Alkotmányjog 1. Új típusú írásbeli vizsga Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz

A vizsga struktúrája I. rész tárgyi tudás számonkérése kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu) 40 perc érdemjegy fele, de legalább elégséges szint II. rész jogesetmegoldás 1. jogforrások 2. közvetlen demokrácia 3. állampolgárság nyomtatott jogszabály és tankönyv használható (nem jegyzetelt!), segédanyag nem 80 perc érdemjegy fele

Vizsga I. részére kijelölt tananyag ld. alkjog.elte.hu tankönyv – vannak nem hatályos részek (előadás!) jogszabályi rendelkezések – kiemelten fontos részek – 2011. február 7-től hatályos szöveg AB határozatok  a kijelölt témakörökben

Vizsga II. részére ajánlott források nyomtatott (nem jegyzetelt!) jogi dokumentumok és tankönyv használható Alkotmány a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény + tankönyv (AB határozatok, korábbi Áptv.-k stb.)

Szóbeli utóvizsga Négy kérdés, ebből egy (1-3. közül) jogesetmegoldás: jogforrások követlen demokrácia állampolgárság egyéb vizsgatételek a kijelölt témakörökben (~ I. rész) jogesetmegoldáshoz jogszabályok használhatók

Mintafeladatok I. rész

Sorolja fel, mely feltételek teljesülése esetén honosítható egy nem magyar állampolgár! (10 pont) Megoldás: Áptv. 4. § (1) bek. “4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.” (elemenként 2-2 pont)

Ismertesse, hogyan egészülhet ki az elismert kisebbségeknek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglalt listája egy újabb kisebbséggel! (6 pont) Megoldás: Nektv. 61. § (2) bek., TK. 152. oldal (tételek között: 22. “..kisebbséggé válás közjogi útja”) ha a népi kezdeményezés speciális formája nyomán (2 pont) az Országgyűlés módosítja a Nektv.-t (1 pont) az aláírásgyűjtő ívet legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár nyújthatja be az OVB-hez (2 pont) az országos népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OVB köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról (1 pont)

Határozza meg, mit jelent a hontalanság kiküszöbölésének elve az állampolgársági jogban! Milyen előírások szolgálják az elv megvalósulását a magyar állampolgársági törvényben? (5 pont) Megoldás: TK. 255-256. oldal (tételek: 29. “Állampolgársági alapelvek...”) Meghatározás: a törvényi szabályozás arra törekszik, hogy megelőzze azt, hogy a személyek hontalanná váljanak, vagyis olyanná, akit egyetlen állam sem tekint állampolgárának. (2 pont) Ezt szolgáló szabályok például: automatikus vesztési jogcímek mellőzése, a lemondás feltételeként külföldi állampolgárság igazolása, az állampolgárság visszaállítása, ius soli elvének alkalmazása Magyarországon talált gyermek esetében, illetve Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalanok Magyarországon született gyermeke esetében, kedvezményes honosításra jogosító ok (1-1 pont, összesen legfeljebb 3 pont)

Mutassa be az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény által eredményezett közjogi változásokat! (5 pont) Megoldás: TK. 68-69. oldal (tételek között: 5. “Az 1990. évi XL. törvény”) a Kormány alkotmányos pozíciója tekintetében bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (1 pont), stabillá tette a kormányt (1 pont) a köztársasági elnök státusa tekintetében helyreállította eredeti státusát, a köztársasági elnököt az Országgyűlés ötévi időtartamra választja (1 pont) meghatározta a kétharmados törvények  körét (1 pont), ezzel megerősítette az ellenzéket (1 pont) 1-1 pont adható további releváns jellemzőkért

Mintafeladatok - jogesetek II. rész

Pontozási rendszer Négy jogeset, 4x15 pont szerkezeti felépítés (benne tényállás rögzítése) 0-3 pont releváns jogszabályi rendelkezések kiválasztása jogszabályok értelmezése, érvelés minősége (többféle érvelés egyaránt elfogadható, illetve részben értékelhető lehet) 0-6 pont formai szempontok (hivatkozások formátuma, fogalmazás stb.) Összesen 15 pont

Jogeset Az Országgyűlés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezéséről. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni. Értékelje a törvényt az időbeli hatály szempontjából!

1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok időbeli hatály, hatálybalépés Alkotmány, Jat., AB gyakorlat – különösen visszaható hatály

2. Tényállás megállapítása és rögzítése Az Országgyűlés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezéséről. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni. egy hónapos felkészülési idő, de már kihirdetést megelőző alkalmazás nyugdíjmérték emelése jogot terjeszt ki

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alkotmány 2. § (1): jogállamiság, jogbiztonság – visszaható hatályú jogalkotás tilalma, kiv. kedvező joghatás AB gyakorlat – visszamenőleges alkalmazás is tilos Jat. 2. (2): visszaható hatályú jogalkotás tilalma (felkészülési idő)

4. Jogi minősítés felkészülési idő, de visszamenőleges alkalmazás = visszaható hatály de csak kedvező joghatás  ezért nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmat

Jogeset (szemelvény) Mutassa be, milyen közjogi hibában szenvednek az alábbiakban idézett normák! Milyen alkotmányos, illetve jogalkotási követelmények sérelme merülhet fel az egyes esetekben? 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1)−(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából csökkent munkaképességű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalombiztosítási vonatkozású kérdésekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az előbb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg.

Jogeset (szemelvény) 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következőket rendeljük: 34. § A védőmunkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, működésével kapcsolatos feladatokat az egészségügyi miniszter külön szabályozza.

1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok jogforrások: érvényesség, jogalkotói hatáskör Alkotmány, Jat.

2. Tényállás megállapítása és rögzítése 48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet 1979. december 1-jén hirdették ki, kormányrendeleti szintű norma, végrehajtási norma 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet 1983. június 29-én hirdették ki, végrehajtási norma

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alk. 35. § (2) : a Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki,törvénnyel nem lehet ellentétes Alk. 37. § (3) : a miniszteri rendeletet a miniszter törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján a feladatkörében alkotja meg (2011-től önállóan vagy más miniszter egyetértésével, tehát az együttes rendelet kiadása megszűnt), törvénnyel és kormányrendelettel nem lehet ellentétes

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Jat. 2. § (4): biztosítani kell, hogy a jogszabály feleljen meg az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, valamint azt, hogy a norma illeszkedjen a jogrendszer egységébe (jogforrási hierarchia követelménye) Jat. 5. §: a jogalkotási felhatalmazás összetevői (jogosultja, tárgya, keretei), az egyetértési jog jogosultjának a megjelölése is; feladatkör szerinti megjelölés; tilos a szubdelegáció

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1)−(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szem-pontjából csökkent munka-képességű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi minisz-terrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalom-biztosítási vonatkozású kérdések-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az előbb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg. felhatalmazás nem tesz eleget a mai követelményeknek (hiányzik: „felhatalmazást kap”) SZOT nem jogalkotó, nem kaphat felhatalmazást minisztert feladatkör szerint kell megjelölni

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munka-képességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végre-hajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelő-szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következőket rendeljük: 34. § A védőmunkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, működé-sével kapcsolatos feladatokat az egész-ségügyi miniszter külön szabályozza. csak felhatalmazás alapján jöhet létre, a felhatalmazás az MT rendeletből ered nem adhat további szabályozásra felhatalmazást, 34. § szerint rendelet nem adható ki az egyetértéssel megalkotók egyikének sem volt jogalkotói felhatalmazása, ezek közül számos szervnek egyáltalán nem lehet jogalkotói hatásköre

4. Jogi minősítés Mivel az MT rendelet még a régi Jat. hatályba lépése előtt keletkezett, ezért pusztán formai szempontok miatt nem tekinthető alkotmányellenesnek, így az AB az MT rendelet 6. § (3) bekezdését felhatalmazó rendelkezésnek tekinti. Az MT rendelet felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletet a munkaügyi miniszter alkothatta volna meg, hiszen csak neki volt jogalkotói hatásköre ebben a kérdésben. Sem az egészségügyi, sem a pénzügyminiszter ilyen jogalkotói hatáskört nem kapott, nekik mindösszesen egyetértési joguk lett volna.

Jogeset SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden. Hosszú évekig Bulgáriában élt a családjával. 2007-ben azonban SK Szombathelyre költözött, mivel a Savaria Tipo cipőgyárban  kapott állást. A munkahelyén ismerkedett meg egy ott dolgozó szlovák állampolgárságú mérnökkel, és még ebben az évben közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában véletlenül tudta meg egy genetikai vizsgálat során, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már idő közben elhunyt. E tény kapcsán sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére. Elemezze SK és gyermeke állampolgársági helyzetét a különböző időpontokban (2007, 2009)! Ha valamelyikük jelen pillanatban nem rendelkezik magyar állampolgársággal, miként szerezheti meg? (Megjegyzés: mind az osztrák, a bolgár jog, mind a szlovák a vérségi elvet vallja.)

1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok állampolgárság, konkrét személyek állampolgárságának megállapítása Áptv., illetve az alkalmazandó állampolgársági jog (tankönyv!)

2. Tényállás megállapítása és rögzítése SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden… 2007-ben … Szombathelyre költözött… szlovák állampolgárságú mérnökkel, … közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában … tudta meg …, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már idő közben elhunyt. … sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére. SK 1989-ben született osztrák és bolgár szülőktől gyermeke 2007-ben született szlovák apától 2009-ben megállapítást nyert, hogy SK apja magyar áp. volt

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Áptv. 1. § (4) A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.  3. állampolgársági kódex (1957. évi V. törvény) az 1989-es eseményekre

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 3. § (1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár. + tankönyv a 3. állampolgársági kódexről

4. Jogi minősítés 2007 leszármazási elv  SK a születésekor nem magyar állampolgár, mivel a szülei nem magyar állampolgárok (nem hontalan, így területi elv nem jöhet szóba) 2009 családjogi tények  SK születésétől magyar állampolgár (ténylegesen 2009-től)

4. Jogi minősítés 2007 leszármazási elv  S nem magyar állampolgár, mivel szülei (ekkor!) bolgár és szlovák állampolgárok 2009 leszármazási elv  anyja megállapított magyar állampolgársága nyomán S is magyar állampolgár

Jogeset Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület hosszú évek óta küzd azért, hogy az általános és középiskolai büfékben minél egészségesebb élelmiszerekhez juthassanak hozzá a diákok. Egyik törekvésük - összhangban az európai egészségügyi és gyermekjogi szervezetek céljaival -, hogy az iskolabüfékben tiltsák be a taurintartalmú energiaitalok forgalmazását. Ennek érdekében az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25-én hitelesítette, az Egyesület pedig megkezdte nagyszabású aláírásgyűjtő kampányát. Időközben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkítő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történő forgalmazásának tilalmáról. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, a kihirdetéséről szóló törvény március 20-án lépett hatályba. Májusban a sikeres kampány eredményeként az Egyesület több mint 250 000 aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint 200 000 aláírás hitelesítését követően május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást. Jogszerű volt-e az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata?

1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok országos népszavazás – Alk., Nsztv., Ve. és AB gyakorlat (tankönyv!) kevés eljárási elem, irrelevánsak kérdés megengedhetősége: nemzetközi szerződést érint ⇒ Alkotmány és AB gyakorlat

2. Tényállás megállapítása és rögzítése …az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25-én hitelesítette… Időközben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkítő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történő forgalmazásának tilalmáról. … a kihirdetéséről szóló törvény március 20-án lépett hatályba. Májusban … az Egyesület több mint 250 000 aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint 200 000 aláírás hitelesítését követően május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást. több mint 200 hiteles aláírás alapján az OGY elrendelte a népszavazást az aláírásgyűjtés alatt hasonló tárgykörben született nemzetközi szerződés lépett hatályba

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alkotmány 28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, AB gyakorlat: 33/2004. (IX. 28.) AB határozat, 40/2004. (X. 27.) AB határozat (TK. 191-192. oldal)

3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alk. 28/C. § (5) bek. b): hatályos nemzetközi szerződés tiltott tárgykör, OVB a hitelesítés megtagadja kérdés nki szerződést érint, de az csak az aláírásgyűjtés alatt vált hatályossá Alk. 28/C. (2) bek.: 200 000 vp. kezdeményezésére kötelező népszavazás, AB gyak.: OGY-nek végrehajtó szerepe van

4. Jogi minősítés az OGY-nek el kellett rendelni a népszavazást, határozata jogszerű alternatív érvelés: AB gyak.: változás, pl. nki szerződés hatálybalépése befolyásolhat OGY határozata jogszerűtlen lehet