Nemzeti minőségfejlesztési rendszer és akkreditációs elképzelések dr. Koós Tamás Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2006. február 24. Budapest

A minőség alapvető megfogalmazása „Az egyének, szervezetek, közösségek adott dolgot, folyamatot, tevékenységet vizsgálati szempontjaik, értékrendjük alapján szubjektív módon - jónak, vagy rossznak - minősítenek, az adott dolog értékére vonatkozóan ítéletet mondanak. A minőségügy minőség fogalma az értékbölcselet érték fogalma alapján értelmezhető.” (Veress G.: Minőségügy)

Minőség és értékrendek „A minőségügyben tehát a teljes … folyamatot minősítik. De kik minősítik ezt a folyamatot, kik érdekeltek e folyamat jó minőségében? A … folyamat érdekeltjei a fogyasztó, a termelő és a társadalom. A fogyasztó … a fogyasztási folyamat minőségében érdekelt, a termelő elsősorban a termelési folyamat nyereségességében érdekelt, a társadalom pedig egyrészt érdekelt a termelési-fogyasztási folyamat nemzetgazdasági hasznosságában (adó, munkalehetőség, piaci választék stb.), másrészt viszont védi a társadalmat a termelési-fogyasztási folyamat esetleges veszélyeitől.” Veress G.

Példa: a minőség az egészségügy vonatkozásában „Kiváló minőségű az az ellátás, amelynek jellemzői a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelelnek a jótékony hatások maximalizálása és az egészségkockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak” VAGY „A szolgáltatás minősége olyan értékítélet, mely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában résztvevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az erre jellemző mutatóval írható le”

Minőség Egymással nem teljesen átfedő értékrendszerek „kereszteződési” pontjában álló fogalom-rendszer, Lényeges eleme emiatt a különböző értékek megjelenítésére törekvés, ill. bizonyos tekintetben az értékkonfliktus.

Megfelelőség A minőségügy alapvető fogalma „A folyamat (termék, rendszer) adott követelményrendszer szempontjából megfelelő, ha kielégíti az adott követelményrendszer előírásait.” „a megfelelőséget lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy a megfelelőség teljesítése biztosítsa a minőséget. Ez azonban általában teljesíthetetlen követelmény, az ésszerűen megállapított megfelelőség mégis jelentősen elősegítheti a minőség biztosítását. A megfelelőség általában szükséges, de nem elégséges feltétele a minőségnek”. Veress G.

Minőségügyi rendszer Minőségügyi követelmények meghatározása A követelmények teljesítésének ellenőrzése Folyamatos minőségfejlesztés Az intézményhez való viszonya szerint lehet külső és belső minőségügyi rendszer

Minőségügyi rendszer A szolgáltatások nyújtásához szükséges követelményeknek, egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, a szolgáltatások értékelési szempontjainak, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek a meghatározása, nyilvánosságra hozatala, rendszeres felülvizsgálata

Minőségügyi rendszer megvalósításának főbb elemei I. Bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek kialakítása, bizonyíték-adatbázis létrehozása (tartalom)

Minőségügyi rendszer megvalósításának főbb elemei II. Irányelvekhez csatlakozó indikátor-rendszer (miből tudni, hogy valóban megvalósul és jól valósul-e meg?. Lehetőség az objektív értékelésre) Minimálisan teljesítendő feltételrendszer meghatározása (akkreditációs követelmények)

Minőségügyi rendszer megvalósításának főbb elemei III Szolgáltatók belső minőségügyi rendszereinek kialakítása (önértékelés és önellenőrzés módszertana és gyakorlata) Belső minőségirányítási rendszerek értékelése (tanúsítás, a belső, intézményi minőségi rendszer „jó” működésének elismerése) Értékelési módszertan kialakítása (szakterület-specifikus) Adatkérdezés és –gyűjtés rendszere Értékelési intézményrendszer tárgyi és személyi feltételei, szakmai felügyeleti ellenőrzés rendszere

Akkreditálás elemei „Akkreditáló szervezet: törvényileg meghatározott kizárólagos jogkörrel kidolgozza az akkreditálási standardokat, végzi az akkreditálási eljárást, és jogosult az akkreditálási okirat kiadására. Akkreditálási standardok: szakmai előírások, kritériumok, melyeknek való megfelelőség az akkreditálás feltétele. Minősítők: a standardoknak való megfelelőség ellenőrzését végző ‘peer review’ csoport.” (Szy Ildikó, EüM)

Akkreditálás elemei II. Az akkreditálást végző szervezet, testület a tanúsító szervezetek felkészültségét, alkalmasságát vizsgálja. A tanúsító szervezet az, amely a konkrét, helyben történő minőség-értékelési tevékenységet végzi. Tanúsító szervezet: köztes szint az akkreditációs rendszerben a nemzeti szint (akkreditáció) és az értékelt szervezetek (szakmai szolgáltatók) között.

Drogprevenció és minőségügy I. Sajátos szakterület Evidenciák mennyisége és jellege Indikátor-rendszer kialakíthatóságának problémaköre Belső (ön-) és külső értékelési rendszer kialakításának szervezeti és gazdaságossági problémái. Kell-e és lehet-e minden elemet létrehozni?

Drogprevenció és minőségügy II. Ugyanakkor: „kiszolgáltatott„ fogyasztó, aszimmetrikus ismeretek és ítélőképesség A szolgáltatást fogyasztó és a szolgáltatást megrendelő között nincs vagy nem szükségszerűen áll fenn kliens-ügynök viszony, eltérő szempontrendszer és értékrendszer – sajátos probléma

Gyakorlati változások Jelenleg a minőségügyi rendszer felépítése és az egyes elemek pontos működése nem eldöntött A cél a szolgáltatások minőségének folyamatos, tervezett fejlesztése Ugyanakkor a szolgáltatók működési biztonságának fenntartása, fejlesztése

Gyakorlati változások II. Pl. finanszírozás megszerzéséhez benyújtandó dokumentáció formailag és tartalmilag változhat Saját belső minőségügyi rendszer működtetése a szolgáltatóknál Minőségi szempontok kialakítása során a célcsoport szükségleteinek feltérképezése (módszertan) és figyelembe vétele

Gyakorlati változások III. Programozott fejlesztési folyamat Segítségnyújtás (NDI v. minisztérium): bizonyítékok beszerzése, szakmai ajánlások megfogalmazása minőségbiztosítási módszertanok felkutatása és adaptálása; szakmai kommunikáció célzottabbá tétele