Demokratikus értékek - médiaértés Média, oktatás, állampolgárok - nemzetközi médiakonferencia december 7.

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) Programok ( ): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - TÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske Óvoda

Kiindulópontok: 1.A mediatizált tér már a csecsemőkorúakat is eléri, az efölötti gyermeki korosztály pedig már egyértelműen kiemelt célcsoportja a különböző médiumoknak. 2.Nemzetközi összehasonlításban a magyar gyerekek médiafogyasztása magas. 3.A gyerekek médiahasználatában a szülői részvétel, mediáció, tudatosság alacsony. A szülői kontroll és támogatás az európai átlag alatt van. 4.Az oktatási rendszer jelenleg nem kínál lehetőséget a kisgyermekek és kiskamaszok számára a médiaismeret fejlesztés területén.

A médiaértés és a demokratikus értékek A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg. Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre. Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd. A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.

Partnerségi demokrácia felfogás „a politikai döntések tétje mindenki számára egyenlő kell legyen: mindenkinek a sorsa pont ugyanannyit kell számítson, mint bárki másé, aki a döntésben érintett. E feltevés nélkül nincs partnerség. Továbbá a közösség mindenkinek meg kell adja az egyenlő tiszteletet; ez az egyenlő tisztelet pedig további dolgokat is megkövetel: nemcsak azt, hogy mindenkinek legyen szavazata, hanem azt is, hogy minden egyes személy véleményét figyelemre érdemesnek tartsák. A tisztelet ebben az értelemben azt jelenti, hogy szólhatok, eljuttathatom másokhoz a véleményemet.”(Ronald Dworkin) „A méltósághoz való jog (másik) funkciója az egyenlőség biztosítása. … Az emberi méltóságban mindenki osztozik aki ember, függetlenül attól, hogy mennyit valósított meg az emberi lehetőségből és miért annyit.” (Sólyom László) „Mivel a közösség ügyeiben véget nem érő diskurzusra van szükség, meghatározóak a közügyek megvitatásának és eldöntésének alkotmányos fórumai.” (Jürgen Habermas)

Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok) -óvodásoknak -alsó tagozatosoknak (3-4. osztály) -felső tagozatosoknak (5-6.osztály) OSI támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés) Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász

A program célkitűzései: életkori sajátosságokhoz igazodva a saját médiaélmény feldolgozás segítése a szülők bevonása a médiatudatosság fejlesztésébe a nem szaktanár pedagógusok bevonása a médiatudatosság fejlesztésébe a médiapedagógia szemléletmódjának, gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása koragyermekkorban

A demokratikus értékekre nevelés szempontjából fejlesztendő területek: Önkifejezés - önbizalom, saját értékek, önismeret, önreflexió, új ötletek, önkritika Problémamegoldás - együttműködés másokkal, kompromisszumra törekvés, konfliktuskezelés Véleménytisztelet, tolerancia - mások véleményének meghallgatása, a más véleményén lévők elfogadása Autonómia, önállóság, döntésképesség- önálló véleménynyilvánítás, egyéni gondolatok hangoztatása Interkulturalitás - értékek sokféleségének tudatos kezelése, a kulturális sokszínűség Környezettudatos magatartás

A médiatudatosság szempontjából fejlesztendő területek: a tárgyi tudás középpontba állítása helyett, a megismerő folyamathoz kapcsolódó, az információ megszerzését, értékelését lehetővé tevő készségek fejlesztése (az óvodásoknál a hozzáférést erősítő készségek fejlesztése nem jelenik meg) azoknak a kompetenciáknak, készségeknek a fejlesztése, amelyek segítik, egyben megfelelő védőkorlátként is szolgálnak a szabad mozgáshoz mind a valós, mind a virtuális terekben a belső képalkotás, a fantázia működésének ösztönzése a kreativitás, az alkotás értékének, örömének hangsúlyozása

Óvodai foglalkozások Játékkeret biztosítása a gyerekek médiaélményeinek megdolgozásához. Saját értékesség, a társak értékessége, a közösség mint érték és örömforrás élményszintű megélése - saját médiaélmények, mint eszköz

Az óvodai program legfontosabb módszertani elemei Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről Pedagógiai szerepjáték Médiatartalommal kapcsolatos fantáziautazás Mozgóképes illusztrációra alapuló irányított beszélgetés Médiatartalom előállítás Imaginációs, fantáziajátékok Mozgásos gyakorlatok A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz kapcsolódó rajzolás, meseolvasás

Kisiskolás (3-4. osztályosok) csomag saját médiaélmény feldolgozás műfajismereti alapok média kifejezőeszközeivel való ismerkedés média alapszókincs elsajátítása a televízió mellett már internet és a videojátékok is a média társadalmi szerepe (médiatartalom tágabb kontextusban) identitás alakulásának segítése előítéletes gondolkodás helyett a kíváncsiság fenntartása, a másság mögötti hasonlóság felfedezésének iránya a másokra figyelés, a nézőpontváltás, a kooperatív munka fejlesztése.

A felső tagozatos (5-6. osztályosok) csomag médiatartalmakkal szembeni belső távolságtartás, az önreflexiós készség fejlesztése, a kritikai szemléletmód erősítése a médiakínálat sokfélesége, tájékozódás, információszerzés a különböző információs csatornák használata útján valóság - médiavalóság elsődleges médium az internet önreprezentáció a net világában (az identitás megjelenítése internetes fórumokon (közösségi portálok, blogok), az online közösségek, (közösségi portálok, fórumok, online játékok stb. a közösségi tartalomgyártáshoz kapcsolódó (wikipedia, youtube stb.) együttműködési készség, felelősség kérdésköre önismeret fejlesztése önérvényesítés igénye- mások szempontjainak figyelembevétele belátásra építő csoportlégkör

Szülői csoportok gyerekek - szülők - pedagógusok közötti kommunikációs tér kialakítása a médiahasználatról szülők kíváncsiságának felkeltése gyerekeik médialenyomatai iránt szülői kompetenciák fejlesztése a gyerekek tudatos médiahasználatának kialakításához digitális szakadék csökkentése, eszközhasználati jártasság fejlesztése Pedagógusok szemléletmódjának alakítása nyitottsága gyermek által használt kommunikációs csatornák irányába a foglalkozások vezetése igényli a gyerekek médiaélményeivel, médiakörnyezetével való megismerkedést. a gyerekek médiaélményeit elfogadó, nyitott, megközelítésmód az elutasítás és elzárkózás helyett

Köszönjük a figyelmet! Nagy Kriszta, Timár János Televele Médiapedagógiai Egyesület