Tanulási/értelmi akadályozottság

Fogalmi változások Kifejezések: oligofrénia, amencia, mentális defektivitás, mentális retardáció, mentális szubnormalitás, intellektuális inszuffiencia, intelligencia deficit, intellektuális képességzavar, mentális sérülés, tanulási/értelmi Akadályozottság Szempontok: Gyógypedagógia: tanulási szempont – speciális oktatás Pszichológia: pszichometriai megközelítés – intelligencia Pszichiátria: kóros magatartásformák hordozója – betegség Igazságügy: korlátozott cselekvőképesség

Meghatározása A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezetei hatások eredőjeként kialakult állapot, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés is jelentősen akadályozott. (Czeizel – Lányiné – Rátay)

Pszichometriai kritérium Pszichometria: egyes képességek, kognitív működések, viselkedésjellemzők pszichológiai eszközökkel történő mérése egyéni, vagy csoportos helyzetben, az eredmények számszerű értékben történő kifejezésével, ezzel egyének és csoportok teljesítményeit összehasonlíthatóvá téve Értelmi fogyatékosság esetében: INTELLIGENCIA színvonalának mérési igénye. Intelligencia: teljesítmények mögötti erőforrás, új helyzetekben régi ismeretek felhasználásával problémamegoldó magatartást tesz lehetővé Intelligenciadeficit összetett hatása a személyiségre - mentális működés zavara - környezethez történő értelmes alkalmazkodás zavara - autonómia, személyes függetlenség kialakulásának károsodása

Tesztek Feladat: problémás gyereket kiszűrni Standardizálás Összhangban van-e a klinikai állapot a tényleges teljesítménnyel? Hagyományos tesztek nem adnak megfelelő képet Simon-Binet: fogyatékost kiválogatni – spec. oktatás Wechsler, Budapesti Binet, komplex vizsgálat Doll, Vineland: szociális érettség vizsgálat (Lányiné) - SzQ

Értelmi fogyatékosság – mentális retardáció 1970-es évek – Budapest vizsgálat (különböző értelmi fogyatékossággal élők komplex vizsgálata) sok határeset a kisegítő iskolában Ok: szociokult. Környezet, hospitalizáció, nevelési elhanyagoltság, érzelmi nélkülözés, kitaszítottság, ingerszegénység Reverzibilis, DE! 3 év alatt súlyos elmaradás

Szociális kritérium Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének meghatározása, mérése • Gyermekkorban: - a kortárscsoportokhoz viszonyított önállóság vizsgálata • Felnőttkorban: - autonóm viselkedés felé haladás - felelősségvállalás saját viselkedésért és másokért - önirányítás és másokról való gondoskodás lépessége

Biológiai kritérium Tényleges értelmi akadályozottság: biológiai természet okok – az agy ontogenezisében bekövetkezett pre-peri-posztnatális károsodás ok következményeként kialakult állapotok. Tartós állapot, a felnőtt szerepet is jelentsen befolyásolja Nem organikus csoport nincs kimutatható idegrendszeri ártalom az állapot nem súlyos gyakori családi halmozódás ENDOGÉN tényezők ÖRÖKLŐDÉS (multifaktoriális) Tanulásban akadályozottak Organikus csoport pozitív anamnézis súlyosabb, halmozott állapotok kimutatható genetikai összefüggés EXOGÉN tényezők – organikus Értelmileg akadályozottak Tág értelmezés: 3%-os gyakoriság Kéttényezős: 0,97%-os gyakoriság

Tanulásban akadályozott (F70) IQ 69-50 (felnőtteknél a szellemi kor 9-10 év) Késéssel kezd beszélni, a szókincsrobbanás elmarad Olvasás, írás, számolás tanulása gondot okoz Alacsonyabb szociális érettség Agresszió Interakciók zavara Rossz normakontroll Befolyásolhatóság Társulhat hozzá testi fogyatékosság vagy mozgászavar Önállóvá, önkiszolgálóvá válik

Középsúlyos értelmi akadályozottság (F71) IQ 49-35 (felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év) Organikus, vagy genetikai (kromoszóma mutáció) sérülés Nyelvi fejlődés lassú, lehatárolt Írni, olvasni, számolni csak egy részük tanul meg Önellátás sérült, gondozásra szorulnak Alacsonyabb szociális érettség Interakciójuk alacsony szintű Ingeréhesek és érdeklődőek Befolyásolhatóság Társulhat hozzá testi fogyatékosság ,mozgászavar, pszichiátriai betegség Egyszerű sematikus munkára megtaníthatóak

Súlyos értelmi akadályozottság (F72) IQ 34-20 (felntteknél a szellemi kor 3-6 év) Organikus – neurológiai, vagy genetikai (kromoszóma mutáció) sérülés Nem tanul meg beszélni Nem képes az önellátásra, folyamatos gondozásra szorulnak Nagyon alacsony szintű interakció Gyakori a testi fogyatékosság, mozgászavar Gyakori az incontinencia

Értelmi fogyatékkal élők jellemzői Személyiség: megismerő tevékenység kóros gyengesége – egész személyiségre kihat diszharmonikus fejlődés (fizikai – mentális) az értelmet elsődlegesen érinti – hat az érzelmi, akarati szférára is a magatartás szabályozás sérül – több a tudattalan, átdolgozatlan réteg Psziche: nem azonos mértékben érinti a funkciókat – készségek egyenlőtlensége csak kérgi sérülés: harmonikus személyiség szubkortikális rész: személyiség fejlődés zavara valóság megélése: tárgyi jellegű, nincs összefüggés, nincs szabályszerűség, beszűkült idő, szegényes világkép, absztrakt fogalmak hiánya, cselekedeteket a szubjektív világ irányítja – kiszolgáltatott helyzet Szóma: minél nagyobb…, beteges, arányok motorium: ügyetlen, kéz lassan fejlődik, rossz statika, ritmus, tempó, testtartás, járás, motoros nyugtalanság, sztereotípiák Tudatában van?: kudarc – rombolja a személyiséget – biztonságérzet elvész, neurotizálódik – depresszív, agresszív

A pszichopedagógia

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK tanulási nehézségekkel küzdők magatartászavarosak figyelemhiány zavarosak beilleszkedési zavarosak hiperaktívak

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI olvasás, írás, számolás elsajátítása nehezebb olvasás, írás, számolás képessége gyengébb intelligencia szintjéhez képest súlyos teljesít-ménybeli elmaradás önértékelési problémák, fejletlen önirányítás feladatok iránti közömbösség, érdektelenség látszólagos érzékszervi fogyatékosság gyakran magatartászavarral párosul

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI A háttérben semmilyen agyi elváltozás nincs. OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI Fejlődési rendellenesség, sérülés, stb. OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Idegrendszeri és általános megbetegedése a szervezetnek. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Kromoszóma rendellenesség. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Érzelmi elhanyagoltság, értelmi elmaradottság, magatartásbeli problémák. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Rossz családi körülmények, anyagi háttér, műveltségi háttér. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK OKAI OKOK gyermekkori fejlődési zavarok öröklődés rossz szociális háttér pszichológiai tényezők részképesség- zavar betegség agyi károsodás Magatartászavar, emocionális, pszichés zavarok, hiperaktivitás. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÜNETEI figyelmetlenség, rövidtávú emlékezet, fáradékonyság fejletlen mozgás- és beszédkoordináció lassú műveletvégzés, sok hiba gyenge térbeli és síkbeli tájékozódás elmaradott akusztikus és vizuális észlelés, beszéd és nyelvi fejlődés számok, betűk felcserélése, kihagyása, sorrendiség fel nem ismerése gondolkodás hibái analízisben, szintézisben, szövegek megértésében, összefüggések meglátásában

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÍPUSAI TÍPUSOK GONDOLKODÁSI OLVASÁSI GRAFIKUS EMLÉKEZETI Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÍPUSAI TÍPUSOK GONDOLKODÁSI OLVASÁSI GRAFIKUS EMLÉKEZETI GRAFIKUS A tanuló nem képes szimbolikus jelek elsajátítására, alkalmazására, nem érti az absztrakt fogalmakat. Pl.: tükörírás, helyiértékzavar, betűk, számok felcserélése, kihagyása, ismétlése, betoldása. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÍPUSAI TÍPUSOK GONDOLKODÁSI OLVASÁSI GRAFIKUS EMLÉKEZETI OLVASÁSI A tanuló nem tudja a szimbolikus jeleket megfelelően értelmezni. Pl.: tükörolvasás, betűk, számok téri felcserélése, olvasási hibák. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÍPUSAI TÍPUSOK GONDOLKODÁSI OLVASÁSI GRAFIKUS EMLÉKEZETI EMLÉKEZETI Az emlékezeti hibák a felületes szövegészlelésből, a gondolkodási műveletek elégtelenségéből adódnak. Pl.: sorrendi hiba, kihagyás, téri irány- és helyzethiba. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK TÍPUSAI TÍPUSOK GONDOLKODÁSI OLVASÁSI GRAFIKUS EMLÉKEZETI GONDOLKODÁSI A tanuló analizáló, szintetizáló képessége gyenge, hibásan analógizál. Elmaradott az ítéletalkotás, a következtetés és az indokolni tudás. Kattintásra több információ jelenik meg, ami ismételt kattintással vonható vissza.

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK FAJTÁI DISZLEXIA DISZGRÁFIA DISZKALKULIA

DISZLEXIA F81.0 általános beszédgyengeség gyenge verbális emlékezet új szavakat nehezen jegyzi meg hang-betű kapcsolat nehezen alakul ki gyakori és makacs betűtévesztések lassú olvasás, gyenge szövegértés nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a tartalom között

DISZGRÁFIA F81.1 rossz kéztarás íróeszköz helytelen fogása, görcsösség írómozgás egyenetlen változó nagyságú és formájú betűk gyakori az áthúzás, firkálás helytelen betűkapcsolások helyesírási készség általános gyengesége

DISZKALKULIA F81.2 zavart érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem nehéz a matematikai szimbólumok felismerése akadályozott a fogalmak kialakulása hibás gondolkodási műveletek gyenge sor- és szabályalkotás, a tér és síkbeli viszonyok érzékelése

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Orvosi vizsgálat: A neurológiai eltéréseket és egyéb kóros elváltozásokat tárja fel. Pszichológiai vizsgálat: A gyermek intelligencia-struktúráját és a különböző képességek állapotát vizsgálja. Pedagógiai vizsgálat: A családi előzményeket, a szülő véleményét és a tüneteket térképezi fel.

Pedagógiai diagnosztika a tanulási képesség állapotának, fejlődésének értékelése, a gyermek korábbi életszakaszból való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete; a tanítási tanulási eredményesség elemzése; a pedagógus saját magatartásának (előítélet, az alkalmazott módszerek kontrollja, beállítódás) vizsgálata; az iskolai, tanulási és a családi környezet minőségének feltárása; a tanulást megkönnyítő beavatkozási formák.

Részképességek Vizuális figyelem Akusztikus figyelem Vizuális észlelés Akusztikus észlelés Vizuális emlékezet Verbális-akusztikus emlékezet Intermodális kódolás Szeriális észlelés Beszédmotorika Vizuo-motoros koordináció Téri orientáció

FEJLESZTÉSI TIPPEK GONDOLKODÁS EMLÉKEZET ANALÍZIS, SZINTÉZIS SOR- ÉS SZABÁLYALKOTÁS SZÁMFOGALOM ÍRÁS

ÍRÁS Alkoss szót az alábbi betűkből: A, H, L Egészítsd ki, hogy értelmes legyen a szó: T_ZOLTÓ Toldalékold úgy a szót, hogy a ‘hol’ kérdésre feleljen: LAKÁS_ _ _ MEGOLDÁS

Oktatóprogramok MAKI (írás, olvasás, számolás) BETŰVARÁZS (írás, olvasás, idegen-nyelvek) MÓKUS ISKOLA (írás, olvasás, számolás) MANÓ (írás, olvasás, matek, élővilág, kaland, muzsika, angol, német)

Figyelemhiányos hiperaktivitás F90 iskolai viselkedést és teljesítményt akadályozó viselkedészavar iskoláskorú gyerekek 3-5 % esetek 30-60 %-ban felnőttkorra megszűnik a hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás megmarad „fimóta” gyerekek (figyelem, mozgás, tanulási zavar)

Tünetei: Nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat követ el iskolai és más tevékenységekben Figyelem zavara Figyelem megtartása problémát jelent Nem követi az utasításokat, feladattudata nem megfelelő Elkerüli az olyan feladatokat, melyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét Napi tevékenységben feledékeny

2. Túlzott mozgásigény (hiperaktivitás) és szertelenség (impulzivitás) Hiperaktivitás tünetei: állandóan fészkelődik, valamivel babrál elhagyja a helyét rohangál, mászkál, amikor nem helyénvaló önálló, nyugodt játéktevékenységben gondok túlzottan sokat beszél

Szertelenség (impulzivitás) tünetei: mielőtt a kérdés befejeződött volna kimondja a választ nehézséget okoz neki a várakozás félbeszakít másokat

iskolai teljesítményük alulmarad az életkori és értelmi képességbeli sajátosságainak tanulási zavar is előfordulhat, de nem feltétlen nem tanul a tapasztalataiból, nem látja az egyértelmű kapcsolatot az események között

Milyen helyzetben teljesítenek jól? kétszemélyes helyzetben amikor a partner határozott és elfogadó kevés szabály új és érdekes környezetben egyszerű dolgokat kérünk, egyértelmű utasítások rutinná vált tevékenységekben amikor gyakori és azonnali megerősítést kapnak kevés kritika és sok biztatás

A tünetek változása életkoronként: Csecsemőkor sokat sír, nehezen lehet megnyugtatni nehezen alakul ki a napi ritmusa mozgásfejlődésük nem a megszokott rendben történik (mászás, járás kimarad) rohannak egyből másoknál: lassabb mozgás, figyelemzavar a vezető még csecsemőkorban nem lehet biztosan azonosítani

Kisgyermekkor 60-70 % 2 éves korban diagnosztizálható magas aktivitásszint, óvatosság hiánya állandó felügyelet makacsság, akaratosság dühroham később lesznek szobatiszták

Kisiskoláskor Nem követi az utasításokat, szabályokat, nem tud önállóan dolgozni Gyakran rendetlen, szervezetlen, feledékeny Nem bírja a várakozást, hamar kiborul Szociális problémák Segítőkészek, remek ötleteik vannak Szeretik a nagy mozgásokat, kerékpározást, rohangálást Olyan játékok tartják fenn a figyelmüket, melyben gyakran változnak az ingerek Azonnali sikerélmény

Serdülőkor kb. 20 %-ban kinövik, 30-40 %-ban motiváció hiánya, önbecsülés zavarában nyilvánul meg kevés elhatározás nem tudnak az idejükkel gazdálkodni terveik nem reálisak gyakori a beskatulyázás

Hogyan lehet nekik segíteni? elfogadás: jó tulajdonságok kiemelése ésszerű, belátható szabályrendszer életrend kialakítás jutalmazó és büntető rendszer kidolgozása: ok okozati összefüggéseket nehezen látja át

Okok: korai kutatások: MCD dopamin hiánya okozza (stimulánsok serkentőleg hatnak), ingerkereső aktivitás öröklés magzati fejlődésre káros hatások (alkohol, toxikus hatások) prefrontális agyterület feldolgozó rendszerének anyagcsere zavara figyelemzavar: végrehajtó funkciók zavara (kisagytól – éberségi központig)

Mivel téveszthető össze a hiperaktivitás tünetcsoportja? agresszív magatartászavar (harcosság, fenyegetőzés, durva bánásmód, rombolás, lopás, hazudozás, iskolakerülés, indulatkitörések) oppozíciós magatartászavar (dacos de nem rombol) elsősorban környezeti okokra vezethetők vissza (pl. szegényes kommunikáció, érzelmi elhanyagolás, kaotikus családok, bántalmazó, antiszociális szülők, stb) ebből adódóan a kezelésük is eltérő a hiperaktivitásétól

Kezelés: pszichoterápia: otthoni és iskolai megerősítések megtervezése, szabálytanulás, önkontroll fejlesztés, kognitív viselkedésterápia, egyéni terápia, szülők és tanárok bevonása, rendszeresség gyógyszeres kezelés: Ritalin (depresszív tüneteket eredményezhet)

Gyermekkori neurotikus személyiségfejlődés Szorongás Szeparációs Szociális inkomoetenciától való sz. Bűntudati Depresszív magatartás Gyermekkori kényszerek Disszociális tünetek Agresszivitás Lopás Csavargás

Pszichogén funkciózavarok Pótcselekvések Ujjszopás Körömrágás Hajtépés, ujjak tördelése Onánia Pszichogén funkciózavarok Ágybavizelés Beszékelés Alvászavarok Pavor nocturnus Szomnambulizmus Táplálkozási zavarok Anorexia Bulimia Tic Pszichoszomatikus megbetegedések

Pervazív fejlődési zavarok F84 Autizmus

Autizmus jellemzői vonzódás számokhoz, zenéhez, monoton rendszerekhez koncentrált figyelemre alig képesek észlelés zavarai tárgyak szenvedélyes gyüjtése adaptációs készség hiánya kötődési képtelenség, elkülönülés, vagy szokatlan közeledés közömbösség nem képesek más gyerekkel játszani nincs bennük kreativitás, fantázia

Autizmus jellemzői excretumokkal való manipuláció sztereotip, repetitiv tevékenység öntörvényüség bizarrériák szerialitás kiemelkedő képességek szimbolikus mimika, gesztus, játék teljes hiánya zene szeretete

Autizmus Zavar 3 fő területen: kapcsolatok kommunikáció kényszercselekvés

Példák a kapcsolatzavarokra beleélőképesség hiánya nem, vagy szokatlan módon kér vigasztalást nincs utánzóképesség, vagy indíték nincs, vagy szokatlan szociális játékmód

Példák a kommunikációzavarra nincs, vagy kevés gagyogás, mimika, gesztus szokatlan nonverbális kommunikáció csekély kommunikatív vokális intonáció mechanikus szó-, vagy mondatismételgetések én helyett te névmás szituációidegen monológok

Példák a kényszercselekvésre tapogat, szagol, ütöget forgás, hintázás, ugrálás kéz-ujjmozgás, tapsolás ellenkezés új ruha viselésekor csak bizonyos ételeket eszik megszokott útvonal, sorrend, időpont villanykapcsoló, topografikus, naptári adatok

Egyéb pervazív zavarok Rett sy. Asperger sy. dezintegratív pszichózis