Fejlesztik az iskolát a munkatársak és a tanulók érdekében egyaránt. Az iskolák szerepét ugyanannyira hangsúlyosnak tartják a közösségépítésben, az értékközvetítésben, mint a teljesítmények fokozásában. Kölcsönösen ápolják az iskolák és más közösségek között fennálló kapcsolatokat. Felismerik, hogy az iskolai inklúzió a társadalmi inklúzió egy aspektusa. (Booth – Ainscow 2009, 11.)