Debrecen vonzáskörzete

Vonzáskörzet Fogalma: Az a terület, amelyet egy település (rendszerint város) központi funkciói ellátnak, kiszolgálnak. „A központi funkciók intézményei (pl. kórház, középiskola, munkahelyek) a környék településein vagy hiányoznak, vagy nem kielégítőek (pl. bolthálózat), így a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre, „vonzódnak” hozzá. A vonzáskörzet kiterjedése – egyebek mellett – függ a központ nagyságától, a központi funkciók szintjétől, számától, a központ megközelíthetőségétől, a környék településhálózatától. A városokat vonzáskörzetük mérete szerint rangsorolhatjuk, meghatározhatjuk a településhierarchián belül elfoglalt helyüket. A vonzáskörzet kiterjedése függ a központ súlyától, a közlekedési hálózat fejlettségétől, a településhálózat adottságaitól, valamint a vonzáskörzetek egymásra épülő hierarchiájától.” (Forrás: Süli-Zakar I.) A vonzáskörzet kialakulásának oka, hogy van egy nagy kiterjedésű település, a központ. Itt megtalálható számos olyan ipari, mezőgazdasági, egészségügyi valamint kulturális egység, amely a peremterületeken, a kisebb környező településeken nincs jelen, esetleg funkcióit tekintve elmaradottabb, mint a városi. Azonban, személyes meglátásom szerint, Magyarországon a munkalehetőség, valamint az oktatási struktúra játssza a fő szerepet a vonzáskörzet kiterjedésében.

Debrecen Megyei Jogú Város vonzáskörzete A sokoldalú fejlesztések következtében kialakult debreceni település együttes magját a nagyváros belterülete adja. Ide tartozik a belváros, a városközpont. Itt megtalálhatóak a gazdasági, egészségügyi és kulturális intézmények. A vonzáskörzet felépítését tekintve van egy úgynevezett kertvárosi- szuburbanizációs övezet, egy belső agglomerációs zóna, és egy külső bolygóvárosi településgyűrű. A jórészt Debrecen közigazgatási határain belül elterülő, kertvárosi- szuburbanizációs övezet szinte szabályos körkörös alakzatban, mintegy legbelső gyűrűként öleli körül a belvárost. Ide tartoznak a városrészek, mint például Józsa, Nagymacs, Kismacs, Ondód, Szepes, Bánk, Nagycsere, Haláp, Pallag, Dombostanya. Ezek a helyiségek nem rendelkeznek jogi önállósággal, azonban a szuburbanizációs folyamatok színterei. A belső agglomerációs zónához tartozik Nagyhegyes, Ebes, Hajdúszovát, Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Újléta, Nyírmártonfalva, Hajdúsámson és Bocskaikert. A külső bolygóvárosi településgyűrű magába foglalja Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Derecske, Létavértes, Hajdúhadház, Téglás, Nyíradony és Vámospércs településeket.

Az utóbbi 15 évben a szuburbanizációs folyamatok felgyorsultak Debrecenben. Az agglomerációs zónában 6 %-kal nőtt a lakosság létszáma, és csak három városban volt tapasztalható népességcsökkenés. A legnagyobb növekedést Bocskaikert, Mikepércs, és Hajdúsámson tudta felmutatni, valamint utóbbi időközben a városi rangot is elnyerte. A térséget tekintve a legfontosabb probléma a foglalkoztatottság hiánya, ami Hajdú-Bihar megyében is jelen van. Debrecen sok környező településről érkezőnek nyújt munka lehetőséget, habár a teljes lakosságot nem tudja sajnos ellátni. Viszont a leglényegesebb szempont a Debreceni Egyetem jelenléte, ami számos diákot vonz a városba, ugyanis Kelet-Magyarország legfontosabb felsőoktatási intézménye.

A vonzáskörzet városai Hajdúszoboszló   Hajdúszoboszló az Alföld legismertebb fürdővárosa. A város legfőbb csalogató tényezője tehát a termálvíz, ami minden évben több ezer vendéget vonz ide. A fürdőkomplexum a híres gyógyfürdőből, az Aquaparkból, a strandból és egy élményfürdőből áll. A gyógy turizmus kétség kívül alap élmény eleme a gyógyvíz. Erre az adottságra építve folyamatos fejlesztések eredményeként változott a kis fövenyfürdő, összetett fürdőkomplexummá. A legújabb, 2010-es fejlesztések eredménye az Aqua Palace fedett élményfürdő, mely a strand, az Aquapark, és a gyógyfürdő szolgáltatásait kiegészítve korosztálytól függetlenül kínál kikapcsolódási lehetőséget a városba érkező vendégek számára.

A Harangház A fürdő előtti park különleges látványossága a millennium évében felavatott Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges haranggyűjtemény-adománya nézhető meg. A látványos építészeti alkotás Rácz Zoltán építész munkája. A harangokat különleges alumínium ötvözetből állították elő. Református templom A város legértékesebb műemlék együttese, a református templom és a hozzá tartozó erődfal. A középkori alapok felhasználásával 1711-1717 között épült templom belseje klasszicista ihletettségű. Legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. Görög katolikus templom Az Istenszülő Oltalma-t viselő templom 1994-ben épült Lengyel István tervei alapján a helyi görög katolikus közösség kérésére. A modern épületben kitűnően ötvöződnek a korszerű anyagok a bizánci stílus jegyeivel.

Harangház Református templom

Erődfal és sarokbástya A Református templom körül látható a védőfal egy szakasza a megmaradt sarokbástyával. Maga a fal a régészeti kutatások szerint XV. századi eredetű, de azt a hajdúvitézek a saját igényeik szerint tovább erősítették. A mintegy húsz méter hosszú falon láthatók a hajdúk által annak idején nyitott körte alakú lőrések, maga a sarokbástya kör alakú. Az 1961-es helyreállítás során a kifagyott, elporladt, sérült téglákat pótolták, a sarokbástya tetőzetét pedig zsindelyfedéllel látták el. Valamennyi hajdúváros temploma erődített volt, a szoboszlói azonban különbözött a többitől: vizesárokkal vették körbe, a vizet az akkor még vízimalmok hajtására is alkalmas Köselyből vezették ide. A hely szomorú nevezetessége, hogy 1660-ban itt, a "templom kerítésében", azaz az erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a török ellen. Szejdi budai basa rettenetes bosszút állt, csapatai lemészárolták az ottrekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg, a sarokbástyában pedig erődtörténeti kiállítást láthatunk. A református templomot pedig egykor sarokbástyákkal védhetőbbé tett erődfal vette körül. Bocskai István Múzeum A múzeum Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem, a Hajdúkerület létrehozójának nevét viseli. Központi épületében látható a Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig című, 1995-ben újrarendezett várostörténeti gyűjtemény. A kiállítás legbecsesebb darabja az országosan is számon tartott Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a hajdúvitézeknek.

Görög katolikus templom Erődfal és sarokbástya

Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először, Nagyböszörmény néven. A legrégibb települések egyike az országban, máig megőrzött, jellegzetes körgyűrűs település-szerkezettel: a templomot lakóházak veszik körbe, ezt védi a palánkkal erősített árokrendszer, s azon túl a gazdasági udvarok. Református Templomának kazettás mennyezete, karzata, orgonája figyelemreméltó. A népi építészet hagyományai a Skanzenben követhetők nyomon, a Hortobágy festője, Káplár Miklós alkotásai emlékházában. A város híres terméke a mézeskalács, amelyből dús fantáziával kedves ajándéktárgyak készülnek.

Zeleméri templomrom   A gótikus templomrom Debrecen felé indulva, a bodaszőlői bekötőúton érhető el. A város legrégibb műemléke ez, a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben. A templom egy neolitkori mesterséges halmon épült. A Zeleméri családnak nevet adó falu gótikus plébániatemploma a XVII. század elején pusztult el. A falu maradék lakossága behúzódott Böszörménybe. Görög katolikus templom A kettőstornyú templom építése tervezési- kivitelezési hibák miatt elhúzódott. 1898. május 8-án szentelték meg. A régi templomhajót a közelmúltban statikai hibák miatt lebontották, és újat építettek, ezzel biztosítva az épület stabilitását.

Görög katolikus templom Zeleméri templomrom Görög katolikus templom

Balmazújváros   Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok- csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773). A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban.

Semsey Kastély A város központjában áll a klasszicista stílusban épült Semsey- kúria. Az építési tervek és a kivitelezéssel kapcsolatos iratok nem maradtak meg, ezért csak az építési stílusból datálják általában az 1840-es évekre a kastély felépítését. Eredetileg a korabeli udvarházak építkezési szokásaihoz hasonlóan csak a park és udvar felől volt bejárata. A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttői rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletről kijáró, nagyméretű terasz. Németfalusi református templom Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1766-ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak. A templombelső német evangélikus előképet követ, ahol a szószék-oltár kettéválik. Orgonája 1894-ben készült, ma is használható állapotban van.   A városban fellelhető több I. illetve II. világháborús emlékmű is, valamint több személy szobra is, mint például Kossuth Lajos, vagy Semsey Andor szobra.

Németfalusi református templom Semsey-kastély Németfalusi református templom

Oktatás A képen Debrecen oktatásának magyarországi vonzáskörzete látható.

A közép- és felsőoktatás adatainak összevonásával oktatási vonzáskörzet kijelölésére nyílik lehetőség. A magyarországi adatok segítségével térképre került minden olyan település, ahonnan egynél több diák érkezett Debrecen valamelyik intézményébe. Debrecen oktatási intézményei évek óta számos lehetőséget nyújtanak abban, hogy a vidéki diákok is szinte közel lakóhelyeikhez tudják elvégezni közép-, illetve felsőoktatási tanulmányaikat. Középiskolák, szakiskolák, valamint a Debreceni Egyetem színesítik ezt a palettát. Mivel a diákok többsége rengeteg utazásra kényszerülne (otthonuk ebben az esetben 100 km távolság felett értendő), így ezen intézmények kollégiumi férőhelyet is biztosítanak a diákoknak. Azonban vannak ingázó növendékek is, ők vagy a helyközi buszjáratokkal, vonattal, esetleg autóval oldják meg a bejárást. Tehát megállapítható, hogy Debrecen egy fontos oktatási vonzáskörzet is, mivel a környékbeliekhez legközelebb eső egyetemmel, és több középoktatási intézménnyel rendelkezik. A hajdú-bihar megyei megyeszékhely szívében éppen ezért található egy úgynevezett Egyetemváros városrész is.

A Debreceni Egyetem főépülete

Vallás Debreceni Nagytemplom Debrecen ad otthont több Hajdú-Bihar megyében található egyházi megyeközpontnak. A városra a református hit a jellemző, a városközpontban található a debreceni Református nagytemplom. Szintén a központ szívében található a római katolikus Szent Anna- templom. A megyében élők leginkább az ünnepek alkalmával zarándokolnak ide, és látogatják meg a vallásuknak megfelelő nagytemplomokat. Debreceni Nagytemplom

Egészségügy Kenézy Gyula Kórház A vonzáskörzetben lévő települések egészségügyi ellátása igencsak fejletlen, néhol kisebb körzet orvosi rendelők vannak csak jelen. Kiemelt egészségügyi felkészültség pedig Debrecenben található csak, valamint fekvőbeteg ellátást a Kenézy Gyula Kórház ad. Ezáltal rengeteg ember fordul meg ezen okból kifolyólag. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara magába foglal egy „egészségügyi telepet” is, ahol az orvostudomány szinte minden területe jelen van, gyermekorvosoktól, fogászati kezelésekig. Kenézy Gyula Kórház

Kultúra, szórakozás, közélet A városban találhatóak színházak (Csokonay színház), valamint mozik is, melyek szintén „hiánycikkek” a szomszédos településeken. Az egyetemi életből kifolyólag szórakozóhelyek tömkelege várja látogatóit hétköznapokon és hétvégéken egyaránt. Minden évben megrendezésre kerül a Debreceni Virágkarnevál, mely évről-évre rengeteg látogatót csalogat a városba, és komoly tradíciókkal rendelkezik. Nem utolsó sorban pedig több fesztiválnak is otthont ad Debrecen, ilyen például a Campus Fesztivál is.   Összefoglalva megemlíthető, hogy Debrecen rendkívül fontos gazdasági, egészségügyi, kulturális és oktatási központ!

Köszönöm a figyelmet!